Nem Vég, hanem Új Kezdet [BEFEJEZETT]

Másnap

Tom hatalmas fájdalmakkal kell fel és észrevesz, hogy nem is az ágyában aludt el, hanem a padlón. Szóval ezért sajog mindene. Hosszú haja a szemébe lóg amit nagy nehezen elfúj. Emellett még van egy kisebb fejfájása is, valószínűleg azért, mert teljesen másnapos. Az ajtaja kilincsét kinyitja nehezen és kimegy a nappaliba. Teljes csendben megy végig és enged magának egy pohár csapvizet. Amikor fordul vissza észrevesz a kanapéján két alakot, de a szétdűlése miatt nem látja jól õket. Aztán az ismerős hang visszahúzza a Földre.
Tom!-a Vörös Vezér felpattan és egy hatalmas öleléssel fogadja a haverját, aki a poharat alig bírja megtartani a saját kezében. Az ölelés meleg és jól esik a kis másnaposnak.-Nem igazán értem...-elengedi az ölelést és mélyen egymás szemébe néznek.-de azt mondta Ella, hogy egy fogadás miatt ő hozott neked ruhákat.-közben a másik is felkell, akiről kiderül, hogy Ella az. Egy dobozt tart a kezében, amit odanyom Tord-nak, aki megragadja a robotkezével Tom egyik karját és visszaráncigálja a szobába. Becsapja az ajtót és ledobja a dobozt az ágy mellé és előveszi belőle a ruhákat. Az ágyra teszi le őket és Tom végig néz rajtuk a távolból.
-Én ezt nem akarom felvenni, egyiket se.
-De valamelyiket muszáj lesz, vagy egésznap alsónadrágban akarsz lenni?-Tord egy kicsit se hangzik perverznek, inkább türelmetlennek. Mintha sietne. Így Tom a kezébe vesz egy koktél szoknyát, mivel ez van az elsõ helyen. A vezér közben leül az ágy másik oldalára.
-Ez szörnyû...-morog a másnapos és az arca teljesen el van torzulva, homlokát összeráncolja, amire pár tincsben lóg le a haja. ~Tényleg, vajon hogy állhat a hajam?~ Eközben az ágyon keresztül, közelebb csoszog a térdén Tord és végig néz haverján-Mondj már valamit!
-Ja, bocsánat, csak teljesen megfeledkeztem mindenrõl. Gyere, segítek levenni.-feltérdel és Tom hátat fordít. A cipzár egészen sokáig leér, amit Tord lassan húzz le és közben ujjaival éppen hogy végig simítja a szürkés bõrû hátát. Persze annyira finoman csinálja, hogy ezt a másik észre sem veszi. Mikor leér az apjára lassan elemeli kezeit és elpirul. ~Mégis mi volt ez az elõbb?~ Tom mélyen lehajol, hogy levegye a szoknyát, de hátát olyan egyenesen tartja, hogy meglehetne rajta teríteni.-Mondd, ez a cirkusz miatt van? Vagyis hogy ennyire egyenes a testtartásod. Megfigyeltem, hogy amikor zsebre teszed a zsebed, akkor se vagy púpos.
-Részben emiatt van, de még rengeteg dolog van amit nem tudsz rólam.-az iszákos közben háttal van és így Tord pont letudja támadni. Hátulról hozzá simul a forró testhez és amikor megunja, akkor felegyenesíti haverját és a vállára dönti a fejét. A bal kezével cirógatja a vesztes arcát, aki belepirul.
-Remélem, hogy nekem majd beszámolsz a titkaidról.-a füléhez hajol és párat beleliheg. Amikor folytatja a mondandóját, szinte ráharap a pici fülekre, amik már ennyitõl is lüktetnek.-Nagyon érdekel a múltad.-Tom összerezzen és óvatosan kilép a Vörös Vezér karjaiból. A szoknyát visszateszi összehajtva a dobozba és próbál egy másik szerelést összeállítani. Végül külön letesz egy rózsaszín, bolyhos pulcsit, amin egy egyszarvú van, ami fehér színben és szivárvnyszínû sörényben pompázik. Kívül és belül is puha. Ezután a kezébe kap egy fehér nadrágot, amin szürke, csillogó csillagok vannak, némely kitöltött, de a legtöbb csak körvonal. Amikor ezeket felveszi, észre veszi, hogy a farmer nagyon feszül rajta a pulcsi meg 2x-3x akkora, mint õ maga. Nagyot sóhajt és belenéz a tükörbe, viszont amikor jobban végig néz magán, nem is találja rossznak a szerelést. Csak az baj, hogy ez nem az õ világa.
