SasuNaru~Viszályok között

Egy nehéz este

Kilépett az iskolából, és megdöbbent. Ugyanis a kapuban meglátott agy rózsaszín kobakot.

Amikor Sakura meglátta, hevesen integetni kezdett neki. Naruto nagyot nyelt. Nem volt kedve találkozni a lánnyal. Még mindig fájt az ahogyan elbánt vele....

-Kérlek magyarázd el.-Naruto kétségbeesetten próbálta vissza fojtani a kitörni készülő könnyeit. Sakura sajnálattal a szemében nézett a fiúra.
-Mert nem érzem azt amit régebben. Nem érzem azt hogy meg tudnál védeni. Nem érzem azt hogy támaszkodhatnék rád. Nem érzek már...... semmit.....

Naruto kinyitotta a szemét, és a feléje hadonászó mosolygós lányra nézett. De már nem érezte azt a varázst amit régebben. Helyét átvette valami.....Valami, amit még nem tudott beazonosítani. Csak fájt. Nagyon fájt neki hogy itt van. Ahogy rámosolygott , feltépte a sebet amit ejtett rajta, és aminek még nem volt elég ideje begyógyultni.  Elevenen lüktetett, mintha külön életet élne. Naruto csak ekkor jött rá hogy az ami lüktet, az a saját szíve.
Mindennek ellenére mosollyal az arcán lépett oda, és nézett bele a zöld szemekbe.
-Szia Sa....-kezdett volna bele, de a lány a nyakába ugrott. Naruto arca grimaszba torzult a bokájába, nomeg a szívébe hasító fájdalomtól, és felszisszent.
-Jaj ne haragudj! Nem akartam.- Lépett hátra egyet hirtelen.-Gaara megírta hogy mi történt. Nagyon sajnálom a bokádat.-"Gaara.... minek szóltál neki...?"
-Ühüm.- ragasztotta vissza az arcára a mosolyt. -És mi újság veled?- és Sakura mesélni kezdett. Mesélt arról a fotós versenyről, amit megnyert, az osztálykarácsonyi húzásról, a barátnőjéről, a barátnője barátjával való konfliktusáról.
-Egyszerűen képtelen vagyok felfogni miért nem szakít vele. Ebben a "se veled se nélküled" fázisban vannak. De az hogy Ino nem beszél velem teljesen kiakaszt...
-Sakura....-Naruto próbálta félbe szakítani a lányt.
-Ja és még nem is meséltem hogy kā-sannal tegnap...
-Sakura!
-... kipróbáltunk egy új hajpakolást és....
-SAKURA
-Mi van?-kapta védekezőleg maga elé a kezét, ezzel bűntudatot ébresztve a fiúban.
-Ne haragudj. Csak tudod... -mondta lesütött szemmel-megérkeztünk.- mutatott fel Sakura otthonára.
-Oh...-látszott a lányon hogy elszontyolodott.-nincs kedved elmenni valahova? Holnap úgy is péntek van. -Naruto nem akart elmenni a vele. Nem akart újra fájdalmat okozni önmagának. "De végül is miért ne? Hiszen Sasuke is..."

Nem sokkal később már a karácsonyi vásárban sétálgattak, mind a kettejük kezében egy egy pohárnyi forralt bor. Naruto valahogy nem találta a helyét. Minél előbb szeretett volna hazamenni és lezuhanyozni. Nagyon fázott, és nem volt ínyére a nagy embertömeg sem. De nem úgy tűnt hogy a rózsaszín kobak hazafelé venné az irányt.

Még körülbelül fél órát baktatott Sakura nyomába. Nem akarta egyedül hagyni, de ellent mondani sem szeretett volna neki. Mikor végre újra a lány házához kecmeregtek, már nem érezte sem a kezeit, sem a lábait. Ellenben Skurán egyáltalán nem látszott sem a hideg, sem pedig a fáradság.
-Köszönöm....-nézett a fiúra.-köszönöm szépen.....-a hangja szinte suttogássá halkult. Hideg kezét felemelte, és a Naruto arcához érintette. A a szőke olyan piros lett mint a paprika, és bármennyire igyekezett, nem tudta tartani a szemkontaktust, lesütötte a szemeit. Mire Sakura felkuncogott, és bement a házba.

"Játszik velem... Mindenki játszik velem..... Sakura is.... Sai is....az a..... nő is...az egész világ......"

