Asszem rettegek. Rettegek a mától és a holnaptól egyaránt.
Nem tudom mi történik a szervezetemmel és velem. Vagy kezdek meghalni vagy most éledek fel.
Majdnem meghánytattam magam. Gyenge vagyok. Fóbiám van a hányástól. Nem tudtam megtenni.
De valahogy savat öklendeztem fel az éjjel. Szétmarva a torkomat jött fel az egész, aztán nyeltem egy nagyot és a maró sav lefelé is terrorizálta a torkomat. Mi történik velem?
-Csak ne szólj erről senkinek. Majd jobb lesz- bíztatom magam arról hogy ennek IS titokban kell maradnia.
Annyit hazudtam már, annyi titkom van. Jogosan csinálom ezt? Megérdemlik a szeretteim hogy nap mint nap átverem őket azzal hogy ettem és hogy semmi bajom?
Nem érdekes..nem igazán számít már..csak hadd legyek vékony, törékeny és gyönyörű.
Ennyit akarok. Semmi többet.
Utánna abbahagyom. Igérem.Jelenlegi céljaim:
■ Túlélni ezt az estét hányás nélkül
■ Holnap 500 kcal alatt enni
■ Két kézzel átérni a combom (még 3 cm és megvan)
■ Egy kézzel átérni a felkarom
■ Végre gyönyörűnek lenni
■ Soha fel nem adni!
YOU ARE READING
Üresség
Teen FictionÉtkezési zavarok és egyéb tini problémák Ifjusàgi irodalom: 331/#37 ~bàrcsak a súlyom is ennyi lenne