Nem Vég, hanem Új Kezdet [BEFEJEZETT]

A Régi Barát, Barát?

6 napja az incidens. Kint zuhog az eső és villámlik is. Ahogy meg volt beszélve. Most Tord szétverve és sebesülten megy az épület elé és talán kicsit rá is játszik. Dráma királynő. Nagy nehezen megnyom egy gombot a kaputelefonon, de pontosan nem látja, hogy kit hív. Végül egy eltorzult hang szólal meg.
-Ki az?
-Tord...-a Vörös Vezér összeesik és a lépcsőházban felkapcsolódik a villany. Gyors léptekkel valaki lerohan és elhúzza Tord-ot.
Tord lassan visszanyeri eszméletét és egy zöld pulcsit vesz észre meg egy tükröt. ~Szóval Edd és Matt hozott fel. Nem is számítottam másra, hiszen Edd az, aki akkor is befogadott.~
-Hé Edd, szerintem magához tért.-Matt ránézett Tord-ra és látta, hogy a szemei nyitva vannak.
-Menj onnét!-a zöld pulcsis arrébb lökte finoman Matt-et és lepofozta a sérült tagot. Tord nagyot nyekken és kezeit felemeli, hogy védje magát a további csapásoktól.
-Mégis mit jelentsen ez, egy sebesülttel nem lehet így bánni.-Tord lassan felkel és körül néz jobban.-Szóval Tom tényleg nincs itt.
-Mégis hogy találtál meg minket? Megint elakarsz pusztítani mindent?-Edd teljesen figyelmen kívül hagyta Tord szavait és még egyet lekevert neki.
-Hé, nem te vagy az, aki elvesztette a barátait, a józan eszét és... ~az egyik karját.~ Tord szemei pillanatokon belül könnyesek lesznek és csak akkor veszi észre, hogy a kötést levették róla. Érezte az érdes bőrét a forradások miatt. Edd megsajnálta és odahívta Matt-et is, hogy legyen egy nagy csoportos ölelés.
-Srácok, Tom...-az ölelés még mindig tart-hogyan dolgozta fel?
-Sehogy.-Edd nevetni kezd és elengedi az ölelést, Matt nem hagyta elmenni régi barátját, mintha emlékezne rá. Talán lassan elmúlik a memória törlő hatása.-Egy darabig olyan volt, mint mindig, aztán rájött, hogy végülis megölt téged, hiszen a robbanást ő idézte elő. Depresszióba esett és tegnap jött ki a szobájából csak, de megint bent gubbaszt.
-Akkor megkéne lesnünk.-Tord elindult, de egy biccentéssel jelzi, hogy nem tudja merre kell menni.-FREM!
Matt Tord után megy és úgy menetelnek 2-en hátul, mint a katonák. Edd kopogna Tom ajtaján, de Tord visszatartja.
-Majd én.-és ezzel a lendülettel olyan szinten rúgja be az ajtót, hogy szinte kiszakad a helyéről. Tom az ágyán fekszik, hulla részegen és az ágya mellet található pár viszkis üveg. Edd megy be elsőnek és felveszi eme már üres üvegeket.
-Nem csodálom, hogy még erre se ébredt fel. Ez még egy erősebb elefántot is kiütne. Főleg ennyi üveg.-Mindenki jobban kőrbe néz és nem csak az ágya mellet vannak üvegek. Az egész szobában szanaszét hevernek! Matt megáll egy tükörnél és a haját kezdi igazítani. Edd és Tord, Tom ágya mellé megy és tanácskozva egymást nézik. Végül Tord lehajol arra a szintre, ahol Tom feje is található. Olyan mélyen alszik, hogy a nyála is kicsurog, ezen Tord elneveti magát és hírtelen megfúja finoman az alvót. Tom összerezzen és kinyitja a szemeit.
-Most álmodom, vagy tényleg itt a komi?-Kérdően néz Edd-re, aki csak mosolyog, talán túl erőltetten is. Végül Tord az aki elég bátor.
-Miért Tom? Talán annyira hiányzok, hogy már álmodsz is rólam?
-Mi?-Tom felhúzza a lábait maga mellé és ilyedten néz Tord-ra.-De hiszen te maghaltál! Én robbantottam fel a robotot!
-Tévedsz buta, mert túléltem, ennyivel.-Tord az arcára mutat, hogy jól megnézze az alkoholista. Most még jobban látszódtak az enyhén rózsaszínes csíkok az arcán. Tom még mindig értetlenkedve néz.
-És mit tervezel?  Újra valami halált hozó géppel jössz ide? Vagy...-Tom nem bírja folytatni a mondandóját, mert a komi befogja a kezével a száját, de Tom tiltakozik.
-Figyelj, sajnálom! Én elvesztettem a barátaim, az otthonom, az életem és az értékemet! Egyszerűen csak kifordultam magamból! Érted?-Tom egy pillanatra kikerül a szorításból, de tényleg csak egy pillanatra, mert Tord ismét befogja a száját.-Ezt meg kell értened!-Tom megharapja a komi kezét és felkell az ágyából.
-Mégis miért annyira biztos, hogy nem versz át megint minket?
-Fordi dette er min kjærlighet her!-Tord odamegy Tom-hoz és megböki a hasát. Megfordul és nevetve kisétál.
-Mégis mi történt vele?-Tom a komi után mutat és értetlenül néz Edd-re.
-Kitudja, talán most tényleg komolyan gondolja. Sose lehet tudni.

Miután mindenki kiment Tom elővett egy képet az éjjeliszekrénye fiókjából és végig simította. ~Talán tényleg hallgatnom kéne a Cola fanatikusra~ Visszateszi a képet és kimegy a lakásából.

~Ez a rész már kicsit hosszabb lett. Köszönöm azoknak az embereknek, akik olvassák EZT! Igazából csak egyet tudok biztosan, de tényleg köszönet. Én Ella vagyok még mindig, BYE!~