SZJG -Kezdet Cortez szemével

November 27. Csütörtök

Az elmúlt napok szokásosan teltek. A múlt heti hóesésből semmi sem maradt meg. A hét elejéből csupán csak annyit lehetne kiemelni,hogy Reni a decemberi film és zeneajánlóihoz az osztály segítségét kérte. Persze a könyvajánlóját a kisujjából kirázza,de a filmekkel és a zenékkel hadilábon áll. Gondolom legközelebb kétszer is meggondolja,hogy kérje e a többiek segítségét,mert mikor megkérdezte,hogy ki mit szokott karácsonykor nézni,akkor mindenki felsorolt neki egy csomó filmet,csak az volt velük a bibi,hogy semmi közük nem volt az ünnephez. Zenei téren is ugyanígy járt,annyi különbséggel,hogy ott meg lett fenyegetve azzal,hogy ha megpróbálja a Last Christmas-t ajánlani,akkor kinyírják. Végül nem tudtuk meg,hogy mit választott,mert nem közölte velünk. Így meg kell várnunk a suliújság hó elejei megjelenését,hogy megtudjuk.

Szerdán az angol tanár felszólította Renit,de most is én súgtam le neki a mondatot. Nem értem,hogy Neményi miért olyan tapló,hogy nem segít neki. De inkább nem panaszkodok,mert ezzel csak az én malmomra hajtja a vizet.Tesin Reni a bokasérülése miatt nem vett részt,helyette a lelátón ült és olvasott. Mi szokás szerint fociztunk,de ha megtehettem,akkor mindig feltekintettem,hátha akár csak egy pillanatra is,de találkozik a tekintetünk. De nem. Reni teljesen belemerült a könyvébe. Gyönyörű látvány így is,de bár lenne alkalmam,hogy én is ennyire elmerüljek a szemeiben.

Ma reggel Ricsivel az utcánk sarkán találkoztunk,ahogy tegnap délután megbeszéltük. A suliba menet a legújabb deszkás videókat elemeztük.Egyre több új trükköket fedezünk fel,és megbeszéltük,hogy tavasszal muszáj lesz megtanulnunk őket. Ez is egy olyan sport,ahol fejlődni kell. Nem elég,ha minden trükköt betanulsz,haladni kell az újdonságok felé,nem állhatsz le egy bizonyos szinten. Kb. fél 8 fele értünk a sulihoz,ahol meglepően nem a többi srác állt,hanem csak Reni és Virág volt jelen.

-Mit csináltok itt ilyen korán?-érdeklődött Ricsi.

-Kiraktak minket-válaszolta Virág mosolyogva. Ez egy kicsit úgy hangzott,mintha mostantól hajléktalanok lennének.Ebben az esetben van egy szabad helyem Reni számára a szobámban. :D

-Elaludtad a hajad?-kérdezte Ricsi Virágtól. A kérdésre Virág egyből a hajához kapott. Ekkor én is jobban megnéztem,és tényleg valahogy furán állt neki. A látvány engem is egyből kirántott az álmodozásból,és már csak foszlányok maradtak a Reni a szobámban című képből.

-Nem,csak feltupíroztam-világosította fel Ricsit.

-Béna-szólt be neki Ricsi.

-A tiéd béna!-kontrázott vissza Virág.

Ennél gyerekesebb beszélgetést még nem hallottam,de szerintem Reni is így volt ezzel,mert szinte egyszerre nevettünk fel. Jól szórakoztunk rajtuk. Aztán megérkezett közénk Zsolti is,majd begurult elénk Dave apjának a kocsija is. Nem értettük,hogy Dave-en kívül miért száll ki az apja is.

-Jó reggelt!-köszöntünk mindannyian neki is,de nem vagyok benne biztos,hogy figyelt volna ránk,mert még mindig a headset-en beszélt. Dave-vel le se tagadhatnák egymást.Apja fia.

-Gyerekek,én is voltam diák. És a viccet is értem. Csak nem szeretem-szólt hozzánk végül.

-Elnézést a telefonhívás miatt,az én voltam...-kezdett Zsolti magyarázkodni,de Dave apja megrázta a fejét.

-Kamasz fiam van,pár éjszakai hívás a minimum,amit el kell viselnem. De könyörgöm,30 adag gesztenyepüré? Ránk romlik! Gyerünk,segítsetek kiszedni a kocsiból,és vigyétek fel a terembe-tapsolt kettőt,mire mi odamentünk kipakolni a kocsit.

Az aulába lépve beleütköztünk az akadályba,aki Máday néven ismert. A szemeivel a csomagokra tapadva kérdezte Ricsit.

