Mad in Love / YuMark

7. Rész

Mark pov.

Jaebum minden érintése perzseli bőröm, de valahogy most még sem tudom úgy igazán élvezni azt a kevés törődését. Folyton csak az jár fejemben, hogy Yugyeomnak mi oka volt letagadni, hogy ismer és kiről beszélhettek. Nem, nem mertem rá kérdezni, de zavar.

- Kicsim - simít végig hátamon, majd ujjait hajamba másztatja kellemesen simogatva. Fejem vállára hajtva pislogok fel rá.

- Tessék - nézek csillogó szemébe. Olyan különös most.

- Tetszik neked Yugyeom? - néz szemembe, de hirtelen elkapva tekintetem: kezdem el mellkasát simogatni.

- Ezt miért kérded? - cirógatom tovább.

- Miért nem válaszolsz? - kérdi nyugodt hangon, de belül kezdek félni - Nem leszek mérges, ha igent mondasz - simít végig vállamon, mitől megremegek. Akármit is mond, már nem tudok hinni neki és nem akarok válaszolni.

- Tényleg ennyire rossznak gondolsz? - hangja még mindig változatlan, de érzem, hogy feszülten figyel.

- Értem. Nem erőltetem rád, de veled ellentétben én ismerem is. - nyúl állam alá, tekintetem maga felé fordítva.

- Ezzel mire célzol? - kérdem kissé félénken, de nem látom most rajta, hogy dühös lenne.

- Semmire. - hajol egész közel ajkaimhoz - De csak hogy tud - néz mélyen a szemembe - ő rosszabb, mint én. - suttogja ajkaimra, majd mélyen csókolva fordít maga alá.

- Jae- Jaebum - kezdek zihálni, ahogy megharapja nyakamon érzékeny bőrömet.

- Nyugodj meg kicsim! - csókol aprót ajkamra - Pihenj, holnapra lesz egy kis meglepetésem.

- M-mi? - remeg meg hangom, ahogy végig simít hasamon.

- Majd meglátod. Tetszeni fog. - ölel magához, míg a takarót ránk húzza.

Valahogy nem merem elhinni, hogy tetszeni fog.

De miért mondja, hogy Yugyeom rosszabb? Hisz ő mindig kedves volt, megvigasztalt pedig nem is ismer, kicsit talán haragszom rá, de tudom, hogy ő nem bántana sosem. Azt mondta, hogy ő nem.

Jaebum mégis jobban ismeri és tudom, hogy át lát rajtam. Talán csak féltékenységből mondta? Vagy komolyan gondolta?

~~~

- Kicsim - hallom meg párom édes hangját, mi most különösen kellemes a fülemnek - Szívem, ideje felkelni, mert elkésünk. - csókol ajkaimra, mit azonnal viszonzok, míg elmosolyodom.

- Honnan késünk el? - nyamnyogok párat magamhoz húzva párom, ki különösen sok parfümöt fújt magára.

- Jaebum - nyitom ki szemem és nézek végig rajta - hova öltöztél így ki? - pislogok párat rá. Egyszerűen gyönyörű ebben a fehér-fekete összeállításban.

- Talán nem tetszik? - biggyeszti le piroskás ajkait.

- De tetszik. Nagyon is. - fonom át karjaim nyaka körül, míg mélyen megcsókolom fel lökve csípőm.

- Bár kecsegtető az ajánlat édes, de várnak ránk. Szóval menj és öltözz! - markol fenekembe, mitől végig fut rajtam egy kellemes érzés.

- Kik várnak? És ha nem akarok menni?

- De akarsz! - csókol meg.

Végül nem ellenkeztem sokat, értelmetlen lett volna. Ha akarom, ha nem: úgyis elcibál magával.

- Tényleg sosem voltál még meleg bárban? - neveti el magát, de szigorú tekintetem látva azonnal megkomolyodik - Gyere csak, tetszeni fog! - fogja meg kezem és át adva a jegyünket be is mehetünk. Látom készült...

- Sziasztok! - köszön rá egy igen csak ismerős szőkére, aki megfordulva ismét meglep. Yugyeom mit keres itt? Miért van itt?

- Sziasztok! - vigyorodik el Jaebumra nézve, nekem pedig kerüli a tekintetem. Titkol valamit?

- Ő itt Jackson. - mutat be egy szőke fiút, ki félénken mosolyog ránk, de ahogy összekulcsolják ujjaikat: lélegzetem elakad. Ő a párja?