Nem Vég, hanem Új Kezdet [BEFEJEZETT]

Irány a Vörös Otthonba!

Tom idegesen szalad vissza és csak akkor jut eszébe Paul és Patryck. ~A picsába, olyan hülye vagyok!~A lépcsőházban pár ember megbámulja a félmeztelent, de ő nem törődik ezzel. A könnyei folynak és szinte már nem is lát. Az emeleten már sír és így nyit be a katonákhoz. Amikor észreveszi Tord-ot, akkor kinyitja a szemeit teljesen és befejezi a sírást, bár a könnyei még folynak. Egy ideig csak áll az ajtóban és nézi a 3 férfit, ahogy nem értik Tom könnyeit. ~Nem, ezek a könnyek nem azért vannak mert úgy éreznék. Csak most olyan jó minden, mint általában.~
-Mi az?-a komi leteszi a szendvicset, és felkell az igen kényelmes műanyag székből. Egy szürke póló van rajta és fekete térdnadrág. Mezítláb van. Tom arc kifejezése szomorúból átvált egyfajta dühösre és betrappol a lakásba.
-Te idióta! Azt hittem, hogy elmentél egy szó nélkül.
-Miért mennék el? Hi...
-Most nincs időnk erre! Tim egy támadásra készül. És magával akar vinni a saját kis búvó helyére.
-Hogy mi? De akkor most vissza kell mennünk!-Paul idegesen felpattan és berohan a szobába.
-Segítek neki. Egyedül nem boldogulna. Meg megpróbálom megnyugtatni.-Patryk nyugodtan távozik és közben a koszos tányérokat beleteszi a mosogatóba. Tord visszaveszi a kaját a kezébe és tovább eszi. Egy jó nagyot beleharap és így kijön a tonhal krém a két kenyérszelet közül.
-Te nem hallottad amit mondtam?-az alkesz leül az egyik üres székre és még mindig dühösen néz. ~Úristen, hogy lehet valaki ennyire aranyos, amikor durcázik?~ Tord végre bejezi a reggelijét és felkell. Egy szó nélkül elindul és megragadja Tom kezét. Így mennek át a saját lakásukba és Tord előveszi a telefonját egy hatalmas ruhakupacból, amit ő maga hagyott hátra a cirka egy hónap alatt. Bepötyög egy számot és norvégul kezd elbeszélni. Kisebb várakozás után lerakja.
-Mit beszéltél meg?
-Este 7-re jönnek értünk. Addigra Matt és Edd is össze tud pakolni. 6 autó lesz, szóval kényelmesen eltudtok pakolni minden fontosat. Magán komppal megyünk át az Északi-tengeren. Így holnapra biztosan odaérünk.
-Akkor én megyek is pakolni. Valószínűleg hosszú idő lesz.
-Igen...-most valahogy a légkör kettejük között túl fagyos. Mintha valami rosszat tettek vagy mondtak volna. Tom közben felvett egy pólót és megmosta az arcát. ~Mostanában igen sokat sírok. De miért? Valószínűleg csak azért, mert akkor azt hittem, hogy megöltem és a lelkem most így tombolja ki magát. Bassza meg, hírtelen miért lettem ilyen szent beszédű. Árt nekem a jóság.~ Amíg Tom a szobájában, addig a norvég a nappaliban pakol magának el. Elővesz egy kicsi zacskót, amiben van valami, mert kidudorodik. A tenyereiben forgatja ide-oda és halványan mosolyog. ~Mégis mit hittem, amikor ezeket vettem? Hiszen ez a legfurább ajándék, amit egy havernak adhatsz...~ Tord elteszi a zacskót a bőröndje mélyébe.

Délutánig kínosan várnak mind a hárman. Közbe Matt is elpakolt, bár eléggé kétséges, hogy mivel van tele a táskája.
-Tényleg, hol van Ringó? Őt nem láttam már egy jó ideje.
-A régi ház körül kóboról napközben. Estére szokott visszaérni. De néha Edd társaságában látjuk ismét.
-Értem, akkor reménykedjünk, hogy vele jön vissza. Hiányzik az öreglány.
A szőnyegen fekszenek és a plafont nézik. A cuccaik a kanapé mögött, ami hatalmas 'hegyet' alkot. Unalmas és ijesztő ez a csend, de hála Paul-nak és Pat-nek ez megtörik. Bejönnek a szobába és elégedetlenűl néznek a 3 semmit tevőre.
-Mégis mit műveltek ti? Hiszen egy háború van kibontakozóban! Hogy lehettek ilyen nyugodtak?-Paul szinte vérig van sértődve és még a kezeit is a csípőjére teszi. Patryk az alacsony mögött áll és neki is eléggé szúrós a tekintete. Már a katonai felszerelés van rajtuk, természetesen most már Matt is tud Tord titkáról, de Edd-del nem ilyen egyszerű a helyzet. A telefonban nem igen akarta megérteni a helyzetet és azt mondta, hogy a műszakja után megbeszélnek mindent. Az ajtó kisebb lendülettel nyitódik és egy Ringó jön be. Tord odasétál hozzá és felemeli az ölébe. Közben Edd is betoppan és elmondanak neki mindent, amit tudnia kell. Most már jobban megérti és egyetért azzal, hogy elkell menniük. Most már csak egy kérdés van. Tom elfogadja az ajánlatot? Tord fel kell a kanapéból és hatalmas kétségekkel a szemében, az alkesz szemeibe néz.
-Tom, választottál? Az unokatesód, ahol biztonságban leszel, vagy a barátaid, ahol fegyvert kell fognod az életedért?
-Te megörültél?-Tom nem látszik mérgesnek, inkább eltökéltnek.-Hiszen az eskünk összetart minket. "Most megígérem, hogy míg élünk...
-Minden kalandot megélünk...-Edd felkell a kanapéról és Tom oldalához megy.
-És még a szerelem őrült lángjai...-Matt elteszi a tükrét és miközben mondja mosolyog.
-Sem választhat el minket, barátaim."-Tord halkan fejezi be a fogadalmat és öröm könnyeket kezd el hullatni.-Akkor velünk jössz. És ez azt jelenti, hogy nem menekülhetsz elölem se, hiszen a főnököd leszek.
-Na még mit nem, hiszen mit mondtál? Ketten leszünk a fejek!