-Menjünk hercegnõ, mert a lovagod már vár...-Tord teljes gúnyosággal mondja ezt és eligazítja egy egyszerû mozdulattal a kabátját és kinyitja az ajtót. Tom bepakolja a maradék ruhát is vissza a dobozba és felemeli a két kezével. Kint a kanapén Ella fekszik és Tom egyik yaoi mangáját olvassa. Az ananász átadja a dobozt Tord-nak, bármiféle jelzés nélkül és odaviharzik a kanapéhoz, majd kitépi a japán képregényt a lány kezébõl, aki unottan néz föl.
-Mégis mit képzeltek.-Tom elõszõr haverjára majd yaoi társára néz.-Elõször betörtök a saját területemre, majd te pofátlanul olvasgatni kezded...-Tord odalép a pici mögé és bal kezével lefogja, majd a robot kezével befogja a hisztis száját. A bowling labda csak még jobban kapálózik és ráharap a vörös, fém ujjakra. Ekkor lenyugszik és a vezér is elengedi.
-Jól van. Most hogy lenyugodtak a kedélyek, szeretném vázolni a nap többi pontját. Ella!-a Vörös Vezér a lány felé fordul, aki kipattan az ülõ alkalmatosságból és tiszteleg-Te elmész a D-056-os terembe és eligazítod az ottaniakat. Utána pedig ellenõrizd a felszerelésüket. Majd ebéd után menj el a csoportodhoz és kérj további parancsokat, kérlek.-ezután Tom felé fordul, aki szokásból zsebre tenné a kezeit, de az átmeneti ruháján nincsenek zsebek.-Kérlek, gyere velem. Van egy meglepetésem számodra.
-Mégis mi az?
-Majd megtudod!-Tord kinyitja a bejárati ajtót és átadja Ellának a dobozt.-Ezt kérlek vidd vissza a helyére.-egy ideig.mind 3-an együtt mennek a folyosón, de az elsõ mellék folyosónál Ella elválik és bemegy egy ajtón, ami mögül hangos beszéd hallatszódik. Pontosabban zaj, ricsaj. A 2 férfi a Levi féle orvosiba mennek be és a dokit látják meg, ahogy valamin épp ügyködik. A fekete hajú férfi nem hallja meg az ajtó csapódást sem, ezért Tord megköszörüli a torkát. Levi elõszõr megijed, de megfordul és elégedetten mosolyog.
-Üdv Vörös Ap...Vezér.-kissé idegesen fejéhez kap, amikor a vezér szúrós szemekkel illeti a majdnem elszólalását.-He he.
-Hol van?
-Csak jöjjenek.-a doki elkezd menni egy rövid folyosón aminek a végén egy halvány zöld függöny van. Ezt elhúzza amikor odaérnek és egy kis asztalra mutat, amelyen van egy üvegtálca, abban pedig egy fül piercing szerû dolog van. Tom kiveszi a kiegészítõt és forgatni kezdi a kezében. Közben Levi és Tord is mellé lép és kíváncsiak néznek.
-Ez mégis minek való? És kinek lesz?
-Ez az ajándékod!-Tord kifakad magából, de a doki hírtelen lecsitítja.
-Ez egy igen összetett és bonyolult szerkezet. Utána jártam, hogy nincs e valami fém allergiád, de...
-EZ ENGEM NEM ÉRDEKEL! Térj a lényegre végre.-a pici a fülébe teszi a piercinget és megnézi, hogy hogyan áll magának egy tükör segítségével, ami a szembe lévõ falra van szöggel rögzítve.
-Ekkora tahót!-Levi kiveszi a fiú fülébõl a piercinget és óvatosan tartja a markában.-Azért kértem meg a fõnököt, hogy hozzon ide, mert még szükségem van arra, hogy beállítsuk ezt a mini mobilt. Ugyanis a hangod hatására egyszerûbb parancsokat adhatsz meg és figyelmeztetõket. És van saját telefon száma is, így ha azt valakinek megadod, akkor ez fog 'csörögni'.-közben a kezével idézõjeleket mutat, majd ránéz Tord-ra.- Akkor most elrabolnám pár percre.-bármilyen válasz megvárása helyet, pedig a vezér már emelte bal mutató ujját, megragadja a doki a másnapos pulcsiját és berángatja egy kisebb, sötét szobába. Amikor a vörös felsõs egyedül marad, akkor keres magának egy szimpatikus széket és beleül. A szék karfája 2 oldalról körbe veszi, amire rá is teszi a kezeit.~Remélem hamar végeznek. Vannak még terveim mára...~
Alig telt bele pár perc, maximum 10, az ajtó nyitódott és amikor Tord és Tom tekintete találkozott, a vezér felpattant a székbõl és aggódó tekintettel rohant haverjához.
-Mégis mi történt veled?-Tord óvatosan oda nyúlna a bekötött bal fülhöz, de Tom eltaszítja a robot kezet. Emiatt a vezér teljesen meglepõdik és egy pár pillanatig még a levegõben tartja a kezét.-Tom?
