Üresség

Ouh

Ahhh tudom megígértem páratoknak, hogy a legújjabb bejegyzésben majd az edzéstervemet írom le..de ne haragudjatok ez most kicsit várni fog és nem azért mert olyan fontosat akarok veletek közölni..sőt pont az ellenkezője.. semmi értelme nincs ennek de kiadom magambol a nagy világfájdalmaimat amiket kitudja talán ti is átéreztek valamennyire.

Rohadtul elegem van az egész suliból...nem tudnám összeszámolni két kezemen sem hogy mennyit sírtam az iskola és a tanulás miatt az elmúlt 1 hónapban! Szörnyen kikészít a matek annyira de annyira nem értem és mikor van egy kis szikra hogy na most valamit mégis tudok..pár napra rá mind eltűnik és leljebb vagyok mint előtte. Annyit sírok ez miatt hogy nem bírom már és az érettségim sem fog sikerülni ami már a nyakamon van..a másik a horvát nyelvvizsgám attól is nagyon parázok hogy nem sikerül és akkor borzasztóan csalódottak lesznek a szüleim és az egész családom, sőt még én is jobban fogom gyűlölni magam akkor mint most!

És a legszörnyűbb ami a legjobban fáj..az jár a fejemben egész nap még éjjel is azzal álmodok nem tudom kiverni se a fejemből se sehonnan teljesen belémkúszott és nem szabadulok tőle..az étkezési zavarom. Gyűlőllleek!!
Kikészít az egész...gyötrelmes éheznem..annyira imádtam enni..és még most is néha olyan szívesen ennék kedvemre..de aztán eszembe jut hogy nem érdemlem meg az ételt többet kell foglalkoznom a tanulással és fogynom sem ártana...mégis van hogy egy eltervezett fast nap után a fáradt lelkem a kaja felé irányítja a végtagjaimat..nem szeretem azokat a pillanatokat.. ma is megettem egy 800kalóriát tartalmazó csomag kekszet... 800 kalória..az rengeteg!! Utánna persze dolgoztam így 600 kalória maradt elégedetlenül..ez sem elég jó szám ahhoz hogy tovább fogyjak.. Holnap igyekszem fastolni..nem mellesleg a gyomrom egy akkora feket lyuk lett hogy bármennyit zabálhatnék nem laknék jól minden kaját elnyel de teltségérzetet nem ad..mi a franc ez?
Ráadásul edzeni sem edzek mostanában..sőt pár jó pár hete nem edzettem..lusta vagyok, kimerült, ideges, szomorú és lelkileg összetört..hogyan lehetne jobb nekem? Valami jótanács? Próbaljan csak túlélni az egészet mert egyszer úgyis vége lesz vagy mi?? Gyűlölöm magam. Tiszta szívemből! Mindig barátnőmmel elmegyek a menzára és jézusom olyan finom ételek vannak ott! Mindig annyira jó illatuk van az ottani kajáknak annyira szívesen felenném az egészet! De persze megálljt parancsolok az elmémnek mindig és hagyom hogy az illatok átjárják a testem és kitöltség a bennem lakozó ürességet. Leszek valaha újra teljes egész? Vagy örökre csak egy fél maradok valaki más teste birtoklásában.. ijesztő az egész.

A harmadik csoport amiben szenvedek a tanulás és az éheztetés mellett egy fiú. Rosszul kezdődik, tudom.. Elegem van hogy túlságosan is fontos nekem ez a srác és hogy nem tudok nem rá gondolni.. ő viszont mindig tökéletesen megvan nélkülem sőt néha még le is vált egy másik lányra..olyankor kispadra vagyok ültetve és csak gondolhatom hogy miért tette.. nem akarok soha sokat várni vagy remélni tőle de nem tudok máshogy érezni vele kapcsolatban.. nem akarok rejtett üzeneteket keresni a tök átlagos válaszaiban nem akarom hogy olyat lássak a dolgok mögé amik nincsenek is ott nem akarom, hogy ennyire szeressem nem akarok függeni tőle! Miért nem akarom ezeket? Mert csalódok a végén. Veszítek de tanulok is. De nagyrészt veszítek. Mert rájövök hogy én igazából neki csak egy ideiglenes valaki voltam akivel néha találkozott néha szenvedett de voltak jó pillanatai is.
Mikor már híres lesz-lehet most azt mondja hogy nem felejti el a barátait de biztos ez lesz-amint híres lesz mindneki érte fog megőrülni mindenki azt akarja majd hogy ismerje őt és hogy legyen valami közük egymáshoz. Elmennek majd a meccseire szurkolni és talán még hazáig is követni fogják néhányan. Ezekkel persze nincs semmi baj..és ha lenne is nekem nincs hozzá közöm. Csak attól az óriási fekete űrtől félek amit maga után fog hagyni miután elmegy. Csendes lesz minden és kietlen. Gyötrelmes hónapok, akár évek lesznek azok. És a régi jó barátait elfelejti mert már egy új életben él, egy jobban, végre megéli a saját győzelmeit a saját kitartását és végül felépítí a saját óriási királyságát. Barátok. Volt barátok. Elfeledve. Mert talál újakat, jobbakat és olyanokat akik ott laknak ahol ő fog élni, és persze sikeresek.
Nála jobbat nem igazán tudok elképzelni kitudja lehet hogy van sőt biztos hogy van olyan aki csak egy icipicit is jobb nála, de mit számít ez ha nekem az a tökéletes amilyen ő?! Eskü ez nem a szerelemről szól mert nem igazán vagyok az. Csupán imádom hogy a barátom és hogy megtud mosolyogtatni és olyanokat mond amik számomra eddig ismeretlenek voltak. Lehet azt hiszi hogy csak hallom amit mond de nem értem meg mit akar..igazából minden szavát ismerem és tudom mire utal vele..minden szavát nagyra veszem mert nagyokat mond és fontosak. Egyszer én is szívesen lennék olyan amilyen ő. Mondjuk olyan tökéletest súruló személyiség.
A lényeg hogy mivel elvárásokat állítok ezért csalódok is. Magamban is. Másban is.
Ennyi lenne. Ez a szenvedésem. Tényleg szenvedek? Vagy csak nagy dobra verem..ki tudja..neki biztos lenne valami hozzászólása.

_______________________________________
A kövi eskü az edzésem lesz♡