Nem Vég, hanem Új Kezdet [BEFEJEZETT]

Az előkészület

A Fekete Bázison mindenki ide-oda menetel csapatokban és Tim nagyon dühösnek látszik. Egy fekete zubbony és egy szürke nadrág van rajta. Kissé kopott csizmájának az egyik oldalán egy '1'-es szám van. Palástján ül és kezében egy vas sisak van, amim alól csak a szemei és a szája látszana ki. A másik kezével a karfára támaszkodik és nézi az embereit. A többi katonán fekete póló és nadrág van szürke cipővel.
-Mégis miért vagyunk még itt? Már több napja Norvégiában kéne lennünk és pusztítanunk ott.-az egyik katona ki lép a csapatából és tiszteleg.
-Uram, a repülőgépjeinket meg hibásította valami ismeretlen dolog és most azokat javítják. Hajóink meg nincsenek.
-Nem kellett volna válaszolni! Tünés!-a katona gyorsléptekben elmegy és a vezér ismét csak a saját gondolataival van. ~Ha végre odaérek, akkor elrablom a kis Tomy-t és az oldalamra állítom. Nem szabad, hogy ez a szabad lelkü, perverz, meleg, idióta megrontsa a kis ártatlan lelkemet.~
-Meg aztán...-halkan felerősít egy gonosz nevetést és a végén kifújja a maradék levegőt.-úgyis én nyerek.

