Nem Vég, hanem Új Kezdet [BEFEJEZETT]

Fīreson

A lakás egy gazdagabb negyedben van, ezért olyan, mint ha villa előcsarnokábn lennének, igen tetszik nekik, és Tord megjegyzi, hogy hozzá tudna szokni, persze gondolkodás nélkül és ezért Paul azzal kérdez vissz, hogy akkor is, ha azt a hangos horkolást kéne hallgatnia? Persze a zsivaly előidézte a tulajt is, aki egy bundás mamuszban, egy bögre forró tejjel a kezében, és hátrakontyolt kissé már őszes hajával, ami még egészé barna, aki egy széles mosolyt, őszinte mosolyt mutatott.
-Milyen régen is volt?-a tanárnő eléggé meghatódnak látszódik, bár nem sír, amiért újra látja régi diákjait, akik közül 3-at nevelt is. Előjönnek benne az emlékek, ahogy közalít és egyesével megöleli az ismerős arcokat, viszont az újakra magyarázatot vár.-Ki ez a kis sápadt?-Marcus-ra mutat, aki zavarba jön, mert tényleg igaz, hogy annak ellenére, hogy tényleg élete egy részét Angliában, a másikat Norvégiában töltötte le, sápadtabb mint a többiek.
-Jó napot, én Edd örökbe fogadott fia vagyok, Marcus. Ha jól tudom, ön 6 évig tanította apámat...-a kezét nyújtja és a néni elfogadja, majd megy tovább és Sigrid előtt áll meg.
-Fogadni mernék, hogy te még igen fiatal vagy. Mondd csak, kihez tartozol?
-Paul és Pat az apukám és a többiek a testvéreim! Kivéve Tom, ő a sógorom!-mondja harsányan, miközben apró kezével szívecskéket formál Tom és Tord irányába.
-Tom?! Tord?! Vagyis hát na, az a két másik mamlasz...-néz a lengyelre meg a hollandra.-...olyan evidens volt már régóta, de hogy TI?! Hiszen mindig szívtátok egymás vérét.-a szabad kezével a homlokához kap és egy közeli kis székre leül, ami mellett van egy fésülködő asztal, más felület hiányában, oda teszi le a bögréjét.-Mindegy is, inkább arra lennék kíváncsi, hogy ez a kettő ki?
-A rózsaszín hajú Peter, Tord vérszerinti testvére és a barátnője mellette Mair.-sorolja Edd az ismeretlen embereket a néninek, aki elmosolyodik.
-Igen szimpatikusak vagytok nekem. Peter, neked igen finom arc vonásaid vannak, biztos anyukádtól örökölted.
-Igen, ő egy szép asszony.-mondja egészen halkan, amiben Tord valami szomorúságot érez.
-Gyertek beljebb, de kérlek, a cipőket vegyétek le, most porszívoztam az előbb.-kell fel Veronica és a bögrét is viszi magával, ahogy mutatja az utat a srácoknak a nappaliba. Ott egy plazma TV van egy üveg tetejű, fenyő fa keretű és tartású kávézó asztalon előtte pár fotel, az étkező is itt található. A falak világosak és rengeteg természetes fény jön be az ablakon. Van egy kandalló is, ami most nincs begyújtva.-Maradjatok itt, hozok sütit, nem rég voltam Görögországban és ott vettem baklavát. Muszáj ennetek eredetit, ami itt van, az nem fogható ahhoz.-ahogy távolodik egyre inkább kiabál, hogy hallják. Amíg várakoznak, a vendégek kapnak a lehetőségen és körül néznek, pontosabban, minf azt a TV felett található polcot támadják meg, ahol fotók vannak. Patryk elvesz egyet és miután megnézte, odanyújtja Paul-nak is, aki beszélni kezd.
-Emlékszem erre, ez akkor volt, amikor kimentünk mind olaszba, a tanárnő szüleihez. Tord haját kissé megviselte a sok nap és kiszőkült.-mutatja a képet körbe mindenkinek és végül Tord, Peter és Sigrid nézik közösen. Peter szólal meg.
