Az érkező Bergek

204 28 64
                                    

- A feladatunk az volt, hogy elkapjuk őket, maga rohadt balfék! - förmedt rá a parancsot adó, hézagos fogsorú férfira Teresa. A tag nem szólt vissza semmi bántót, mivel Jansontól ők is megkapták a lánnyal kapcsolatos fejmosást még az út előtt.

A fedélzet emberei felettesük parancsa szerint, semmiféle kényelmetlenséget nem okozhattak Teresanak, illetve mindenáron meg kellett védeniük őt.

A tag a csendnek véget vetve  megköszörülte a torkát.

- Ha nincs Bergük... - ekkor halványan Teresára mosolygott, meggyőződve arról, hogy teljesen igaza van - Nem tudnak elmenekülni - fejezte be, mire a lány ráütött az ablakra.

- És ha még bent vannak?! - szemei kidülledtek. A harag amit érzett teljesen elvette tőle teste feletti uralmát - Mi van akkor, ha meghaltak? Foglyok kellenek! NEM HULLÁK!

Teresa megrémült. Attól félt, minden amit, tett hiábavalóvá válik amiatt a rohadt fickó miatt, aki képtelen volt gondolkodni, mielőtt cselekedett.

Feltette ottlévő tisztársai életét.

A férfi félve kitekintett az üvegen.

A fenébe is, a lánynak igaza van. Remélem nem döglöttek meg.

Majd megkönnyebbülve, egy félmosolyt engedve magának a gép felé biccentett. Teresa ekkor odafordult.

Pár lépésre jutottak a Bergtől, mikor a kilőtt rakéta célba ért, s a gép óriási lángcsóvák keretében felrobbant majd darabjaira hullott. A detonáció által generált lökés méterekre repítette a két tisztársat, s nem sokon múlott, hogy a Berg egy nagyobb, zuhanó része széttrancsírozza őket.

Sípolás. Ez volt minden amit hallottak. Erős, szüntelen sípolás, majd egy tompa, őket szólítgató, gyönyörű és ismerős hang, mely fokozatosan kitisztult.

- Ugorjatok már a talpatokra ti félkegyelmű seggfejek! - kiabált rájuk Brenda, s szavait értelmezve, már nem is tűnt olyan szépnek az, amit a két fiú hallott. Newt feleszmélése után azt érezte, hogy a lány verni kezdte őt.

Mi a francos?

Felemelte fejét és látta, hogy a lángok nagyban állnak a lábán. Pánikolni kezdett, míg Brenda véget nem vetett a tűznek, mely szerencsére nem volt elég erős és hosszú ideig tartó ahhoz, hogy Newt bőrét elérje. A srác rettentően hálás volt ezért a lánynak. Tudta, hogyha megégett volna, a fájdalom miatt nem lett volna képes tovább menekülni.

- Megvagy? - termett a földön fekvő srác mellett Minho, kinek homloka oldalán egy óriási vágás díszelgett. Ömlött belőle a vér.

- Jézusom bökött, te jól vagy? - akadt ki a seb láttán Newt, nem leplezve meglepettségét. Minho felelet nélkül állásba rántotta barátját.

- Eltűnünk innen! - szólt a lány.

- Mégis hova? - pillantott rá a két tisztárs, mintha nem tudnák, hogy ott áll előttük az Útvesztő, mely tökéletes menedéknek, illetve búvóhelynek bizonyult.

- VAJON HOVÁ? - kérdezett vissza üvöltve Brenda - TUDOM, HOGY KI NEM ÁLLHATJÁTOK A HELYET, DE HA ITT MARADUNK ELKAP A MOCSKOS VESZETT, VAGY ROSSZABB!

- Annál nem igazán lehet rosszabb - húzta a száját Minho, arra emlékezve, hogy mit tettek ott vele. Most már biztosan tudta, hogy inkább veszik el az Útvesztőben, mint hogy újra vissza kelljen mennie a VESZETT-hez.

Minho választ várva Newtra pillantott, aki lassan felemelte a fejét. Társai látták, hogy a szőke éppen megszólalt volna, ám keresztül húzta számításait a föléjük érő, óriási hangzavart keltő és porfelhőt ébresztő Berg zúgása.

Halálkúra ~ Kérlek ◇Donde viven las historias. Descúbrelo ahora