SZJG -Kezdet Cortez szemével

November 6. Csütörtök

Az időjárás nem kedvezett a mai rajzórához.Reggel szemerkélt az eső,így a párosok azon tagjai akik reggel hozták a makettházat igencsak igyekeztek be a suli épületébe. Nálunk Virág hozta,Ricsiéknél pedig Reni. Szerencsére náluk volt,mert őket reggel kocsival elhozta Reni apukája,aki direkt közvetlenül a suli előtt parkolt le. Mikor befele haladtak azért Dave megjegyezte Reninek,hogy állati ronda a házuk és,hogy Vladár tombolni fog. Reni halkan megjegyezte,hogy neki az is elég,ha kettest ad rá nekik. Sajnálom,hogy nem tudtunk nekik egy jobbat összehozni,de abból a félig elkészültből már csak ezt tudtuk kihozni. Arra pedig már végképp nem volt idő,hogy teljesen az elejétől kezdjük.

Törin csak ismételtünk,mert minden második diák padját elfoglalta a makettje. A következő óra rajz volt,ahol névsor szerint szólított minket Vladár. Ki kellett vinni a házat a tanári asztalra,majd elmondani róla az infókat,miközben a tanár körbecsodálja. Majd a bemutatás után osztályoz. Elsőként Virágot és engem hívott ki. Míg én csak csendben álltam,addig Virág mindent megmutatott a házon. Sejtettem,hogy Vladár teljesen odáig lesz érte,de azt nem gondoltam,hogy mikor Virág szétnyitja,hogy belül is szemügyre vehesse,akkor a tanárt az ájulás fogja kerülgetni a gyönyörtől. Persze Virág nem hagyhatta ki,hogy meg ne említse az ablakban ácsorgó idióta Pete Wentz-et.

Utánunk Andrist és Jacques következett. Ők egy lakóparkmodellt készítettek amit Andris mutatott be. Óra után kiderült,hogy Andris az apja egy régebbi munkáját adta be. Dave és Robi egy lapos,ezüst tetős,űrhajó fazonú építményt csináltak. Ők felváltva beszéltek,és napelemeket és többféle digitális dolgokat említettek. A következő páros érdekes volt. Zsolti és Neményi ment ki a tanári asztalhoz. Zsolti kényelmesen megúszta a feladatot,mert Neményi egymaga alkotott meg egy egész kastélyt. Persze ez Zsoltit egyáltalán nem zavarta,mert így anélkül kapott ötöst,hogy a kisujját mozdította volna. Persze az nem kérdés,hogy az a tetű Neményi úgyse engedte volna,hogy Zsolti belenyúljon. Szokás szerint belekezdett egy végeláthatatlan beszédbe,hogy mi inspirálta mikor a kastély épült. Éppen a Drakula-kastélyról regélt,mikor Vladár félbeszakította,és ezzel megmentett minket.Persze a nyomoréknak nem tetszett,hogy nem beszélhet még mondjuk 5 órát a művéről,de szerintem mindenki megkönnyebbült. Végül eljött az a pillanat mikor Reniéket hívta ki Vladár.Ricsi vitte a makettet. Látható volt,hogy mind a ketten nagyon feszültek,ez abból is észrevehető volt,hogy a tanártól tartva mind a ketten hátrébb léptek. Ahogy várható is volt Vladár gúnyosan mosolygott,és megforgatta az asztalon a házat.

-Lám-lám így fest annak az álomháza,aki nem szokott álmodni. Nos,ez látszik is-mondta Vladár. Sajnos a helyzetükön az sem segített,hogy erre a kijelentésre többen nevetni kezdtek.

-Tanár úr,ezt ketten készítettük-védte Renit azonnal Ricsi. Abban a pillanatban nagyon boldog voltam,hogy ilyen fantasztikus barátom van. Hozzám hasonlóan ő is megvéd másokat,de ő most Renit védte,akiről tudta,hogy milyen fontos számomra. Persze Vladár ezt nem hagyhatta szó nélkül.

