Farkas lélek (Farkas szellem folytatás)

Falkaszellem

Sziasztok!

Kedves olvasóim, nyugodjatok meg élek még! A félév elég nehézkes volt, de túléltem(Nem mitha érdekes lenne, de valakit érdekel milyen lett a félévi írjon!!). Igyekszem titeket kárpótolni ezért a kihagyott  két hónapért, de nem ígérek semmit!

A fenti dalt, igazából nem azért raktam be, hogy a rész olvasása közben hallgassátok. Az én zenei stílusom (mármint amit hallgatok), elég változó. Most éppen ez a szám fogott meg, szóval ha érdekel akkor hallgass bele!

Továbbra is köszönöm a kommenteket és a voteokat! Jó, hogy vagytok! Remélem tetszeni fog a rész! Üdvözlettel:                                                                                                                                 Lovaslany28

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Kik vagytok és mit akartok?-kérdeztem a két vérfarkasra nézve. Próbáltam kitépni a kezemet a szorításukból, de ketten már túl erősek voltak.

-Én figyelmeztettelek!- jött Josh aki Nicolet fogta le. Aztán jött még két vérfarkas akik Luke erejével küzdöttek, és még egy vérfarkas. Most, hogy láttam a barátaimat is, még jobban próbáltam elszabadulni.

-Mire, hogyha beszélek a haveroddal akkor bántod a barátaimat? Mi a fene bajod van neked?-kérdeztem, mire az ötödik vérfarkas hasba rúgott, én pedig térdre estem. Két srác még mindig lefogott hátulról. Elfojtottam egy cifra káromkodást, és folytattam.-Mi van? Nem folytatod? Ez nem volt semmi? Úgy rúgsz mint egy ötéves? Gyerünk!-mondtam, mire ő felmordult, és felvillantak a sárga vérfarkas szemei. Közelebb jött hozzám és farkasszemet nézett velem,én pedig csak a képébe röhögtem. Elkapta a tekintetét és belevágott a mellette levő falba, kráter keletkezett rajta. Meg akart félemlíteni, de így csak még jobban feldühített, és nevettem tovább. Ekkor sunyi gonosz vigyorra húzta száját és behúzott Lukenak. Fel akartam pattanni, de két vérfarkas nem engedte. Erre ő kezdett nevetni, Joshhal együtt.

-Josh nekik mi közük ehhez?-kérdeztem már, rá nézve.

-Ők hagyják, hogy közel kerülj hozzá! Nem akarom több barátomat elveszíteni!!-kiabált Josh. Lukera néztem aki még mindig állt és próbált kiszabadulni. Az ütés felrepesztette a szemöldökét, de nem zavarta.-Azt akarom, hogy a haverom utáljon téged! 

-És ezt hogy kívánod elérni?-kérdezte gúnyos hangon.

-Megmutatom, hogy milyen vagy! Plusz kurvának állítalak be!-mondta mintha ez olyan jó dolog lenne.-De ehhez ugye azt kell tenned amit mondok!-mondta sejtelmesen.

-Nem!-vágtam rá egyszerűen.

-De, azt fogod tenni amit mondok! Ha nem akkor ez lesz!-biccentett a vérfarkasnak aki elindult felém, majd gyorsan megpördült és behúzott egyet Lukenak, aki erre úgy csinált mint én. A képébe röhögött, mire a srác még behúzott neki kettőt. Vérző orral is a srác képébe röhögött.

-Elég! Ne érj hozzá többet! Megteszem amit akarsz, csak hagyd őket békén!-mondtam, de még mindig nem adtam fel, hogy kiránthatom a megfelelő pillanatban a kezeimet.

