A gépem jelzett egy facebook értesítést, miközben pakoltam.
,,Üzenete érkezett ettől: Felix Mauron''
Felix Mauron: És most mi lesz?
Anastasia Warren: Amit mondtam. Olyasmi. Már nem érdekel, nem bírom tovább.
Felix Mauron: De én vagyok a legjobb barátod, nem teheted ezt velem!
Felix Mauron: Hahó! Ani!
Felix Mauron: Anastasia írj vissza!
Anastasia Warren: Nyugi még nem. De ha nem élem túl. Viszek egy naplót, azt megismered. Ha jól tudom még emlékszel az úgynevezett ,,kedvenc idézetes naplómra''. Ha nem felejtesz el addigra megkereshetnéd. És megtudnál mindent, mik történtek.
Anastasia Warren: Indulnom kell. Kezdődik. Köszönök mindent Felix, szeretlek!
Felix Mauron: Ugye ez csak egy rossz vicc?
Felix Mauron: Ani! Itt vagy???
Felix Mauron: Most komolyan??
Felix Mauron: Nem hagyhatsz itt.
Felix Mauron: Én vagyok a hibás, hogy nem állítottalak meg, de egyszerűen nem hittem volna, hogy képes vagy megtenni. De nem beszélek tovább magamba. Remélem valaha még szólsz hozzám és emlékszel a telepátiára. Vigyázz magadra! Jól rejts el mindent, hogy ne találjanak nyomokat. Te vagy a legjobb!!
Ezt az üzenetet még megnéztem, amíg körbepillantottam, hogy megvan-e minden.
Úgy tűnt megvan. Kikapcsoltam a mobilomat és, a gépemet is.
Úgyhogy. Mehet.
-Sajnálom Felix - mondtam magamnak suttogva, miközben kiültem az ablakba. Hátamra kaptam a 2 db. nagy táskámat, majd elrugaszkodtam és.. Leugrottam.
Szóval. Van múltam. És vannak következményei is..
ВЫ ЧИТАЕТЕ
Őrület Vonat×Egyszer Élünk
Приключения|BEFEJEZETT| Tettem és kaptam rossz dolgokat az életben. Nem tudtam már mást csinálni. Megtettem. Otthagytam mindenkit. Mindenkit akit szerettem és mindenkit akit utáltam. Most pedig a Mennyországban élek... Neeeem... Nem öltem meg magam! Annak még...
