s k a m ❧ t h e r e f o r y o u |✔

tjuetre

Vilde kételkedett. Nehezen tudta még most is elhinni azt, amit Florence hosszas hallgatás után elárult nekik. Lehetetlennek, minő képtelenségnek tartotta az egészet.

- És ha csak bemeséli nekünk? Ha mégis valami komolyabb indoka van arra, hogy itt van? – kérdezősködött tovább, hol Chrisre, hol pedig Sanara nézve, akinek kellően elege volt már a hitetlenségéből.

- Florence eddig sosem hazudott nekünk. Ha valamit nem akar elmondani, akkor nem mondja el. Az pedig már más téma, hogy ezt elmondta nekünk, mert megbízik mindannyiunkban. Neked is bíznod kéne benne Vilde. – veregette vállba a lányt a muszlim. Vilde lesütötte szemét, de szégyene mellett még mindig benne voltak a kételyei.

- Én akkor sem tudom elhinni, hogy mindezt csak egy álom miatt. – puffogott tovább.

- Az álmoknak nagy erejük van, nem gondolod? Például hogy ha álmodsz egy sráccal, nem érzed úgy, hogy lehet rá valamennyi esély, hogy egyszer össze is futsz vele? Hogy ad rá valamiféle utalást, hogy merre keresd, hogy mennyire ismered és hogy közeledj felé? Szerinted Florence és Christoffer miért voltak máris annyira összemelegedve? Iben miért lett ennyire féltékeny rá már akkor, mikor Florence beiratkozott? Hát persze, mert ők ketten valamiféle szinten kötődtek egymáshoz már akkor, mikor azt sem tudták, hogy kik ők. Teljesen idegenek voltak, mégis tudták, hogy ismerik egymást. Lehet előző életükben is együtt voltak. Vilde, csodák igenis léteznek, még ha hihetetlennek is tűnnek.

- Értem én Sana, de nem hiszem el, hogy a szülei ennyire szabadon fogják őt! Ha elszökött? Ha a rendőrség keresi őt? Ha egyszer megtalálják és elhurcolják innen? Florence is annyira önfejű és makacs, akárcsak Iben, hogy mindent magának akar.

- Mondd, mégis miért vagy ennyire Florence ellen? Tudtommal te is az egyik legjobb barátnője vagy, nem lenne szabad ilyeneket mondanod a háta mögött, főleg nem nekünk, akik szintén az ő barátnői! Miért nem neki mondod? Miért nem mondod el neki, hogy nem hiszel neki? Hogy féltékenykedsz, mert neki elsőre összejött? Florence nem tett ellened semmit, végig melletted volt Vilde, a tűzzel játszol, ha azt akarod, hogy minket is elveszíts. – emelte fel minden egyes szóváltásnál hangját Sana, miközben Chris csendben eltűrte kettejük dühét.

- Szó sincs arról, hogy féltékeny lennék rá Sana. Csupán csak aggódom érte, hogy miért van egyedül egy ekkora városban. Alig tud norvégul, velünk is szinte csak angolul kommunikál, mostanában pedig szinte azt sem tudja, hol áll a feje. Megint teljesen elzárkózott tőlünk, ami rettentően fáj, pedig én csak szeretném őt felvidítani, és sajnálom, ha ez az egész úgy tűnt, mint aki dühös arra, hogy ekkora mázlija volt, mikor otthon áll a bál és már harmadjára jön fel a közös költséges úr, hogy három havi számlával el vagyunk maradva és anyám csak otthon fekszik és iszik, mert holt biztos, hogy depressziós. Csak mert Florence szerelmi élete zátonyra futott, van akinek az élete fog mindjárt tönkremenni, pedig még mindig csak tizenhat éves vagyok, és én látom el a két kistestvéremet és anyámat, mert képtelen kinyitni a szemeit a rengeteg nyugtatótól. – Vilde szinte kiabált és sírt, annyira összetört. A két lány pillanatnyi sokkot kapott, hiszen Vilde ugyancsak nem szokott megnyílni a magánéletéről, ahogyan egyikük sem. Most viszont ez a vallomás egy pofon erejével egyezett meg. Egyszerre nyúltak a pityergő lányért, még Sana is csöndben húzta magához, mikor ő robbantotta ki ezt az egészet attól a ponttól, hogy Vilde kétségeket szűrt Florence meséjéből. Rettentően elszégyellték magukat, rettentően kicseszettnek érezték az egész helyzetet. Nem is gondolták volna, hogy életük ennyire elcseszett és megegyező valamilyen szinten. A magánélet kérdése mindig is tabutéma volt a lányoknál, viszont most hogy ez kibukott, Sana és Chris ugyancsak elgondolkoztak azon, mi vár rájuk, mi várt rájuk. Egy viszont biztos volt; az élet keserű, a legcsodálatosabb emberekkel is kikezd, még ha meg sem érdemlik. Az élet rendje is ez, viszont mindent megoldunk, mindenen egyszer túljutunk. De az sem mindegy pedig, hogy milyen módon bánunk magunkkal és mennyire szeretjük egymást, de főleg magunkat. Sosem ragadunk le egy pontnál, lassan, óvatosan, megfontoltan mindig egy lépéssel előrébb kerülünk, egy lépéssel a kijózanodás felé. Most, hogy az imént kiderült egy titok, Chrisnek és Sananak az a dolga, hogy az életről megalkotott véleményüket átformálják. Nem kell egy hullámhosszon, egy véleményen lenniük, csupán a realitás kérdése az is, mennyire hiszik el az élet zordságát. Vilde helyzete drasztikus változást jelenthet a lányok életében. Egyszerre kezdték el csodálni és sajnálni. Csodálni, mert elképesztően okos, melegszívű és nagylelkű. Arcán folyamatosan mosolyt láthatni, de nem tudhatják, mennyiszer tudott elaludni úgy, hogy boldog. Az embereknek szükségük van egy Vilde-re, egy olyan lányra, aki képes ilyen veszteség után is vidám mosollyal üdvözölni barátait. Vilde egy elképesztő karakter, egy elképesztő tinédzser, aki többet élt meg, mint bármelyik más diáktársa. Hárman, egymást átölelve, a szürke felhők alatt ülve tartották egymást.