-Danielle, nem hagyhatom, hogy ezt tedd!-mondta Luke és próbált kiszabadulni az őt lefogók kezeiből. Nicolera néztem, ő pedig alig láthatóan bólintott. Ő állon vágta Josh, ezzel meglepve elszabadult. Ezen meglepődött a két srác a ki lefogott, ekkor jött el az én pillanatom. Amilyen erősen tudtam összehúztam magam előtt a kezeimet, a két fiú egymásnak csapódott, és ájultan a földre zuhant . Amíg Nicole lefoglalta a verekedős srácot én segítettem Lukenak. Lerángattam róla és a falhoz vágtam az őt fogó vérfarkast, a másikat maga intézte el.

-Nicole!-kiáltottam. Épp a sráccal birkózott, aki erősebb volt nála.

-Menjetek! Engem nem bánthatnak!-kiáltotta vissza, mire a srác állon vágta. Felvillantak a szemeim, és nekifutottam a srácnak. Őt is a falhoz akartam lökni, csak hogy egy kezével megtámaszkodott, és engem rántott a falnak. Bevágtam a fejem, de ezzel mit sem törődőve kigáncsoltam, és futni kezdtem Lukeal és Nicolal az parkoló felé. Nyomunkban a vérfarkasokkal és Joshhal. A parkolóban követtem Nicolékat, gyorsan autóba pattantunk és elhajtottunk.

-Srácok! Jól vagytok?-kérdeztem. Nicole lihegve bólintott és Luke kezébe nyomott egy zsepit, Luke pedig válaszolt:

-Igen!-állította el a vérző orrát.

-Ez nem normális! Mi baja van?-kérdeztem, és mintha bűntudat futott volna végig Luke arcán.-Eltitkoltok előlem valamit?-kérdeztem, mire gyanús némaság telepedett az autóba.-Srácok!-mondta mire megint csak csend volt a válasz-Srácok, mondjatok már valamit!-mondtam erélyesebben. Összenéztek, majd Luke kezdett beszélni.

-Josht egyszer mikor fiatalabbak voltak egy vérfarkas meg akarta ölni , csakhogy eltévesztette. Thomast és egy másik barátját támadta meg, Thomas mellkasán hosszan le a csípőjéig végigkarmolta, kis híján belehalt, a másik srác pedig elvérzett. Josh magát hibáztatta. Mivel akkor tudta meg, hogy a családja vadász, bosszút esküdött, keményen dolgozott és vadász lett, megölte a várfarkast. Thomas túlélte, és nem lett vérfarkas sem. Josh azóta védi minden erejével. Mikor az egyik ellenségük, megint bántani akarta Tomast, ő nem egyszerűen megölte a vérfarkast, példát statuált vele...-habozott, mit is mondjon.

-Lényeg, hogy úgy érzi, hogy veszélyt jelentesz a barátjára nézve!-vette át a szót Nicole.

-Szólnunk kell Lucasnak, hogy állítsa le őket.-mondtam, mire Luke elmosolyodott.

-Szerintem tud valamit, mivel mérges! Nagyon mérges!-mondta, majd kifejtette.-A falka szelleme miatt tudom, érzem, hogy mérges. Te, azért nem érzed, mert még nem elég erős a kötelék a falkával.-válaszolt a fel nem tett kérdésemre.- Hívd fel, és hangosítsd ki!

Nem is csengett ki, Lucas azonnal felvette.

-Danielle rendben vagytok?-kérdezte mérgesen.

-Igen!-szólt Luke.-Josh és a falka!-mondta mint egy kódot.

-Értem! Gyertek!-vágta rá, majd kinyomta. Eltelt egy hónap, miért nem alakult ki rendes kötelék falkával? Bár lehet ez nem megy olyan gyorsan, gondolkoztam.

-Most mit fog tenni?-kérdeztem, mire összenéztek és mosolyogtak.

-Hát általában ilyenkor mindig egy erős, és hatásos belépővel indít a vadászoknál. Köt egy megegyezést, ha nagyon dühös akkor nagyon előnyös lesz az a megegyezés.

-Akarom tudni?-mosolyogtam én is , erre rázták a fejüket, hogy nem.-Most hova megyünk?-kérdeztem megkomolyodva.

-Ness Citybe! Ott várjuk a fejleményeket....