Hiába a távolság [Lionel Messi FF.]- BEFEJEZETT

Part 22

-Soha nem hagylak magadra többé, érted?
-Igen.Köszönöm.Nagyon.-nagyon jól esett tőle most.-Anyukád elment?
-Még azelőtt, hogy én feljöttem hozzád.Csak tudni akarta jól vagyunk-e meg hasonlók.
-Értem.
-Figyelj, látom rajtad, hogy veled most nincs minden rendben.Ha szeretnéd meghallgatlak.Bármikor.Ha nem szeretnéd most elmondani megértem.
-Elmondom most.Nagyon megbízok benned, szóval kötelezőnek érzem.
-Akkor hallgatlak.-ült le az ágyra.Magam is helyet foglaltam mellette.
-Messi megcsalt.Egy másik lánnyal csókolózott a stadion parkolójában.-ennyi kellett csak.A könnyeim újból a felszínre törtek.
-Édes istenem!Most megyek és megverem.-már állt volna fel, de visszarántottam.-Na, kérlek engedj had verjem meg, amiért ezt tette veled.
Ekkor megcsörrent a telefonom.Lionel volt az.Liza is látta és kikapta a kezemből a telefont, és felvette.
-Laura kibaszottul nem kíváncsi rád, érted?Megcsaltad.És ha most engedné, elmennék Barcelonába és kiherélnélek.Örülj, hogy nem teszem meg.Azt mondod nem is csaltad meg?Akkor ki a rák csókolózott egy másik lánnyal a parkolóban mi?Huu, tee, Lionel Andrés Messi nagyon kiakasztottál engem.Laurát meg összetörted te szerencsétlen.Leteszlek, mert különben nem állok jót magamért.Csá!
-Ez tetszett.Nagyon imádlak Liza!Nem tudom mi lenne velem nélküled.Most előszőr nem érzem magam magányosnak azóta az eset óta.
-Most menjél fürdeni.Azutá pedig aludni.Hosszú nap volt.Holnap meg elmegyünk valahova.
-Értettem.
A legjobb barátnőm elhagyta a szobát, én pedig bementem a fürdőszobámba.Itt is találtam néhány dolgot, ami a volt barátomra emlékeztet.Két pólóját és aztba bizonyos farmernadrágot, amiben a kocsim kulcsai voltak.Abba az autóba se ülök be többé szerintem.Nem adom el, de én nem vezetem.Egyszerűen nem lenne szívem.

Gyorsan lezuhanyoztam, majd felöltöztem és befeküdtem az ágyamba.Egész nap erre vártam.Mégse jött álom a szememre.Sok minden történt ma.És ez a rengeteg dolog fel is kavart.Mai nap már másodszorra is csörgött a telefonom.Ismeretlen szám volt, de felvettem.
-Igen, tessék.Pállfy Laura-szóltam bele a telefonba.
-Szia Laura!Milán vagyok.Csak azért kereslek, hogy lenne-e kedved valamikor találkozni a héten.Vissza akarlak szerezni.-nagyon ledöbbentem az utolsó mondaton.
-Micsoda?
-Öhm semmi.Most leteszem.Szia!-ezzel rámnyomta a telefont.
Ezt nem tudom mire vélni most.

Már éppen elaludtam volna, mikor megint hívtak.Ezúttal Marc barátom hívott.
-Mit akarsz, Marc?
-Na, már csak úgy fel sem hívhat az ember?
-Hát, de.
-Ugye, hogy igazam van?Mint mindig persze.Persze meg se lepődök, milyen tökéletes vagyok.
-Stegen, ezt te elhitted?
-Nem elhittem.Ez a napnál is világosabb dolog, nem?
-Nem.Csak az egód nagy.Más nem.
-Hmm...honnan tudod, hogy az ott lent nem nagy nekem?
-Miért ver az Isten engem veled?
-Miért ne?Engem mindenki szeret.
-Ehh..azt az egosita formádat Marc.
-A formám tökéletes és nem egoista.Világos kislány?
-Tudod te ki a kislány.
-Persze.Te?
-Na jó Marc André-Ter Stegen leteszlek.
-Okés Törpilla.
-Egyre jobb.-morogtam.-Jó éjt Marc!
-Neked is!

Nagyon rosszul aludtam az éjszaka.Folyamatosan érdekes álmaim voltak és minden órában fent voltam.
Reggelem pedig úgy indult, hogy irány a wc, mert hánynom kellett.
Azt hiszem ez nem jelent túl sok jót...