A nő, aki halott volt

1 0 0
                                    

Youth.

A srácok éppen az Őrült Zombi Vadász, aki Zombi 23-at nézik, rengeteg doboz pattogatott kukoricával, és kólával, meg gyömbérrel (oké, ez kicsit fura). Éppen az a jelenet van, mikor a Vadász 3589-ből visszament 1675-be, hogy egy ősét lebeszélje a cigiről, mert csak úgy tud vissza menni a saját idejébe. Persze ehhez látni kell az előző részeket is, hogy bárki értse, szóval a fiúk mikor nézhettek rá utoljára a telefonjukra? Mert ők annyira őrülten rajongói lettek George Bull szereplésének, mint a fő rivális, aki egy hibrid, félig zombi, félig vámpír, hogy ezt nézik, avagy az előző filmeket a héten, a 4. napja. Van amikor páran kifeküdnek, olyankor azok akik bírták, elmondják, hogy mi történt. A lényeg, hogy egy valaki biztosan nézi mindig. Mivel nem horror, hanem akció, és csak 16+-os, ezért Marcus is nézheti. A kis Sigrid meg Veronica néninél van, és valószínűleg jelenleg is teletömi a néni, valami sütivel.
És a telefonok miért olyan fontosak? Mert mondjuk CSAK Tord telefonja a 4 nap alatt most szólal meg ötvenkettedjére, de teljesen átszelleműlve a filmhez, úgy nyomja ki, hogy oda se néz. A többiek hívás számáról ne is beszéljünk, főleg Paul és Patryk "javára", mert valamiért őket hívták a legtöbbször.
Az ajtón kopognak, de senki nem válaszol, vagy túl lusták, vagy nem veszik észre. Egyedül Kóla az, aki elkezd nyávogni a csengő hangjára, és kaparni kezdi a faajtót. Na erre már legalább Edd felfigyel és kimegy az előtérbe, hogy kinyissa a bejárati ajtót. Egy 60 körüli nő áll az ajtóban. Vállig érő, dús ősz haja van, de még látszik pár szőke tincs. Elég magas és erős, edzett a tartása. Szemei szürkések, amivel végig méri Edd-et, aki mutató ujját felmutatva egy pillanatot kér, az ajtót nem csukja be, de ő vissza megy a TV-hez, és beáll elé. Ez nem tetszik a többieknek, Tom megdobja az üres kartonnal is, amiben valaha még pattogatott kukorica volt.
-Egy idős néni áll az ajtóban! Mégis mit tegyek?
-Edd, megártott a sok idő Matt-tel, vagy mi? Kérdezd meg, mit akar.-Tom valamiért komolyan fel van háborodva. De Edd vissza megy az ajtóba.
-Jó napot, mégis mi járatban van erre felé? Valamiben segíthetek?

*Eközben bent*

-He, mi van, ha a volt Jehova Főnököd jön, hogy elvigyen?-Tord kérdezi szerelmét, miközben belemarkol az oldalába. Tom mérgesen ránéz, és viszonzás képpen hason böki a komcsit.
-Ha az a boszorka még él, akkor az a Sátán műve.

*Az ajtóban*

A nőnek a szemében remény sugarak csillannak meg, és próbál Edd feje mellett átnézni.
-Két személyt keresek: Paul Terde és Paul Dudelicz. Meg ha nem tévedek velük van Tord Fīreson is. Ó drága Istenem, add, hogy így legyen!
-Oké... Fáradjon be.-a kóla fanatikus beengedi a hölgyet és bevezeti a nappaliba, ahol a fiúk épp valami mély beszélgetés közepén vannak, mikor belép az ismeretlen. A néni térdre borulna, de megtartja magát és könnyeit is visszafogja.
-Paul, Patryk, emlékeztek rám? Én nagyon is. Az első emlékem rólatok, hogy Patryk éppen készült volna ugrani ki az ablakon, te Paul meg tartottad a "kötelet", amihez hozzá volt erősítve a kis pajtásod.-mégis csak egy könnycsepp szökik ki a szeme sarkába, amit gyorsan letöröl. Ekkor a két érintett személy lesokkol és remegő lábakkal mennek a nő elé, aki Pat-nél is magasabb.
-Bella, te vagy az? Bella Anndatter?-Paul a nő kezét fogja meg, miközben Pat kérdezett. Az idős csak bólint, majd egymás nyakába borulnak.
-Oké, mégis ki ön?-Tord mutat rá Bella-ra, aki odahívja magához.
-Én vagyok, aki hagyta a koordinátákat, a nénikéd. Megtaláltátok a bázist? Gondját viselitek? Istenem, annyi minden van, amiről szeretnék hallani. És arról is, hogy kik a barátaitok, meg a macska a sarokban, és az emelet!-közben össze-vissza rohangál fel-alá és kapkod a levegő után.
Az biztos, hogy a boldog végért még meg kell küzdeni egy pár napon keresztül.

~És mielőtt elmenne a wi-fi, ezt kirakom. A két dal valamennyire köthető a részhez, mint motiváció
Ja, és ez a 84. rész, kissé elszámoltam magam... De mindegy. Jó éjt, fahéjtekercseim. Én Ella vagyok, és maradok.~

Nem Vég, hanem Új Kezdet [BEFEJEZETT]Место, где живут истории. Откройте их для себя