-Nem győzöl le minket!-Tom miközben ezt kiabálja a saját gyakorló termükben, egy rongybabát lő meg egy lézer pisztollyal. Már valószínűleg jól kifáradt, mert folyik róla az izzadság úgyis, hogy csak a melegítője van rajta, felül semmi. Ella hátal neki két egyszerű pisztollyal lövi a felbukkanó és mozgó célpontokat. Természetesen közben nem maradhat el a pszichopata nevetése sem. Levi büszkén nézi két tanítványát, akiken közben nézi az agyi és testi funkciókat is. Néha hangszóróból különféle zenéket vagy zajokat játszik le, ezzel is csak agyat befolyásolni akarja. Megigazítja a szemüvegét és elővesz egy táblázatot és beleír néhány fontosnak talált dolgot.
-Jól van, pihenjetek.-a két újonc ahol állt le is ül és lihegnek párat. Felkelnek és elindulnak egy víz automatához. Elvesznek a mellette lévő adagolóból egy-egy átlátszó, műanyag poharat és teletöltik.
-Ritkán iszom vizet, általában csak akkor csak, ha másnapos vagyok.-Tom nevet egyet halkan és a magyar lányra néz.-Kíváncsi vagyok, hogy ti mit isztok.
-Hidd el, nem bírnád ki. Ha annyit innál belőle, mint a vodkáidból, akkor egy hétig másnapos lennél.
-Hiszem, ha bebizonyítod.-Tom befejezi a pohár vizét és visszamegy a helyére leülni. Ella is gyorsan ráhúz és a fiú után rohan. Az élénk sárga, lenge pólója ide-oda libeg rajta közben és a hatalmas kereszt fülbevalói csoda, hogy nem tépik le a füleit. Azt a pici alkesz észreveszi és amikor a lány odaül mellé, nem is habozik.-Te vallásos vagy?
-Igen, olyasmi. Keresztény suliba járok, otthon is keresztény nevelést kapok, és hiszek abban, hogy miután meghalunk, lesz élet. De az se olyan, mint ahogy a legtöbben elhiszik. A rosszak és jók egy helyen lesznek, de nem a rosszak szenvedni fognak.
-És mi van azokkal, akik az arany középutat járják?
-Azok néha szenvednek néha meg a boldogságban dőzsölnek. Úgy ahogy a földi életükben is csinálták. Veled mi a helyzet?-Ella Tom felé fordítja a fejét.
-Velem? Igazából nem tudom, nagyon sokáig Jehova családba nőtem fel, de persze kiléptem.
-Miiiii!?! Te Jehova vagy?
-Voltam...
-Most előszőr látok egy ilyen embert. Bár pár éve egyszer hallottam egy térítő hangját, de hittem, hogy Jehova.
-Túl sokszor használod ezt a szót.-Tom a zsebéből elővesz egy üveg Smirnoff-ot és kibontja.
-Sajnálom, de hogyan mondjam másképp?-Tom hallgat és iszik. Végülis a kettőt együtt nem lehet csinálni, csak külön. Közben Levi is visszatér és megkéri a két fiatalt, hogy folytassák a gyakorlást.
A Vörös Vezér éppen pihenőt tart a sok papírmunka után. Amikor elmennek mellette a katonái intenek neki és viszonozza a gesztust. Emellett még azt is észre lehet venni, hogy neki sokkal sötétebb az egyenruhája és alatta a civil ruháját hordja. Közben a szivar a kezében és néha beleszív egy jó nagyot és hatalmas felhőkben fúja ki. Egyszer csak lefordul az egyik mellék folyosóra, aminek a végén a másik fő folyosóra lehet kijutni. Viszont a felénél megáll egy vasajtónál. Felemeli a balkezét egy szkennelő panelhez és az ajtó lassan kinyitódik. Bent egy megbeszélés zajlik, valószínűleg a rangosabb katonák között, mert bent van Paul és Pat is, akik egymás mellett ülnek. Milyen édes. A teremben emellett sötét van és a szembe lévő falra kivan vetítve egy térkép szerű rajz. Egy férfi áll ott és magyaráz. A haja a vörös svájci sapka alá van betűrve, emellett  kék póló van rajta, aminek a hátulján vörössel a sereg jele.
-Ma reggel tértek vissza a kémeink és sikeresen késleltették a támadást és közben a tervrajzokat is beszerezték. Ha azt akarjuk, hogy halál mentesen kibírjuk ezt a háborút, akkor valakit be kell szivárogtatni.
-Elnézést!-Paul felkell a székéből és kihúzza magát.-Miért csak egy embert küldünk? Hiszen a többen lennének sokkal nagyobb teret tudnánk végig fésülni.
-Csak azért egy embert, mert akkor kevesebb az esélye annak, hogy lebukunk.
-De viszont ha valami történik ezzel az emberrel kell valaki, aki segít neki. Leg-a-lább egy em-ber!-a cigis kissé felemelt hanggal mondja ezt már és határozottabban.
-Én pedig úgy gondolom, hogy ez fölösleges!-A sapkás kezd egy kicsit méregbe borulni és összevonja a szemöldökeit.
-Paul csak azt akarta mondani, hogy FÉLTI AZ EMBEREKET!-Pat az asztalra csapva feláll és természetétől teljesen eltérve, igazán ilyesztőnek néz ki. Tord felemeli a balkezét és mindenki elcsendesül. Lassan a vetítőhöz sétál és közben eloltja a szivarát.
-Emberek, miért veszekedtek. Szerintem Min a két pár állása helyes és jogos, de gondolkozzunk érett fejjel. A Fekete Sereg ismeri az összes kémünk arcát, így nem lehet senkit elküldeni. Viszont van egy újonc, aki igen ügyesen eltud vállalni bármilyen szerepet. De mivel új, ezért egyedül nem küldhetjük. Két emberre bízom rá: Paul-ra és Levi-re.
-De uram...-a svájci sapkás, még a főnökében is talál szálkát.
-Ssshhh.-a vezér a robot mutató ujját az embere szája elé teszi és közelebb hajol.-Nincs ok az aggodalomra. Mindenki boldog lesz így.-elemeli ujját és tovább megy kerülő úton az ajtóhoz.-Egyedül lesz a bázison, de mégsem lesz egyedül Angliában.-int egyet és kimegy.

Este van és elő is készítették Ellának a repülőjét. Az említett két ember tart vele és bőrönöket húzzák fel. Páran kimentek, hogy elköszönjenek. Természetesen Tord áll a csorda elején hatalmasokat int, amit a többiek követnek.
-Ha visszaértem, akkor felbontjuk az összes páleszt amit hoztam!-Ella hátrafordul és elkiáltja magát, majd ő is beszáll és pillanatokon belül felszállnak.
-Mi az a 'pálesz'? Valami szépség kenőcs?-Matt igen elgondolkozik, természetesen a rossz irányba.
-Majd megtudjuk, ha visszatért.-Edd közelebb megy barátjához és összerezzen.-Hideg van.-még mielőtt realizálná, hogy mi történik vele, már rajta is van a lila kabát. Szemei felcsillannak és egy széles mosollyal néz haverjára.-Köszi.
-Ugyan ez semmiség.-Matt magához huzza a törpét, mert látja, hogy még mindig reszket. Így nézik a repülőt, ahogy végleg elhagyja a látóterüket.

~Kicsit sokat kellett várni erre a részre, sajnálom. De itt van az új borító bemutatása is. Mindenki nyugodjon le, ez szkennelve lesz és még hátteret is csinálok neki, ha kitalálok valami jópofát. Ella vagyok, sziasztok.~