s k a m ❧ t h e r e f o r y o u |✔

fem

Igazából Florence pont háttal állt az ajtónak, csak a lányok elnémuló hangjából gondolta ezt. Ráérősen készítette el Chris és Vilde italát, majd azokat rápakolva a tálcájára egyensúlyozta ki az asztalhoz. Florence ekkor látta meg a lányok előtt ülő társaságot. Nem kérették magukat, hangosan nevettek, majd intettek a pincérnek, hogy szeretnének rendelni. Florence ijedten nézett a lányokra, még Sana sem tudott belé lelket önteni, hisz nem is őt figyelte. Nyelt egy nagyot, letette a tálcáját vissza a pultra és a kis noteszával kezében odalépett a fiúkhoz.

- Mit ajánlsz nekünk, szépségem?

Florence az ilyenektől hányni tudna. Mindig a pokolba kergette őt az e fajta hozzászólás, épp ezért állt annak a határán, hogy ki sem szolgálja őket. Pedig ilyet nem tehet meg. Muszáj volt válaszolnia.

- Aki szépségemnek szólít, az legtöbbször egy betört orrot kap. Ezt tudom ajánlani. – Florence kijelentése megnevettette néhány fiút, valamennyi büszkeség szállt a lány fejébe.

- A szépségnek kérünk egy kávét, Eliasnak egy frapuccinot, Chrisnek egy hosszú kávét, nekem pedig szintén egy kávét. – mindenki rendelését leírta, bár Chrisnél megakadt. Óvatosan felemelte rá tekintetét, ami találkozott a fiúéval. Szemei ugyan úgy lesték a lány minden mozdulatát azután is, miután otthagyta őket, mint az álmában. Ugyan olyan természetességgel, zavartalanul. Mert megtehette. Egy Penetratoros srác bármit megtehet. Nem érezte magát zavarban, nem kapta el a tekintetét, csak bámult. Bárcsak Florence-nek is ilyen könnyen menne!

A felszolgáló lány hamarosan vissza is tért a fiúkhoz, mindenki elé egyesével letette a rendelt italokat. Az ablak mellett ülő fiú - akarom mondani, Christoffer- , messzinek tűnt a lányhoz képest, így ő vette át magának a rendelését, különösen ügyelve arra, hogy végigsimítson a lány puha és pici kezén. Florence gyomrában újra feltámadtak a pillangók szárnycsapkodásai, a hideg rázása a karján, hátán. A pír az arcán.

Florence nem mert a lányokhoz menni addig, míg a fiúk az üzletben tartózkodnak. Épp ezért ment oda hozzá Noora.

- Jól láttam, hogy Chrissel szemeztél? – kérdezte a szorgosan törölgető lánytól a fenimista lány.

- Öh... - rökönyödött meg a pincér – nem tudom... lehet.

- Florence, nézz a szemembe! – utasította neki a szőke lány, vérvörös ajkakkal. Meg szerette volna tőle kérdezni, hogy honnan veszi a rúzsát, de ezt elszalasztotta későbbre. – Christoffer Schistaddal szemeztél?

- Igen.

- Florence, nem szeretném, ha azok közé a lányok közé tartoznál, akik bedőltek neki. Láttam, amit láttam, Florence, egy lány fel is pofozta tavaly Evat miatta. – susogta idegesen. Florence szemei kitágultak.

- Mit csinált?

- A halloween-i bulin csókolóztak, miközben Chrisnek barátnője volt, Eva pedig Jonassal volt még kapcsolatban. – hirtelen nem tudta, hogy mit gondoljon. Nem nézte volna ezt ki Evaból, sőt nem is gondolta, hogy ő ilyenre képes. Viszont mégis ő volt az, aki bemutatta a lányoknak és körbevezette nagy szívvel az iskolában.

- Eva csak felejteni akart, nem az ő hibája, hogy bedőlt neki. Hanem Chrissé, hogy hagyta.

- Mit vársz most tőlem?

- Azt, hogy pénteken semmi jelét se add annak, hogy bedőltél neki. Legyél olyan, mint azzal a sráccal, aki szépségemnek hívott. Oké? – Noora hatással volt rá. Kifejezéstelenül rábólintott. Noora egy büszke mosollyal arcán visszaült a lányokhoz, de Florence továbbra sem mozdult a biztonságot adó pult mögül. Végig hadakoztak a fejében a gondolatok, egyszerre képzelte el Evat és Christoffert egy szobában, és egyszerre saját magát. Akaratlanul is a vöröst kezdte el bámulni, akinek olyan meghatározó és gyönyörű mosolya volt, hogy kezdte kapisgálni, hogy miért adta meg Chris neki az esélyt. De mégis ott volt az ellenérv, amiért mindkettőjükben csalódnia kellene. Hisz mind Eva, mind Christoffer kapcsolatban volt! Florence ezt tartotta az egyik legundorítóbb dolognak – a megcsalást. Lehetnek mindketten részegek, legalább a tudat fúrja az oldalukat, hogy valamit nagyon elcsesztek.

Florence ezek után mindenképp észben tartotta Noora tanácsát, de valahol mélyen mégis tudta, hogy csalódást fog okozni, méghozzá pénteken, és az azt követő hetekben.