Nem Vég, hanem Új Kezdet [BEFEJEZETT]

Mi történt egy éve?

Ez egy tág fogalom, mihez képest egy év? De ez egy Eddsworld fanfiction, így nem kell belebonyolódni, csak egy kicsit. Egy éve volt a Robot Incidens előtti nap, egész normális, nem? Tudjuk egyáltalán, hogy mi történt?

H       I                    BA                 HI         B  A              H        I B           A                      H  I                          B    A

Ella egy kapun próbál átmenni, ami valahogyan visszalöki egy nagy csarnokba, ahonnan ezen kivűl 2 másik típusú és színű kapu van. Ez egyszerű boltíves, régies angol szöveggel kidiszítve, és márványból faragva. Ha az ember mögé néz, semmi, de ha előről egyenesen, akkor lehet látni Tord-ot, ahogy kell fel az ágyból és ad egy homlok csókot Tom-nak.
-Akkor ma nem.-Ella hátat fordít és miután csetint egyet, eltűnnek a kapuk és egy sok kanapés-foteles, zöldes témájú nappaliban találja magát. Sóhajt egy nagyot és elég csalódott fejet vág.
-Na, ma se mehetsz? Gyere, nézd velünk az Örökösöket.-szólal meg valaki a középső kanapéről, aki mintha suttogott volna alig egy fél perce.
-Kihagyom, inkább felbontok egy Sopronit és kiülök. Michael?-megy kifelé és hirtelen megtorpan a küszöbnél.
-A palid valószínűleg nincs itt, de bármelyik pillanatban itt lehet.-a hangja már kevésbé rekedt, és olyan kellemes simogató, középhangnemben szólal meg.
-Haha, Andrew, nagyon vicces vagy. Baby fent van?-mivel nem jön válasz folytatja.-Várom, hogy elmond neki, az igazat magadról.-nem várja meg a választ, úgy megy ki, de eléggé elégedett a mosolya. Miután kilépett a TV szobából, egy hatlmas étkezőben találja magát, ahol a másik végébe megy el és kivesz egy doboz sört a mélyhűtőből. A hátsó ajtón távozik és kül a lépcsőre, mert padjuk nincs. A doboz sört egy spriccenéssel kibontja és egy nagyot ráhúz. Előszőr megszédül a lendülettől, de hamar visszakapja a ejét és kuncog egyet. ~Lassan itt a sztori vége, nem? De nem szabad el lustolnom! Ezután benézek a másik két világba is!~ Közben feláll, csak nem figyel és a lépcsőn lecsúszna, de hirtelen a akét hóna alatt valaki megtartja, aki odahajol a lány füleihez és egy puszit ad oda.
-Nem vagyok itt egy pillanatig , és te kitöröd a lábad...
-Michael, tudtam, hogy itt vagy!-fordul meg és ad egy nagy ölelést a nála alig egy fejjel magasabb fiúnak, akinek szépia barna hatású haja van, és semmihez se fogható élénk kék szemei.
-Nos, igazából csak most jöttem, mert éreztem, hogy itt leszel.-ad egy fej simit Ellának, aki belepirul.
-Aaaaa, igaza volt Andrew-nak.-kissé csalódottan sóhajt, de nem engedi el az ölelést. Michael kissé erősebben szorítja magához Ellát, aki felkapja a fejét és olyan tekintettel találja magát szembe, amit jól ismer.-Michael, tudom hogy...
-Miért így hívod Ann-t?
-Arrg, mert itt Michael-nek hívlak, ezzel a névvel szerződtettél.-engedi el az ölelést és vissza ül a lépcsőre. A fiú is mellé ül.-Ő az Andrew névvel kötött szerződést.
-De te kint is így neveznéd meg, nem igaz?-vonja fel szemöldökeit, amitől homloka ráncos lesz, és majd egy 5 évvel idősebbnek néz ki.
-Drágám, ő az egyik legjobb barátom, és a barátok segítik egymást. Andrew-t kevesen segítik, de még nem is támogatják. Ha neki attól lesz jobb kedve, akkor fiú névvel szólítom. Pénzzel nem tudom segíteni, csak kedvességgel.-arrébb húzódik és úgy teszi keresztbe a kezeit, mintha fázna. Michael nem hagyja, és mellé csúszik, majd hátulról átkarolja és szorosan magához vonja.
-Bocsi, amúgy se erről akarok beszélni. Ennél fontosabb dolog miatt vagyok itt.-óvatosan szabad kezével megfogja Ella álát és felemeli, a saját fejét meg lebiccenti, hogy egymás szemébe nézhessenek. A jelenet megható, mégis hétköznapi.-Ella, én...
-Uuuu, kaptam egy üzenetet a 3-as világból.
-A romlott világból...-Michael csak mormogja, de Ella jól értette, viszont hozzászokott barátjának eme rideg viselkedéséhez.
-Meghívtak az esküvőre!-igen boldog hangja van és izgatott lesz hirtelen.
-Ha onnan, és még csak 2017 van ott, akkor az egy bu...
-Ne mondd ki! Minimális... Fegyelem! És te is jössz velem!
-Ooo, de miért?

~Szóval jeeeeee! Igen, lassan itt az utolsó rész, és közben egy folyót sírok, annyira igyekszem! Remélem majd sok fahéjtekercsnek fog ez tetszeni. Én Ella vagyok, és maradok.~