Szomorúan cammogott haza. Amikor belépett a lakásba, felfedezte hogy alig van melegebb a kinti időjárásnál. A lakásuk nappal felforrósodott, éjszakára azonban lehűlt. Jiraiya pedig takarékoskodott a fűtéssel. Ekkor meglátta annak a nőnek a cipőjét, és a szívébe hasított a félelem. Amilyen gyorsan csak tudta, beslisszolt....... volna a szobájába, ha egy mézesmázos hang meg nem szólítja.
-Na-ru-to-kun. Hogy van a bokád?-Tsunade a nappali kanapéján feküdt, a hideg ellenére csupán egy igen szűk póló volt rajta. De amikor jobban megnézte, Naruto rájött hogy az az ő ruhadarabja. Szégyenében elkapta a tekintetét.
-Jól köszönöm. Hol van apa?
-Egy kiadós meneten van túl, durmol a hálószobában.-Naruto szemében ott szűköllött a félelem. Tudta hogy altatót itatott Jiraiyával. A nő beleszívott a kezében tartott cigarettába, lassan felkelt, és megindult a fiú felé, mire az ijedten kezdett el hátrálni. De gyorsabb volt, elkapta a vékony csuklót.
-Ejnye Naruto-kun nem illik köszönés nélkül távozni egy helyiségből.-könnyű szerrel a kanapéra lökte. Naruto olyan messzire húzódott a nőtől, amilyen messzire csak tudott. Látszott rajta hogy élvezi a fiú szorult helyzetét. A szájába vette a cigarettát. Elkapta Narutorol a nyakkendőt, amit Sasuke olyan ügyesen megkötött a reggel, majd úgy betömte vele a fiú száját hogy az begnyilkanni is alig bírt. Gyors ujjaival elkezdte lefejteni az egyenruha gombjait. Naruto kapálózott, küzdött, de ő maradt alul ebben a csatában. Lekerült róla az ing. Tsunade fél kézzel összefogta a fiú fölött a kapálózó karjait, még egyet szívott a cigarettából, majd Naruto vállán  egyszerűen eloltotta.

A fiú felüvöltött fájdalmában. Már amennyire az anyaggal a szájában sikerült neki. Égett hús szaga töltötte be a sötét szobát. De a nő csak kajánul elvigyorodott. Körmeit lassan végighúzta a törékeny hasfalon, ami hevesen emelkedett és süllyedt. Naruto lehunyta a szemét. A szálya el volt nyilva, élesen, és hangosan vette a levegőt.
Tsunade lehajolt a fiúhoz. A mellei nekidörzsölődtek a végigkaristolt hasfalhoz.
-Csendesebben Naruto-kun. Még a végén meghall otō-san suttogta mosolyogva. Majd érzékien végignyalt az érzékeny nyakhajlaton. Naruto a fejét hátra vetette, undorodva próbált meg szabadulni az érintésektől.
Tsunade nevetve fölkelt, végignézte ahogy a szőke felpattant, és a kabátját lekapta a fogasról, hátizsákját a földről. Beleugrott a cipőjébe, és kiviharzott az ajtón.

Meglepődött amikor kopogtak az ablakán. Még jobban meglepődött hogy amikor kinyitotta és kilépett rajta, egy remegő, síró Naruto zuhant a karjaiba. Szó nélkül fel emelte, és menyasszony pózban bevitte a szobájába. Ott aztán leűlt vele az ágyára, majd szó nélkül hagyta hogy a fiú a pólójába kapaszkodva kisírja magát. Végig átölelve tartotta, szorítása egy percre sem gyengült.

Amikor aztán a kicsi megnyugodott, és felnézett, megkérdezte hogy mi történt.
-Tudom....tudom hogy túl nagy kérés... de.... nem....nem aludhatnék nálatok? -Szipogta csöndesen. Sasuke szó nélkül felállt, és oda adta Narutonak azt a fekete pólót, amiben a múltkor is aludt.
-Még nem jött meg az apám. De amikor hazaér, nekem le kell mennem hozzá. Nem tudom mennyi ideig leszek lent,de te nem mutatkozhatsz. Megértetted?-Naruto megtörölte a szemét és bólintott egyet. Majd gyorsan beslisszolt a fürdő szobába. Levette a kabátját, és végignézett meztelen testén lévő újabb nyomokon. Beállt a zuhany alá, és szabad folyást engedett könnyeinek.