"Legyen szíved, mely sosem válik kővé, legyen kedved, mely sosem gyullad haragra, és legyen érintésed, mely sosem bántalmaz."
-Charles Dickens
______________________________🍁 Harley szemszöge
Üdv az életemben, Harley Davidson vagyok. Igen... Egy motormárkáról neveztek el. A szüleim úgy gondolták, ha a vezetéknevem úgy is Davidson, a keresztnevem akkor légyen Harley.
Nem járok suliba, otthon tanulok. Most lennék 11.-es. Nincsenek barátaim, de van egy kutyám.
A kutyám egy Doberman, 3 éves. A neve Daimon. Ő a mindenem, a szemem fénye. Az utcán tálaltam és úgy döntöttem, kell egy kis boldogság az életembe, ezért befogatdam. Hónaponta egyszer kiszökök, hogy a spórolt pénzemből vegyek neki kutyakaját és esetleg valami apróságot.
Apropó kutyakaja... ideje menni. Nem messze a házunktól, körülbelül 10 percre, van egy üzlet. Felkaptam egy riflénadrágomat, ami már kicsit nagy rám, de nincs más. Felsőnek felvettem az egyik kapucnis pulcsimat, ami szintén óriási rajtam. A kapucnit feltettem a fejemre és kimásztam az ablakomon.
Este 8 óra van, apa nem rég ment el, biztos az egyik kocsmába a másik utcában, és nem jön vissza, majd csak késő este, olyan 11 körül.
Célba vettem az üzletet, de előtte még megnéztem, hogy minden heg és folt szépen takarva van, az arcommal együtt.Mikor megérkeztem a boltba egyből a kutyakajához mentem. Kicsit ugy néz ki, hogy átrendezték, mert a kutyakaja most a legmagasabb polcon van. 154 centi vagyok, oké? Még létrán sem érnek fel odáig. Nyújtózkodok és nyújtózkodok, de az istenért sem érem el.
Egyszer csak egy kéz nyúlt fel a polcra és levette a kutyakaját. Mikor megfordultam, szembe tálaltam magam a világ leggyönyörűbb szürke szempárjával.
Mikor jobban megnéztem, láttam, hogy apró kék foltok is vannak a szürke íriszeiben, ezzel még gyönyörűbbé téve őket. Mintha apró hópihék táncolnának a szürke és sötét viharban.
A fiú telt piros ajkai széles mosolyra húzódtak miközben a szemeimet tanulmányozta. Nos, a szemei nem éppen normálisak. Heterokrómiával születtem. Az jobb szemem zöld, amíg a bal borostyán színű. Apa mindíg mondta, hogy undorítóak, mert ha a jobb szemembe néz, magát lássa, ha pedig a bal szemembe, akkor anyut.
A kapucni alól kikandikált a barna hajam, amit fogtam és gyorsan visszatűrtem.
A fiú még egy ideig mosollyal az arcán tanulmányozott, de aztán hírtelen a mosoly lehervadt az arcáról. Nem értem mi lehet ez a hírtelen hangulat változás.
Felemelte a kezét, én pedig akaratom ellenére megijedtem és hátra léptem, miközben az arcomat védtem. Tudtam, hogy ő nem fog megütni, de nem tehetek róla. A testem előbb cselekedett mint az agyam. A srác egy percre meglepődött, az ajkai lefelé görbültek, de nem adta fel. Szégyenemben lehajtottam a fejem és becsuktam a szemeimet. Ez úttal, amikor megérintette az arcomat, nem ijedtem meg. És aztán kapcsoltam... meglátta a vágás heget, ami az állkapcsokon van. Ezt egy törött üvegnek hála szereztem.
Gyorsan kikaptam a kezéből a kutyakaját, elmotyogtam egy halk "köszönöm"-öt, a pénztárosnak jó formán odadobtam a pénzt és futottam a drága életemért.
Egy ideig még hallottam, ahogy a fiú utánam kiabál, de nem figyeltem rá.10 perc után hazaértem, visszamásztam a szobámba, befeküdtem az ágyba és csak néztem a falat.
Hála istennek, apa még nem volt otthon.
Próbáltam aludni, miután elvégeztem az esti rutinomat, de nem tudtam, mert egyfolytában csak azokra a gyönyörű szemekre gondoltam. A srác nagyon magas volt, szerintem akár 190 centi is lehetett, de aztán lehet, hogy csak nekem tűnt olyan magasnak.
Izmos volt, de nem az a bodybuilder stílus, tuti vannak kockái. Fekete haja volt, ami enyhén belelógott a szemeibe. Az erős állkapcsát és piros telt ajkait sem hagytam figyelmen kívül. A fiú tényleg egy görög isten.És aztán itt vagyok én... tiszta deszka és egy született diszkó táncparkett a mindenféle színű foltjaimnak hála. A szemeim ugyebár olyanok amilyenek és a 154 centim sem segít hozzá a dolgokhoz.
A hosszú barna, enyhén hullámos hajam a hátam közepéig ér. Az állkapcsom, egy lányhoz képest, elég erős. Gyémántot nem tudnál vele vágni, de azért ott van. Az ajkaim egykor gyönyörű rózsaszínek voltak, most pedig mivel nem vagyok valami egészséges, elvesztették a színüket.
Daimon felugrott az ágyamra és a hasamra hajtotta a fejét. Kezdetek óta, Daimon jelenléte nyugalmat hoz az életembe. Úgy érzem, mellette senki sem bánthat, mert megvéd. Amikor ő ott van, apám sem bánt. Hogy miért, nem tudom.
Ezekkel a gondolatokkal mély álomba merültem.🍁🍁🍁
Úgy döntöttem, a karaktereknek nem fogok külön részt szentelni, mert minek? Szóval itt van az első kettő, a többiek majd idővel jönnek 😂Lily Collins mint Harley Davidson
Darwin Gray mint Dante-Lee Dalton
Cuki random kutyus mint Daimon
YOU ARE READING
We're Classic Together Like Egyptian Gold
RomanceAz élet nem mindíg szivárvány és boldogság, néha inkább sötétség és félelem. Van, akiknek teljes és boldog család jut, viszont vannak olyanok is, akiknek nem jut egyáltalán család. Akiknek van családjuk, nem becsülik meg eléggé, akiknek pedig nincs...