Egy évvel később...
Május 1. szerda
Ma egy éve, hogy Zackkel hivatalosan is együtt vagyunk. Emlékszem az első találkozasunkra. A vonaton...
Csodás volt.
De Zack az idők során megváltozott.
Kérded, hogyan?
Most ha nem baj, nem írom le részletesen.
Bánt. Lelkileg és...testileg is. Iszik. És elkezdett heroinozni.
A durva az, hogy nem lakunk sehol. Azzal szoktunk poénkodni, hogy csővesek vagyunk. Zacknek olyan munkája van, amit a laptopjáról tud végezni. Így pénz is van... És házunk (vagyis háza..) is van de hogy is mondjam. Nem használjuk. Csak fürdésre. Sokat vonatozunk, és alszunk kint az éjszakában.
A szép csillagos ég.
Félek, mi van ha megint túladagolja magát?
Néha olyan normális. Aztán van, hogy kifordul önmagából, ha beszélni próbálok vele.
Egyszer engem is beakart drogozni.
Miközben aludtam...
Félek.Letettem a naplóm és a mellettem cigiző Zackre pillantottam.
- Mostmár hozzám szólsz? - kérdeztem, mire csak lesajnálón bólintott - Mi a f*sz bajod van megint?
- Elvonási tünetek. - rántotta meg a vállát tök nyugodtan.Ez azt jelenti..,hogy nem szeret.
- Miért kellett? Hm?
- Mi van? - háborodott fel.
- Miért szoktál rá? Nem...nem is számítok?
- Na jó, mennyiszer akarsz még papolni erről, ha? Elegem van már, le vagy szarva fogd fel...- a cigijét meg belémnyomta. Fájt. De a szavai jobban.A reményem...a megmentőm. Hogy változhattál meg ennyire?
Visszament a sátorba. Gondolom drogozott. Én egyedül maradtam és sírtam.
Miért jó ez neki?
Bementem én is a sátorba. Nyugodt volt.
Összebújtunk és aludtunk.És ha most is be akar drogozni?
- Szeretlek. - mondta, majd végleg elhelyezkedett. Úgy tettem, mintha aludnék. Pedig nehéz volt.
2 napig még jó fej volt. Szerettem azokat az időket.
De aztán megint egy pánikrohamom volt. Meg hülye hangok.- Ne bőgj már. Takarítanál inkább, mint a hiszti. Kezd elegem lenni belőled. - vágta a fejemhez. Én csak magzatpózban csücsültem a fűben. És sírtam.
Ezt az éned utálom...jobb, ha tudod.
Szerettem. És pont ezért utáltam is. Olyan mintha 2 Zack lett volna.
Azt hittem beleőrülök.
Bár, ha jobban belegondolok beleőrültem.Lehet a hiány miatt, de az alakot is egyre gyakrabban véltem felfedezni.
Egy jó darabig semmi sem volt a történtek után. Aztán megint. Tényleg bolond voltam...sőt. Vagyok.Argh..sajog a fejem. Megint Felix az?
ВЫ ЧИТАЕТЕ
Őrület Vonat×Egyszer Élünk
Приключения|BEFEJEZETT| Tettem és kaptam rossz dolgokat az életben. Nem tudtam már mást csinálni. Megtettem. Otthagytam mindenkit. Mindenkit akit szerettem és mindenkit akit utáltam. Most pedig a Mennyországban élek... Neeeem... Nem öltem meg magam! Annak még...