-Pósa,mi ez az egész?

Ricsi először totál nem tudott mit mondani,majd Máday-t totál hülyére véve bekajáltatta vele,hogy ez az egész valójában meglepetés Jacques-nak. Aztán Zsolti is megerősítette,hogy Zsáknak és az osztálynak lett készítve.Máday még mindig a sötétben tapogatózott,ezért Virágtól és Renitől kért magyarázatot. Virág nem szólalt meg,de Reni egy egész történetet kitalált csak,hogy a nő végre megnyugodjon. Azt mondta neki,hogy páran édességet készítettek,de túl sok lett,és,hogy ne vesszen kárba,inkább behozták.Máday még egy kis értetlenkedés után az utunkra bocsátott minket. A lépcsőn felfele haladva Zsolti totál be volt lelkesedve.

-Reni,ez óriási! Hogy kivágtad magad! Szuper volt.

Ezt még én is belátom,hogy színészetből kitűnő a kis csaj.

-Fogd be,Zsolti,ez már tényleg nem vicces. Ennyi gesztenyepürét odaküldeni hozzám! Apám tökre kiakadt,utálja a pazarlást!-ripakodott rá Dave.

-Esküszöm,hogy ez nem én voltam!-védte magát Zsolti.

Na erre nem számítottunk. Hirtelen mindenki megtorpant,és meglepődve fordultunk hátra. Ritka alkalom,de most tényleg látszott Zsolti fején,hogy kivételesen igazat mond.

-Ha nem te,akkor ki?-érdeklődött Dave.

-Én nem-közöltem velük.

-Én sem-reagált utánam Ricsi is. Majd ránéztünk Renire.

-Most vicceltek,ugye? Persze,hogy én sem!-akadt ki Reni.

Virágot már meg se kérdeztük,mert őt előbb érdekli,hogy Pete Wentz éppen milyen ruhát hord,mint hogy gesztenyepürét küldjön Dave-ék házához.

A terembe a püréket letettük a tanári asztalra.Zsolti szerzett a büféből műanyag villákat,majd mindenki magához vett egy dobozt,és evés közben próbáltunk rájönni,hogy ki volt a megrendelő. Közben a folyamatosan érkező osztálytársainknak adtunk egy-egy adagot ,és a reakciókból akartuk kinyomozni,hogy ki a tettes.Kivétel nélkül mindenki megdöbbent. Senki arcán nem láttunk semmiféle sunyi megnyilvánulást sem. Persze Zsolti a szokás kedvéért betalálta Kingát. Szerintem élvezi,hogy ha szekálhatja őt.

-Szatmáry,tuti,hogy nem te voltál?

-Már az is meglepő,hogy gondolkodni próbálsz,de hogy pont nálam ragadsz le! Ez elég szánalmas. Ha jól tudom,a fél iskolát felébresztettétek a nevetséges éjszakai üzeneteitekkel,úgyhogy lehetne még pár tippetek. Mellesleg finom-vágott vissza csípőből Zsoltinak. És igaza volt. A két fiú tényleg szerzett egy pár ellenséget az utóbbi pár napban,így bárki lehetett.

Neményin kívül mindenki evett a püréből,de még így is sok volt,ezért megkínáltuk a tanárokat is,sőt a szünetekben a suli több diákját is. Végül egész nap nem jöttünk rá,hogy ki tervelte ki ezt a tréfát,de Vladárt sikerült megihletnünk,mert kitalálta,hogy fessünk gesztenyét.Gondolom nem meglepő,ha azt írom,hogy Reninek ez sem jött össze. Szerencséjére a mai alkotás nem jegyre ment,mert a lapon egy barna folton kívül semmi nem volt.

Délután a korrepetáláson egy Balassi Bálint verset kellett tök egyedül elemeznem. A végén Reni mosolyogva elmondta,hogy ugyan az elemzésem hiányos volt,de ő úgy érzi,hogy haladunk.

Este otthon Dave msn-en azzal nyaggatott,hogy segítsek neki kinyomozni,hogy ki lehetett a megrendelő,mert ezt nem hagyhatja annyiban. Végül azzal ráztam le,hogy a korrep után nem fog az agyam,és ,hogy majd holnap reggel beszélünk.Szerencsére elfogadta,és azzal búcsúzott,hogy ő éjjel rá fog jönni,hogy kik a lehetséges gyanúsítottak,és így reggel már nevekkel fog várni a suli előtt. Nem is tudtam,hogy mi hiányzott az életemből. Lehet,hogy holnapra beteget kéne jelentenem? Azt hiszem Dave egy kicsit túl sok bűnügyi sorozatot néz.