-Ne tegyél úgy, mintha annyira aggódnál értem. Ez csak egy kis sérülés.-teljesen mogorván válaszol, úgy mint a robot incidens elött tette volna. Emiatt az ördög szarvú csak még jobban megijed és nem tud mit tenni, amikor elhalad mellette a haverja?
Dél van és így szinte kötelezõ szinten megindul egy csomó mindenki a közös, nagy étkezõbe, ami a Központi épületben van. De Tom és Paul a 'D' épület társalgójában maradt, és így csak ketten vannak bent. Persze nem véletlenül, mert a másnapos szeretne beszélni a régi katonával. Így leülnek egy 2 személyes asztalhoz és Paul rágyújt.
-Szóval, akkor mirõl szeretnél velem beszélni?
-Nem igazán tudom, hogy kivel tudnám ezt megbeszélni...-Tom valamit mormog az orra alatt és teljesen lesüti a szemeit.
-Ne félj! Hidd el, hogy én egy jó titoktartó vagyok.
-Ne higgy neki!-Pat is megjelenik és egy széket tesz le szerelme mellé és arra ül rá. Kezeivel megtámasztja fejét az asztalon és várja a sztorit vagy a pletykát, neki mindegy.-Csak azért tud titkokat megtartani, mert én vigyázok rá.-Tom teljesen elbizonytalanodik és kelne fel a székérõl, amikor Paul visszarántja.
-Most már itt vagyunk, akkor mondd el.-közben kifúj egy hatalmas füst felhõt és a cigit bent tartja a szájában.
-Ti ismeritek Tord-ot,-a két férfi teljesen kikerekedett szemekkel figyelnek tovább és a dohányos szájából is szinte kiesik a cigi, annyira figyel.-így szeretnék meg kérdezni valamit.-mély levegõt vesz és közben becsukja a szemeit is.-Miért van az, hogy amikor õ jött sebekkel az arcán, meg a mû kezével, mi...ÉN nem igazán voltam figyelmes vele szembe, amikor meg ma meglátott ezzel a kis sebbel-a fülére mutat, ami be van kötve és oda is fordítja a többieknek.-akkor õ teljesen megijedt és szerintem kész lett volna, hogy egész napra elküldjön pihenni? MIÉRT?-A két férfi egymásra néznek és elmosolyodnak, miközben az asztal alatt megfogják egymás kezét.
-Tudod Tom, a kisfiúnknak mindig is fontosak voltak a barátai, avagy ti. És ezért hatalmas bûntudata volt az incidens után.-egy ajtó csalódás hallatszódik és a 2 katona ijedten áll fel és tiszteleg. Tom csak lefagyva ül, mivel háttal van és attól fél, hogy a komi jött be. A bakancsok lassan, de egy hallható hangerõvel kopognak a linóleum padlón. Az érkezõ személy halk és nyugodt légzését is lehet mellé hallani. Végül ez alak megfogja Tom vállát, aki lassan feláll és megfordul. Tényleg a vezérrel találja magát szemben, aki kedvesen, de mégis egy fajta dühvel néz haverjára.
-Miért nem mondtad el, hogy ezért voltál olyan? Megijedtem.-pár könnycsepp megjelenik a vörös felsõs szemében, amik lassan gördülnek le az arcán. Közben mindkét kezével megfogja Tomy arcát és közelebb húzza azt sajátjához. Végül a bal kezével beletúr a másnapos hajába.-Ha bármi bajod van velem, azt kérlek mondd el és én igyekszem ezen változtatni.-közben a homlokát rádönti a másik homlokra.
-Nem Tord, én sajnálom. Néha kemény fejû vagyok és akkor elvesztem az önkontrollt.-közben ajkait egyre közelebb teszi Tord-éhoz, de amikor már egész közel van, akkor inkább irányt vált és a homlokára adja puszit. Természetesen ezt a két katona végig nézte és teljesen meghatódtak. Pat-nak, milyen meglepetés, még pár könnycseppe is kifolyt, amit Paul törölt le neki. Ezt észre veszi a 2 fiú és Tom az aki értelmetlen fejet vág Tord pedig valószínûleg a sokk hatása alatt áll még.-Mi au, talán mozi jegyetek van, hogy ennyire néztek.-a tipikus stílusa nem veszett el. A két katona inkább ezért is kimegy, de fõleg azért, mert félnek a fõnöktõl, hogy mi lesz, ha magához tér.

~Sajnálom, hogy ez a rész ilyen késõn jött csak a suli, mint lavina tört át az életem kapuján és sok minden történik. A fanfiction címe megváltozik=>Nem Vég, hanem Új Kezdet-re. Én Ella vagyok, jó éjszakát.~