Végree*-*

371 30 1
                                    

Srácooook el sem hiszeem*-*
Végre elértem*-* ma reggel kerek 40 kiló voltam*-*
Azaz körübelül 88lbs
Ahhj hónapok óta erre várok, hogy végre egyik reggel 40-et mutasson a mérleg. És most sikerült! Egy dekával sem vagyok több:D
-------------------------------
Reggel fáradtan keltem ki az ágyból.
Hunyorogva nézem a digitális órámat, tiszta csípa a szemem ma sem aludtam valami jól.
Fél tíz- állapítom meg álmosan az időt. Ma van anya születésnapja..azaz rengeteg sütemény plusz tömérdek kalória egyenlő az elhízással.
Tegnap kétszer ettem ami nagyon jó mert féltem hogy a nyári szünetben unalmamban mindent összezabálok majd. Eddig még jó minden. Tehát a tegnapi menüm: reggelire megittam 2 pohár 0 kalóriás vizet (hogy legalább a nap induljon jól) ebédre féltem mert most egy vegetáriánus étrendet követek aminek az alapja a különféle zöldségek, és persze minden állati eredetű étel meg van tiltva; a méztől kezdve a huson át egészen a tejtermékekig minden. Anya rántott húst csinált. Már kemény 4 napja nem ettem semmi állati eredetűt és féltem hogy ez most befuccsol (szüleimnek persze nem szóltam erről mert úgyse értenék meg) szerencsére aznap a család kicsit szétszórva evett ezért csináltam magamnak párolt zöldséget hogy ha hazudok is hogy ettem mindent félig ne legyen hazugság.
Vacsorára müzlit ettem. Még mielőtt azon agyalnál hogy a tej az állati eredetű mert a tehéntől származik, megnyugtatlak, hogy a vegetáriánusoknak sok olyan fajta étel létezik ami pl tej vagy vaj mégsem állattól van.
Tehát visszatérve a mai naphoz.
Pár hetek óta halogatom a mérlegre állást mert teljesen úgy éreztem hogy híztam és nem akartam látni az eredményt. Viszont mivel tegnap elég keveset edtem és reggelre borzasztóan korgott a gyomrom úgy éreztem most vagy soha de rá kell állnom a mérlegre, hogy tudjam mennyire kövér is vagyok.
Kimásztam a pihe-puha meleg ágyamból és elmentem vécére nehigy még aztis plusz kilóknak számolja.
Visszacammogtam a szobámba és kínkeservesen előhalásztam a jól eldugott mérlegem mert nemakartam hogy anya rájöjjön, hogy méregetem magam. Beletettem a két gombelemet a hátuljába és visszafordítottam. Bekapcsolt. Ráálltam. Mély lélegzetet vettem és becsuktam a szemem. Levegő ki. Levegő be. Egy pittyegés. Levegő ki. Kettő pittyenés. Kinyitottam a szemem. Szugeráltam az üres kockákat hogy végre beleírja a gép az eredményt. A harmadig pittyenés is felcsendült. 40. Egy darabig néztem kikerekedett szemekkel a számot. 40. Mi? 40? Uríisteen! 40! Hideg csontjaimat melegség fogta el, mégis kirázott a hideg. Hirtelen átfutott egy gondolat a fejemben..mi van ha rosszul mérte? Leléptem a mérlegről, majd újra bekapcsoltam. Ráálltam. Pitty. Pitty. Pitty.
40.
Akkor nem mért rosszul!
Legszívesebben örömtáncot jártam volna, de a mérleget gyorsan vissza kellett csúsztatnom a helyére mert anya kopogott az ajtón.
- Jót aludtál? -dugta be a fejét a résnyire nyitott ajtón.
- Igen.- próbáltam elrejteni az arcomról a mosolyt nehogy kérdezősködjön.
- Örülök-mosolygott rám- kint vár a reggelid, én nem tudok veled enni mert be kell mennem a munkahelyemre. Majd beszélünk, szia! -és már kint is volt a szobám küszöbén túl.
Visszacsúszott a mosoly az arcomra miszerint megvan a célom!
- Akkor most mit csináljak?-kérdeztem magamtól de persze a hangocska a fejemben úgy gondolta hogy ezt neki kell megválaszolnia.
- Mi mást tennél? Folytatjuk!
- Folytatni? De én lefogytam. 40 kiló vagyok. Annyi akartam lenni. Ezt beszéltük meg. Ez volt a célom!
- Ha elértük a céljainkat akkor mindig újjakat állítunk elénk. Ennek sosincs vége.
- És ha mégis abbahagyom? Nekem jó most így.
- Belegondoltál te ebbe? Hahh látszik hogy nem is gondolkodsz én vagyok itt az ész is... Ha most visszaállsz a normál evésre szerinted mi fog történni veled? Eddig is egy csomó ideig ingadozott a súlyod. Egyszer fent-egyszer lent. Miért? Mert egyik nap sokat ettél másik nap meg alig. Folytatjuk.
- Meddig?
- Amíg nem leszel lepke-könnyű. Addig.
- Jól van.-görbült le a szám. Végre azt hittem most minden jó. De ez nem elég vékony. Odaálltam a tükrömhöz.
-Nézd csak meg -mondja Ana- látod ezt itt? Ez háj. És nézz a combodra! Ott is egy köteg felesleg. A hasadról ne is beszéljümk. És te még azt hitted itt véget ért a küzdelem. Hát közel sem vagyunk. Kitartás. Semmi más nem kell. Csak kitartás és büszkeség hogy letedd a villád.
- Mi az új cél?
- Legyen 38 kilógramm. Eddig elég erős volt a szervezeted és az immunrendszered. Nem fáztál meg holott a hideg szélben voltál egy szál pólóban. Nem lettél beteg. Erős az immunrendszered. És ez nem is baj! Csak a tested is erős és nálas nehezbb fogyni egy kicsit. De nembaj segítünk ezen! Tehát akkor vágjunk is bele az új célba!
- 38. -Emésztgettem a számot  Ana lelkes szavaival együtt. 38..az csak 2 kiló minusz..hamarosan vége:)

ÜrességWo Geschichten leben. Entdecke jetzt