- Ne haragudj énn..ő. Szóval. Fú ez kínos. - húzta oldalra a száját, miközben jobb kezével a tarkóját fogdosta kínjában.
- Zack! - mosolyodtam el, mire kérdőn a szemembe nézett - én..nem haragszom! - majd a nyakába ugrottam, mint valami kiskutya a gazdájáéba.
- Na de most már aludjunk. - törte meg a párperces "ölelkezős némacsendet", én csak bólintottam egyet és gyors előhalásztam a naplót, mielőtt még lekapcsolta volna a lámpát.
Április 30. hétfő [00.04]
Ez volt életem eddigi legjobb szülinapja.
Köszönöm..
Másnap reggel, arra keltem, hogy egy madárka ütődött az ablaknak.
Gyorsan kirohantam, hátha valami baja esett, mert láttam lezuhanni az ütközés után.
Ám madárnak hűlt helye sem volt.
Csak egy cetlit találtam az ablak alatt.
Egy felirat volt rajta:
"Figyelünk. Figyellek. Várj."
Nem tudtam hirtelen felfogni.
Ez most fenyegetés? Félnem kéne?
Gyorsan bementem, összeszedtem a cuccaim és egy kis papírra írtam Zacknek:
"Kedves Zack!
Nagyon sajnálom, de el kell, hogy menjek.
Köszönöm neked a tegnapot, hálás vagyok.
Remelélem, ha már az életben nem találkozunk többet, emlékezni fogsz rám.
Tetszel.
Ani "
Lehet hiba volt elmondani neki.
És gyors leléptem.
Többet nem látom Zacket...
Utam a pályaudvar felé vezetett.
Alig vártam.
Felszálltam egy járatra.
Majd elkezdtem a naplómba írni.
Április 30. hétfő
Időt most nem írok. Ha lényeges max akkor.
Gőzmozdony. Imádom. Valahol a közepe tájékán ülök. Olyan jó nézni, ahogy kanyarodik. Ahogy ökleli ki magából a füstöt. Ahogy a mozdonyvezető meghúzza 2x a sípszóra és dudára hasonlító hang forrásának irányítóját. És a táj.
Mesés.
Már csak Zack hiányzik.
Fuuu verd már ki a fejedből.
Kicsit bűntudatom van.
Miért lehet ilyen könnyen ennyire szimpatikus valaki?
Ott ki volt írva, hogy dohányozni nem lehet, szóval pengéhez nyúltam. Pár húzás, majd jött az ellenőr.
- Jegyeket! - kiáltotta.
- Elnézést! Itt lehet valahol dohányozni? - kérdezte az elöttem ülő pár női tagja, miközben a jegyemet lyukasztotta az ellenőrnő.
- Egyenesen, vagy előre, vagy hátra, a vécé mellett közvetlen. Máshol tilos. - mondta unott pofával, mire odanyögtem neki egy halk "köszönömöt" a lyukasztásér'.
Cigizni lett volna kedvem, de megmozdulni. Na azt nem.
De hát a káros szenvedélyek mindig győznek ugyebár. De van, hogy jól teszik.
Nekem kell a megnyugvás.
Nem minden azért készül, hogy ártson nekünk. Vagy de?
YOU ARE READING
Őrület Vonat×Egyszer Élünk
Adventure|BEFEJEZETT| Tettem és kaptam rossz dolgokat az életben. Nem tudtam már mást csinálni. Megtettem. Otthagytam mindenkit. Mindenkit akit szerettem és mindenkit akit utáltam. Most pedig a Mennyországban élek... Neeeem... Nem öltem meg magam! Annak még...