-Látom,ezek szerint neked is gondod van a fantáziáddal,Pósa-gonoszkodott tovább.-Akkor lássuk- megfogta a tollát,és a napló felé közelítette a kezét-Mindent összevetve,figyelembe véve,hogy egy órát biztosan foglalkoztatok vele,meg azt,hogy foltosra mázoltátok vízfestékkel...Kettes-adta meg a végső ítéletet.

Reniék szemmel láthatóan megkönnyebbültek. De nem értem!!! Miről beszél Vladár? Tisztában vagyok vele,hogy több délután is ezzel foglalkoztak,ő meg jön az egy órájával. Jó kár tagadni,hogy végül Virággal mi pofoztuk ki nekik,de akkor is. Az is tény,hogy baromira ügyetlenek,na de akkor is,senki nem lehet mindenben a legjobb. Addig agyaltam ezen,hogy Kinga és Gábor makettjének bemutatása véget is ért,mire újra feleszméltem. Óra után Ricsi még egyszer megköszönte,hogy segítettünk nekik.

Ha csütörtök,akkor délután korrepetálás.Pont hatra meg is érkeztem. Reni egész végig verset elemeztetett velem. Baromira untam már a verset,és Reni folyamatosan azzal nyaggatott,hogy keresek neki hasonlatokat.

-Egy hasonlatot sem találtál? Tele van vele a vers!-szekált tovább.

-Hidd el,átkozottul kerestem-feleltem neki egy kissé gúnyosan. Most őszintén!!! Vallottam volna inkább be neki,hogy totál eltereli a figyelmemet a jelenlétével.Ráadásul az illatával teljesen elkábította az agyamat és a szívemet.

-Na jó,olvasd el még egyszer a hasonlat fogalmát,aztán keresd meg. Annyit segítek,hogy öt is van benne!-utasított újra.

-Kösz-húztam magam elé unottan a könyvet,és próbáltam őt kizárni a gondolataimból.

-Nem gond,ha én addig angolozok?-kérdezte.

-Nyugodtan.A szavakat tanulod?

-Aha.

Annak azért örülök,hogy legalább angolra nem kell tanulnom sosem. Kb. 20 percig kerestem a hasonlatokat. Végül egyszerre néztünk fel.

-Találtam négyet,az ötödiket nem mutatod meg bónuszként?-alkudoztam,mert baromira nem volt kedvem tovább keresgélni. Ő mosolyogva bökött a könyvemre,és megkérdezte,hogy megértettem vagy végig tippeltem.

-Megértettem.Ott van a „mint"-tártam szét a karjaimat,mire ő megtapsolt. Gondolta ő is gúnyolódik rajtam. Persze előbb rájöttem volna,ha az illata nem fészkeli be magát az agyamba. Gondoltam ideje jó pontokat szerezni azzal,hogy segítek neki az angolban.

-Na,hogy állsz a szavakkal?-húztam magam elé a füzetét.

-Alakul

-Kérdezhetek?

-Inkább ne!

Furcsálltam a válaszát,és mikor belenéztem a füzetébe, láttam,hogy elég sok hibásan írt szó szerepel benne. Tollal a kezembe közelebb húztam a székemet Renihez. Miután magamhoz tértem abból az állapotból amit a közelsége és az illata okozott elkezdtem neki magyarázni,hogy az angolban nincs a tárgyaknak neme,mint a franciában. Közben belejavítottam a hibás részekbe. Próbáltam neki értelmesen magyarázni leküzdve a gyomromban érzett görcsöt. A végén rákérdeztem,hogy érti e,mire ő bólintott.

Otthon az ágyon hanyatt fekve néztem a semmibe. Mikor behunytam a szemem újraéreztem Reni közelségét,és az orromba ivódott édes illatát. Nem tudom,hogy az emlékek törtek fel,vagy csak álmomban éltem újra,de szeretném érezni újra és újra.