SasuNaru~Viszályok között

A jégen csak korcsolyával szokás csúszkálni

Naruto tornazsákját lóbálva, mérgesen pufogva lépdelt Gaara mellett az öltöző felé. Épp az előbb kellett beírnia egy egyest az ellenőrzőjébe angolból, és természetesen hangot is adott a nemtetszésének.
-Nem is értem hogy miért kell angolt tanulni ha egyszer japánok vagyunk. És minek van ennyi kivétel a szamályok alól??-nézett a mellette haladó fiúra, aki csak mosolyogva hallgatta. Természetesen kiválóra sikerült a dolgozata.
-Ne aggódj. Majd korrepetállak.
-Még csak az kéne! Házit nem akarsz adni?- nevetett fel Naruto ahogy belökte az öltöző ajtaját, és néhány ember kikerülése után levágta magát a szokásos helyére, a sarokba, az ablak mellé. A vöröske mellé huppant, és lerugta a cipőjét.
-De ezzel akkor is kezdened kell valamit.-nézett a szőkére-Ha így folytatod meg is bukhatsz.
-Tudom...-hunyta le a szemét Naruto.-Majd igyekszem oké?
Nem is vették észre hogy a kis párbeszédüket valaki feszült figyelemmel hallgatta. "Nem bukhat meg! Nem nem nem! Akkor még távolabb kerülnék tőle..." Sasuke bekötötte a cipőfűzőjét, és szó nélkül kiment a helyiségből.
A sok melegítős srác kint ugrált a hidegben, így próbálva felmelegíteni magukat. A mínusz fokok ellenére a tornatanár jó ötletnek tartotta a cooper futást, így kint fagyoskodtak. Az egy kilométernyi óvális futópályát többé-kevésbé megtisztították a hótól és a jégtől. Majd párokba álltak, a pár egyik tagja pedig a startvonalhoz lépett. Amikor a tanár megfújta a sípját, a gyerekek elindultak.
Már elég régóta futottak. Naruto nem is érzékelte hogy mennyire. Csak azt érezte hogy fáznak a kezei, a lábai, az arcát kicsípte a szél, a szája cserepesre száradt, és a hideg, valamint az igen vékony melegítőfelső ellenére folyik a hátán a veríték. Igencsak lemaradt a többiektől. Gaarára hagyva a kezdés jogát, ő a második turnusban indult, így mégkevésbé számíthatott arra hogy esetleg őt valaki utoléri. Annyira lefoglalta a többiek hollétének felfedezése, hogy nem vett észre egy nagyobb jégfelületet, amit nem sikerült megtisztítani. Ahogy rálépett, kicsúsztak alóla a lábai, és ő lesíklott a pályáról. Szerencsétlenségére egyenesen bele a hóba, ami csaknem úgy hatott, mintha egy kád vízbe dobták volna. Az apró szemcsék befurakodtak a nadrágja szárán, a pulcsija derekánál és ujjainál, valamint a nyakánál, de még a szájába is. Hirtelen egy kezet látott. Nem tudta volna megállapítani hogy kihez tartozhat, de abban a pillanatban kissebb gondja is nagyobb volt annál mint hogy ezen filózzon. Gondolkodás nélkül megragadta. A kéz gazdája könnyedén kiemelte őt a hóból, és csak ekkor jött rá hogy Sasukét látja maga előtt. Ő is a második körben indult, ezért lehetett hogy a közelben volt.
-A jégen csak korcsolyával szokás csúszkálni.-közölte nyugottan, de a tekintetében az aggodalom szikráját lehetett fölfedezni. A szőke ezen elmosolyodott, de amikor felállt, az arca eltorzult a bokájába hasító fájdalomtól. Sasuke végignézett a fiún. Az arca kipirosodott a futástól, bisztos ki is volt melegedve. Most pedig csöpög a ruhájából az elolvadt hó, ráadásul a bokája lassan kétszer akkora mint a normális. Nyugodtan, de gyorsan mérlegelte a hejzetet. Az első az hogy be kell vinni a hidegről. Szó nélkül a karjába emelte a kis testet, és menyasszony pózban, gyors léptekkel elindult visszafelé a tanárhoz. Amikor odaért, a legető leggyorsabban vázolta a helyzetet, majd bement az épületbe. Az öltözőben letette a padra az inmár remegő fiút, és lehúzta róla a pólót. Megdöbbenve fedezett fel jónéhány kék/zöld foltot a vállain, amit egyértelmű hogy ütések okoztak. Továbbá látott három égési sérülést. Amik szabályos köröket írtak le. Mintha valaki ott oltotta volna el a cigarettát. De nem volt ideje ezzel foglalkozni. Kivett két törülközőt a táskájából, és az egyiket a csap alá tartotta. A meleg víz teljesen átáztatta az anyagot. Amikor végzett kiszorította, és visszament Narutohoz. A melegvizes rongyot gyors, harározott mozdulatokkal húzta végig a karokon, a háton, és a mellkason. Óriási önuralomra volt ehez szüksége, de mégiscsak Uchiha vér folyt az ereiben. Tudta türtőztetni magát. Ez után a száraz törülközővel megszárította a fiút. Naruto a szemét lehunyva tartotta. Sasuke pedig látta a remegését, és a gyöngyöző homlokát. Egyértelmű volt hogy belázasodott. Ráadásul a bokája sem nézett ki valami jól. Gyorsan felkapta, és elindult az orvosi szoba felé. "Csak úszd meg tüdőgyulladás nélkül... Tarts ki Csillagszem..." Ez alatt Naruto csak kómásan tudta felfogni a dolgokat. Tudta hogy valami rossz történt és őrülten fájt a lába. De mégis biztonságban érezte magát. Bele markolt Sasuke pólójába. Beszívta az illatát. Ez megnyugtatta.
Amikor beértek az orvosiba, az ápolónő azonnal kezelésbe vette a szőkét. Sasuke teljesen feleslegesnek érezte magát, mégsem tudott kimenni a szobából. Nem akarta itt hagyni Narutot.
Ekkor kopogtak.
Gaara vörös kobakja jelent meg az ajtóban. Majd be is lépett.
-Hogy van?-kérdezte. A hangja tele volt aggodalommal, ami még véletleül sem kerülte el Sasuke figyelmét.
-Jól lesz.-felelte határozottan, majd szó nélkül készült elhagyni a szobát. Meglepődött azon hogy Gaara utána jött, azon még jobban hogy az ajtó előtt meg is állította őt. Hiszen ez alatt a két és fél év alatt szinte semmit nem kommunikáltak a minimum udvariasságon kívül.
-Figyelj!-kezdett bele a vörös- Nem tudom hogy mit csinálsz. De arra kérlek hogy hagyd abba.
-Nem értelek.-pedig nagyon is értette. De nem akarta hogy ezt kérjék tőle. Nem akarta hogy megtiltsák azt hogy vigyázhasson Csillagszemre.
-Ne mond hogy nem érted. Naruto az elmúlt hetekben valahogy olyan más. Mintha nem is ezen a bolygón lenne. Túl gyakran néz feléd. Túl gyakran kezdeményez veled beszélgetést, és tudom hogy te csináltál vele valamit.
-Csak nem féltékeny vagy?-húzódott gúnyos mosolyra Sasuke szája.
-Hova gondolsz?-Gaara teljesen ugyanazt az arckifejezést öltötte magára. Így néznek farkas szemet egymással, ameddig ki nem nyílik az ajtó.