Egy + Egy = Három

Nyolcadik Fejezet

– Egész úton próbálj nekem írni hogyha unatkozol, megértetted? – fogja kezei közé az arcomat Regina, már a repülőtéren állva.

Ő volt kettőjük közül az, aki kicsit ódzkodva, de pozitívan fogadta az egészet. Tudom, hogy meg volt a véleménye, de idegességemet látva valószínűleg nem volt szíve lebeszélni róla. Mindig arra vágyott, hogy legyen valakim, így most csak örült annak, hogy párkapcsolatom lett. Ellenben Erikkel.

– Mikor jön az a pöcs? – kérdezi monoton hangon, majd miután Regi elhúzódik tőlem, Erik karjai közt kötök ki. Egyik kezével átöleli a vállamat, míg másikkal a telefonját nyomogatja. Bevallom, félek, hogy jelenetet rendez. Rettegek, hogy esetleg neki megy Shawnnak. Erik sosem kezelte jól az indulatait, így még annak is örülnék, ha csak szimplán levegőnek nézné, de érzem, hogy nem lesz így.

– Ne beszélj így róla. – sóhajtok, hiába értek egyet vele. Természetesen nem Shawn hibája ez az egész, és ugyanúgy felelős vagyok a történtekért, de az a személy, aki átvert, nagyon nem hozzám tartozik, hanem hozzá.

– Csak borzalmasan féltelek, Luca. – néz a szemembe, mire lebiggyesztett ajkakkal megölelem. – Ha valamit csinál veled ameddig vele vagy, megesküszöm neked, hogy kicsinálom. – suttogja a hajamba elszántan. Tudom, hogy túloz, de el tudom képzelni, ahogyan esetlegesen behúz neki. Az pedig nem hogy Shawnnak, Eriknek nem hozna semmi jót.

A tegnapi napon végül nem tudtam beszélni Dorkával. Nem jött haza, nekünk pedig hajnalban indul a gépünk. Próbáltam hívogatni, hogy jöjjön haza, de ki volt kapcsolva a telefonja. Nem tudtam elérni.

Keserű ízzel a számban döntöm Erik vállára a fejem. Borzalmasan hiányzik a húgom, és tudva, hogy itt hagyom szó nélkül, felfordul a gyomrom. Ideges vagyok és szédülök. Bármit megadnék arra, hogy most a pár hónap előtt szorosan megölelgethessem sokszoros bocsánatkérés közepette. De ez nem történik meg. Éppen ezért, a barátaim kijöttek velem a reptérre, jóval előbb, mint Shawnék, pontosan a búcsúzás miatt.

Hirtelen sikolyok tömkelege hasít a levegőbe, mire kikerekedett szemekkel, egy emberként fordulunk a hangok irányába. Shawnék azok. Na meg a rajongó lányok..

A személyi biztonsági őr, azt hiszem Jake a neve, hamar lerendezi a helyzetet, amit mi távolról nézünk. Shawnnal összetalálkozik a tekintetünk, és láthatólag megkönnyebbül, amikor látja, hogy nem ültettem fel. Int Andrewnak, hogy erre vagyunk, így el is indulnak felénk.

Erik megfeszül mellettem, így ösztönösen csuklóját megszorítva érem el, hogy rám figyeljen.

– Nem tehetek róla, egyszerűen nekem valami bűzlik ebben az egészben. – kezdi el méregetni Shawnt. – Mintha nem lenne őszinte, vagy.. ki az, aki elviszi magával három nap után a barátnőjét turnéra? – teszi fel felháborodva a kérdést.

– Ezzel nem segítesz, csupán lehangolod Lucát. – szól közbe Regina, aki láthatóan kicsit le van döbbenve a szupersztár láttán.

– Sziasztok. – néz ránk halvány mosollyal Shawn, majd egyenként bemutatkozik Reginek és Eriknek is. Az utóbbi meglepetésemre elfogadja azt, de utána semmi érdeklődést nem mutat tovább.

Nagyot nyelek, majd a srácra emelem a tekintetem. A megannyi keserűség, mely a számban van, felér egy tál éretlen kökénnyel.

Magamra erőltetek egy mosolyt, és hagyom, hogy Shawn szoros ölelésbe húzzon. Nyaka köré kulcsolom kezeimet, miközben Ő erős karjaival ölel át.

– Hiányoztál. – suttogja éppen olyan hangosan, hogy mindenki hallja. Direkt volt ez, átlátom. Legszívesebben elnevetném magam, amint belegondolok milyen lesz az elkövetkezendő pár hónap.