Nem Vég, hanem Új Kezdet [BEFEJEZETT]

A látogatás

Este 7 óra és egy felnőtt nő az utcán sétál, de valószínűleg célja is van, mert nagyon figyeli a házszámokat. Egyszer csak megáll, de nem indul meg egyből a házhoz, inkább az ablakához megy, ahonnan nem szűrődik ki fény. Próbál benézni, de semmi. Mérgesen keresztbe teszi kezeit és megfordul, viszont ekkor meghalja az egyik diákjának a hangját és meglepetten megfordul. Tord az, aki a szomszéd ablakából integet és kiabál a tanárnőnek, hogy ott van. Így a nő elindul oda és becsönget. Fél perc várakozás után a kisfiú nyitja ki az ajtót.
-Jöjjön csak be.-kicsit megzavarodva, de a felnőtt belép és a kabátot felakasztja a többi közé. Beljebb lép és egy idős bácsit lát meg, aki éppen a foci meccset nézi egy pohár narancslé társaságában, a felesége pont most jön ki a konyhából és lisztes kezeit összecsapja.
-Jack, itt a vendég! Kicsit gyere el a TV elől.
-Mennék én, de éppen...
-Meccs máskor is lesz, de a vendég csak most van itt!-erre az idős bácsi egy morgás kíséretével kikapcsolja a színes masinát és felkell a fotelból.-Jöjjön be a konyhába kedves, sütöttem kalácsot is, majd megkínájuk avva'.-az ősz hajú kedvesen mosolyog és invitálja a tanárnőt, aki annyira össze van zavarodva, hogy azt se tudja, hogy melyik bolygón van.
-Elnézést, de én a Fīreson szülőkhöz jöttem.
-Az úgy van, hogy a pici Tordy szülei ilyen nagykövetek, vagy kitudja, ezért gyakran vannak távol. Ma délután kellett elmenniük és a következő napokban nálunk fog lakni
-Értem, akkor pedig önökkel vagyok köteles közölni, hogy Tord rendszeresen késik az iskolából. De ez megy már első óta, szerintem elég türelmes voltam.
-Köszönjünk szépen az információt, majd átadjuk a szülőknek...most már vissza mehetek nézni a meccset?-az öregember egy hatalmas nyakast kap a nejétől és be is pirul neki.-Megértettem.
-Nem szeretne kicsit maradni? Úgyis van elég még.-a néni a gőzölgő kalácsra mutat, aminek ember feletti nagysága van.
Már negyed órája is lehet, hogy a két nő beszélget egymással, a két hímegyed meg csak tömi a pofáját és néha egymásra majd a nőstényekre néznek, ismét egymásra és megrázzák a fejüket, majd újra a kajára koncentrálnak fél percig. Szóval ilyen nyugis a környezetük négyüknek, mikor egyszer egy hangos kiabálás hallatszódik a Tord féle szomszédból, mire a tanárnő felkapja a fejét. Az öregember gyorsan reagál és elkezd magyarázni.
-Ne aggódjon, csak a másik szomszédunkban egy meleg pár lakik és elég hangosak szoktak lenni, tudja, fiatalság.-a végét már Tord alig bírja (szintúgy, ahogy én XD) és a hasát fogva nevet, ráadásként a félig megrágott kalács is kilátszik a szájából.