A megbeszélt időpontban ott állnak a kocsik. Mindenki kicsit félve beszáll egybe-egybe mindenki és kaptak sofőrt is, így az úton nyugodtan aludhatnak. Ezt csak Tord nem veszi igénybe, mert ő telefonál a katonáival, hogy készítsenek elő szobákat és csináljanak helyet minden gyakorló pályán. És egy orvost is szabadítsanak fel. Így telik az utazás azon része, amíg el nem érnek a partig. Ott mind kiszállnak és külön mennek fel a kompra. A civilek csak leesett állal csodálkoznak, mert eddig sosem láttak élőben ilyet, csak a filmekben, de az mind béna ehhez képest. Tom megáll egy pillanatra és hátra néz a komira.
-Ez nem komp, hanem egy luxus hajó!
-Ugyan, ha látnád az egyiket, akkor egyből megváltozna a véleményed.-a vezér felemelt fejjel és magabiztos tekintettel halad el Tom mellett mögötte Paul és Pat, akik csak szimplán előre néznek. Kezeik hátul összekulcsolva. ~Teljesen máshogy viselkednek, ha a munkáról van szó. Várj...~ Tom egy gyorsabb sétával beéri a vörösruhásokat és háttal megy. Sosem tanul a hibáiból.
-Ha ennyire gazdag vagy, akkor miért nem vettél magadnak egy luxus villát? Hiszen nem fájt volna!
-A-a. Tipikus hülye Tom. Így sokkal izgalmasabb volt, hogy együtt éltünk, nem?-Tord mosolya átváltozik perverzre, de nem tesz semmit. Tom megfordul és Edd-ékhez megy. A kompra közben felemelik az autókat és a sofőrök a már felpakolt autókat ellenőrzik és lebiztosítják. Közben a többiek lemennek a lak részre és mindenki külön szobát kap, ami eléggé tágas egy pár órás úthoz. Mindenki folytatja a sziesztáját és most már Tord is alszik.
Az idő szép és a finom szellő fúj. Még a Nap nem kelt fel és természetesen alszanak, de a folyosón halk léptek hallatszanak. Ringó az. A zöld szemei szinte világítanak a sötétben és egy sötét alak látszik hírtelen mögötte. Lenyúl és magához öleli, Edd az.
-Rossz vagy. Ne kószálj el, mert a végén eltévedsz.-a cica nyávog egyet és ahogy Edd elkezdi simogatni, miközben megy vissza a szobájába, elkezd dorombolni.
Reggel. A hajón az ébresztés hangos és először nem is figyelnek rá igen, hogy mi az. Aztán amikor a 3 civil magához tér ilyedten rohannak be Tord szobájába.
-Tord, a zene...-Tom kezdené, de mivel nem lát semmi különöset a komin befejezi.
-Igen, a Sunshine, lollipops. Már nem utálom, csak annyira, hogy felébredjek rá. A feléig játszák le, mert tovább viszont nem bírnám.-közben teljesen higgadtan öltözik és kicsit sem zavartatja magát, hogy nézik. Lassan kimennek a többiek, miután leesik nekik a szituáció és zavartan elvállnak egymástól. Amikor már senki nincs a közelben Tom nekitámaszkodik az egyik falnak és a vörös feje elé kapja a két kezét, így csúszik le a földig. ~Nem hiszem el! Mégis mi a fene történik velem? A hasamban melegséget érzek, ha hosszabb ideig nézem és a fejembe száll a vér!~
-Én ezt nem BÍÍÍROOOOM!
-Mit nem bírsz?-a dohányos áll meg a földön heverő elött és a kezét nyújtja, így segíti fel.-Nyugi, én se bírom a háborút.
-Akkor miért vagy itt? Vagyis, érted, hogy mire célzok?
-Igen. De vigyáznom kell Tord-ra. Az évek során tényleg olyanná vált, mintha mi 3-an egy családot formálnánk. Egy igen különös családot.
-Értem...-Paul hátba veri az újoncot és tovább megy. Tom már nem olyan vörösen, csak egy kicsit kipirulva tovább megy.

(eredeti dátum: 2018. aug. 23.)

~A rajzot köszönöm szépen Petinek, aki egy igen közeli barátom volt. Hát ja, elvileg ezt a részt tegnap tettem volna ki, de nem tudtam befejezni. Most itt van. Én Ella vagyok, sziasztok.~