Mad in Love / YuMark

25. Rész

Sziasztok babócák! Nos, tényleg sajnálom a kimaradást (nem szívesen részletezném), de most itt a következő rész és remélem tetszik majd nektek! :D Kellemes estét!

Mark pov.

Jaebum és Yugyeom elölre ül, én pedig hátra, de még így is látom mennyire feszült. Félti Jacksont és ez valamiért szíven üt, ami még inkább kínoz. Aggódom Jacksonért és rosszul érzem magam, amiért elárultam. Tudom, hogy ő tényleg szerelmes Yugyeomba, még ha ő ezt nem is viszonozza. De ha nem így érez iránta, akkor miért rohant fejveszte érte? Emlékszem a szemeire reggel: már akkor aggódott és láttam mennyire fontos neki... Mark, fejezd be! Azt mondta szeret, azt mondta téged szeret! Nem, azt mondta: azt hiszi, hogy szeret és ha rá jön, hogy nem?

Gondolataimba révedve észre sem veszem amikor a kórházhoz érünk. Lassan szállok ki, valamiért elfog a rettegés és a rossz érzés, mégis próbálom nem kimutatni.

- Jinyoung, te mit keresel itt? – kérdem a váratlanul elő kerülő barátomtól. Remélem nincs semmi baja, de akkor miért van a kórházban?

- Behoztam egy sérült fiút, de ti mit kerestek itt? – kérdi aggódó szemekkel, de mielőtt válaszolhatnék, Jaebum megjelenik mögöttem.

- Hello Jinyoung... - vigyorog a tőle megszokott csipkelődő hangjával és már előre látom, hogy ezek ketten megint összevesznek. De várjunk csak...

- Hogy-hogy behoztál valakit? Kit? – talán Jackson az?

- 302-es szoba. Szia Jinyoung. – áll meg mellettem Yugyeom és rám néz magabiztosságot színlelve, de a szeme csillogása elárulja mennyire fél.

- Szia. Igazából pont abban a szobában van, de ti ismeritek? Lemaradtam valamiről? – néz rám Jinyoung összezavarodva, de nem hibáztatom.

- Kicsit, de majd elmondom. Menjünk oda először. – fogom meg Jinyoung kezét és elkezdem húzni, de az ajtó előtt Jinyoung megállít.

- Várj, ha ismeritek valamit tudnotok kell! – néz szomorúan – Sok vért veszített és a műtét után is válságos az állapota.

- Hogy érted ezt? – Yugyeom rideg hangjától még a hideg is kiráz, még egyszer sem hallottam így beszélni.

- Nem biztos, hogy túl éli... Természetesen az orvos többet tud mondani. – mondja és Yugyeom már indul is a nővér pulthoz. Legszívesebben megállítanám, mert ezzel nem segít Jacksonon, de inkább Jinyoung mellé állok és hagyom, hogy azt tegye, amit akar. Talán egy kicsit megrémisztett? – Mark, miről maradtam le? – néz rám Jinyoung határozottan és mikor meggyőződöm róla, hogy Jaebum hallótávolságon kívül van: mesélni kezdek.

Elmondom, hogy Jaebum megcsalt és azt is hogy ideiglenesen Yugyeomnál húzom meg magam. Elmondom, hogy ő és Jackson kapcsolatban állnak, de talán Jackson miatt, vagy mert Yugyeom annyira titkolni akarja ezt: nem mondom el, hogy milyen kapcsolatban.

- És köztetek mi történt? – néz rám mosolyogva én pedig most is – mint minden alkalommal – meglepődőm mennyire jól ismer – Lefeküdtél vele? – kérdi, de nem válaszolok. Nem kell, hisz a reakcióm bőven elég válasz neki.

Mielőtt bármit is mondhatna, Yugyeom idegesen áll meg mellettem és látom rajta, hogy megakar érinteni, még sem mer hozzám érni... azt mondta nem akar bántani, talán most nem tudná megállni? Miért ilyen ideges?

- Mark, én most haza megyek, ha akarsz maradhatsz. – hangja ismét rideg és félelmetes is picit, de szeme csillogása mégis azt súgja, hogy ne hagyjam egyedül.