°Pár perccel ezelőtt a szomszédban, avagy a fiúk házában°

Paul és Pat a fürdő szobában vannak, ahol csak egy öngyújtó világít bent. Kínosan ülnek egymás mellett nekitámaszkodva a fürdőkádnak, amit igazából nem is tudnak használni, mert nincs bevezetve a víz a kívülről luxus háznak nézhető bunkerbe. Mindig Mary néniékhez járnak át enni és fürödni, szinte ott élnek, de mégis különlegesebb nekik ez a ház. Mindketten külföldiek, de még kis csecsemőként ide költözött a családjuk és ebben a házban élt Patryk. Szinte egyszerre költöztek ide és Pal családja a szembe lévő házban élt. A két fiú családja hamar jóban lett és szinte a két csecsemő mindig egy babaágyban voltak. Később már szinte testvérekké váltak és mindig megvédték egymást. Gyakran mentek le az elhagyatott focipályára, amit úgy harcoltak ki, mert igazából ott egy idősebb gyerekekből álló banda volt. Aztán mikor esős volt az idő, mindig ebben a fürdőszobában telepedtek le és nem engedtek be senkit. Ugyan így ülnek most is, mint akkor. Csendben és mégis értik egymást.
-Hé, nem fog egy idő után elfogyni belőle az anyag?
-Majd veszek másikat.-szinte ahogy ezt kimondja egy utolsót lobban a kicsi láng és elalszik. Egy darabig még tartja a szemöldök a kezét, majd erőtlenül leengedi maga mellé.-Holnap elkell mennem a boltba.-Pat felhúzza a térdét és a fejét odahajtja, majd egy puha valamit érez a vállánál. Kicsit megfordítja a fejét és látja, hogy Paul dőlt rá. Elmosolyodik és kezével beletúr a puha hajba, mire a szőrpamacs felemeli fejét és kérdően néz. A szinte már külön életformának számító szemöldökei közül is felvon egyet és meg is rántja a fejét, mire a haverja feleszmél.
-Bocs, csak kíváncsi voltam rá milyen puha lehet.
-Jól van, de csak egy feltétellel bocsátok meg.
-Mi az? Bármit megteszek, ó gazdám.-ezen mind ketten jót nevetnek és Paul csatlakozik a játékhoz.
-Rendben jobbágy. Engedd meg, hogy én is megnézzem hajad selymeségét. Aztán ha túl jónak bizonyul, akkor majd abból csináltatok magamnak kabátot.-Pat kicsit kuncog, de marad a szerepben.
-Ahogy óhajtja, fenséges hercegem.-ahogy a mondat befejeződik az alacsony a cölöp barátja elé kúszik a két térdén.-De hát fenség, ez önnek nem méltó közlekedés.
-A jobbágy nem szól.-feltérdel, mivel alapból túl kicsi lenne a művelethez, és mindkét mancsát ráejti a hajra, amit egyből elkezd borzolni. Pat egy ideig engedi, majd elrántja onnan a szemöldök kezeit. Így nincs mi megtartsa és akarva vagy akaratlanul előre dől, így megtörténik az amitől a legjobban félt egész eddig: megcsókolt egy fiút. Bár az igaz, hogy ezt még puszinak sem lehet tekinteni, mert alig volt 1 másodperc, de Paul-nak ennyi is elég volt, hogy felfordult gyomorral elhajoljon. Pat csak ül és néz ki a fejéből, mert még mindig nem dolgozta fel igazán az imént történteket. Még az se nagyon tudta érdekelni, hogy Paul biztos akkorát üvöltött, hogy az egész utcában hallották.
A tanárnő felkell a székről és megigazítja szoknyáját, ami a combjához tapad.
-Köszönöm szépen a meghívást. Ja, és adják át üdvözletemet Paul-nak és Patryck-nek, bár szerintem hamar megkapják az üzenetet. Gyere Tord, átkísérlek a házatokba.-a kisfiú még mindig fulladozva felkell az asztaltól, inkább leugrik a székről, és elindul a néni után.

Másnap a suliban. A második osztályos diákok már a sorban állnak és várják a tanárnőt, hogy engedje be őket az osztályba. Matt Edd mellett áll és hátrafelé fordulva beszélgetnek Tom-mal, aki a sor végén van és nincs párja. Egyszer a kis démon szemű kicsit arrébb viszi tekintetét és látja ahogy a folyosó másik végéből egy piros paca fut feléjük és majdnem fellöki a tanárokat.
-Az Tord? És nem késik?-Edd is megfordul a párjával együtt (nem úgy párok, csak a sorban állás szabályai, tudjátok).
-Ugyan, hiszen ő mindig késik, ez egy űrlény.-a gyömbér elbújik a macskás mögé és így is marad. Közben Tord is megérkezett és már kezdi is.
-Rájött a boszorkány, de ne aggódjatok...
-Te tényleg egy űrlény vagy! Az igazi Tord nem mondaná ezt ilyen nyugodtan!-Matt előbújik a 100%-ig bombabiztos búvóhelyéről és így beszél.
-De, mert megmondta, hogy nem köp be az árvaotthonnak, ráadásként minden reggel ő fog behozni.
Vége a sulinak és a 3 fiú, avagy Tord, Paul és Pat haza felé sétálnak.
-Szóval, mi történt tegnap, amiért Paul akkorát üvöltött?-a két 8.-as egymásra néz és Paul gyorsabban reagál erre a felettébb kínos helyzetre.
-Nincs közöd hozzá, ez egy ilyen nagyoknak való dolog, törpe.
-A tanárnő szerint is együtt vagytok.-Tord elmosolyodik és a szemöldök elől kezd el futni. A sarok után meglátja Tom-ot, aki a kezében tartja a Tomee maciját és mit sem sejtve sétál nyugodtan. Ahogy elfut mellette ráköszön és pillanatok alatt már méterekkel előtte van. Persze nem kell sokat várni és Paul is megjelenik, aki ehhez hasonlóak kiabál: " Egyszer kaplak el, de azután még az orvos se fog összerakni!" Milyen kedves és aranyos. Patryk is fut utána, aki meg próbálja lenyugtatni haverját.

~Szóval itt az új fejezet, ami a gyerekkori visszaemlékezések 3. része már. És itt szeretném kihasználni az alkalmat arra, hogy mindenkinek kellemes október 31.-ét kívánjak. Én Ella vagyok, még olvashattok tőlem a jövőben is ;)~

(2018. Okt. 31)