-Azta, itt olyan a hajad, mint nekem eredetileg...
-Komolyan? De nekem mindig is arany barna hajam volt, az csak a...
-Nekem meg PINK a festék miatt! És KÉK szemem van!
-Oké, értem.-Tord lenéz a kicsi szőkére és egy különös érzés fogja el.-Hé, nem lehet az, hogy ő is Fīre kölyök?-közben a többiek a képek nézegetése közben fél füllel hallgatják, hogy azok külön mikről beszélnek, és Tom az aki igen közel merészkedik és átöleli a komcsit hátulról.
-Fogalmam sincs, nem beszéltem az öregékkel már ezer éve.
-Élnek még?
-Feltételezem, vagyis mivel én vagyok a legidősebb, ezért engem értesítenének biztosan, hogy átvegyem a családi biznisz vezetését. Unalmas dolgok.-teszi vissza a képet a helyére és lehajol Sigrid-hez és a kerjába veszi, majd fel a nyakába. Ekkor jön vissza Veronica néni és egy doboz görög desszerttel jön vissza, majd körbe kínálja a vendégeket. Utoljára Tord vesz, és ekkor veszi észre a házigazda, hogy régi tanítványának, valami van a jobb kezével, mivel Tord azzal vesz, így odakap és feltűri a pulcsit. Alatta fémek és drótok vannak, meg is hőköl a néni.
-Mégis mi ez? Hát nem mondtam meg, hogy egyszer a fejedet is elhagyod?!
-Jaj, ne aggódjon, ez egy pót pót végtag. Ami tényleg helyetesíti a kezem, az most az orvosomnál van, mert pár dolgot újítana rajta.-húzza fel a pulcsit jobban és tényleg egészen a válláig ilyen a keze. Miután mindenki kigyönyörködte magát, végül vett egy baklavát és neki állt enni.
-És hogyan történt.-közben mennek páran az étkezőhöz, hogy hozzanak onnan széket, bár így is páran a földön fognak ülni. Tord az egyik ilyen.
-Hát egyszerűen mondva, mert nem akarok belebonyolodni, kevesebb, mint egy éve összevesztem a fiúkkal és ez lett az eredménye. Tom-nak tényleg jót tett az a rengeteg célba lövés...-neveti el magát kínosan, miközben a kék pulcsis mellé ül és elkezdi birizgálni a fém kezet. Tord, mivel nem akarja, hogy barátja szó szerint rajta lógjon, egyszerűen lecsatolja a kezet és odaadja Tom-nak, aki félre teszi azt és neki dől Tord-nak.-Mi az, már nem is olyan érdekes?
-Csak azt akartam, hogy észre vegyél, te komcsi...-mormogja és csak Tord hallja, mert csak neki szól. Talán ezért is szerette meg már régen is, vagy kitudja.
-Értem, na hagylak titeket, vagyis inkább Tom-ot beszélek Edd-ékkel is egy sort.-a hölgy felkel és odamegy a többiekhez, akik egy szabálytalan kört alkottak a székekből.

~És még élek, csak jelenleg rengeteg változás megy keresztül a fandomjaim terén. Mondjuk megnéztem én is a Hazbin Hotel-t és a Heluva Boss-t, igen tetszett, de nem foglalkoztatott annyira, hogy sokáig bent maradjak. Aztán... Egy gyerek kori emlék előjött, amikor a nagymama nappalijában ültem a földön, a doboz-TV bekapcsolva és beszélő vízilovak voltak benne... aaaaajjj, a német Moomin. És valahogy a nevét nem felejtettem el...
Na igen, valószínűleg a Moomin felkerül a fandomjaim listájára (elég hosszú), és ha van rá igény, akkor talán készítek egy fanfiction-t, ide a magyar oldalra is (az angolon még készül).
Ha idáig elolvastad, köszönöm... tényleg.
Ella vagyok, au revois~