Nincs bennem boldogság
de van bennem élet
van bennem esély
mi boldogsággá nőhet.
-Tisza Kata
_________________🍁 Harley szemszöge
-Biztos nem akarsz még itt maradni, Harley? Szívesen látunk.- próbált meggyőzni Kennedy. Nagyon megszerettem őket. A múltkori vacsora nagyon jól sikerült. Dee a jó modorát az apjától, Derek-től, örökölte. Derek magas, 60 centivel biztos magasabb mint én. Hatalmas izmai vannak, kék szemei és barna haja.
-Nagyon köszönök mindent Kennedy és Derek, de ideje a saját lábamra állni.- megöleltem mindkettőjüket, még egyszer megköszöntem mindent, amit értem tettek és Dee-vel elhagytuk a házat, az utolsó dolgaimmal együtt. A dobozokat, melyeket a régi házból hoztam, már rég az autóba pakoltuk. Lassan elindultunk új otthonom felé.Dee-vel elkezdtük kipakolni a dobozokat, lassan kezdett minden összeállni, csak egy dolog hiányzott. A képek. Nem volt sok családi képem. Volt egészen három. Az egyiken én voltam és Eliott, a másikon én és egy Carter nevű srác szerepelt a harmadikon anya, Eliott és én.
Carter volt a gyerekkori legjobb barátom, egészen addig amíg egy nap el nem tűnt. Éppen a játszótérre készültünk, már kabátban ültem a kanapén, készén arra, hogy élvezzem kicsit az életemet, erre három órát vártam a nagy semmire. Nem jött többet.
Óvatosan letettem a képeket, Carter-el való képet kiraktam a nappaliba, a falra amely a kanapéval szemben van.
Dee addig a hálószobában rakta ki a dolgait, ruháit, amik biztosan itt maradnak, arra az esetre, ha itt aludna.
Éreztem, ahogy karok fonódnak derekam köré.
Dee óvatosan figyelte a képet. A szemei hírtelen megteltek felismeréssel.
-Honnan van ez a kép?- kérdezte, a hangja elcsuklott.
-Az ott én vagyok, ez pedig Carter, a gyerekkori legjobb barátom. Sajnos nem tudom hol van most, de bármit megtennék azért, hogy legalább még egyszer láthassam.- válaszoltam könnyekkel a szememben. Carter volt a jobb kezem, a sziklám, a biztos pontom. Carter volt a mindenem.
-Itt áll mögötted.- suttogta. Összevont szemöldökkel fordultam meg karjaiban. Elkezdtem tanulmányozni Dee-t, lassan elmerültem a felismerésben. Hát persze... hogy nem vettem eszre előbb? A szemei semmit sem változtak és a felső ajka szélén még mindíg ott van az a apró heg, amit fogócska közben szerzett.
-De hülye vagyok.- sírtam el magam örömömben és Dee köré fontam karjaimat. -Hogy nem ismertelek fel?- kérdeztem inkább magamtól mint tőle.
-Én sem ismertelek fel téged. Harley, az évek telnek, az emberek változnak. Már akkor is gyönyörű voltál, de most... nincsenek szavak melyekkel el tudnám mondani mennyire is gyönyörű nő lett belőled.- elmosolyodtam és adtam egy csókot a szájára.-Dee?- kérdeztem egy idő után.
-Mondjad, szívem.- megmosolyogtam a becenevet.
-Eljössz velem az utca végén lévő zeneboltba?- kérdeztem reménykedve, mivel nem volt kedvem egyedül menni.
-Ez nem kérdés.- izgatottan ugrálni kezdtem az ajtó felé. Dee kuncogva követte apró figurámat. -Annyira édes vagy.- nevetett, a hang zene volt füleimnek.
-Siess Dee! Nem érünk rá.- sietettem. Dee összekulcsolta újainkat és kihúzott az ajtón, a liftel lementünk a nulladikra és elhagytuk az épületet.5 percel később megérkeztünk az apró zeneboltba. Imádom, mert minden klasszikus egy helyen van és mindent megtalálsz itt.
-Szia Harry!- köszöntem hangosan az eladónak, egyben jó barátomnak. Harry 2 évvel volt idősebb mint én, az az 20 éves. Hogy őszinte legyek, helyes srác, de ahhoz, hogy elérje Dee szintjét, még sok kanál pudingot kell ennie. Barna göndör, de rövid haja van, amely korona ként ül a feje tetején és csokoládé barna íriszei.
-Szevasz csöpetke, mizu van?- kérdezte mosolyogva, Dee-t észre sem véve.
-Sok minden.- mosolyogtam. Dee a derekam köré fonta karját, Harry szemei Dee-re fókuszáltak, a mosolya még nagyobb lett. -Harry, szeretném neked bemutatni a barátomat, Dante-Lee-t. Dee, Harry az én lemez dílerem.- vigyorogtam.
-Szoszi.- köszönt Dee mosolyogva, Harry-vel csináltak egy amolyan fiús ölelést és elkezdtek beszélgetni, addig én a lemezekbe temettem magam.
A kezembe akadt egy Shawn Mendes album, úgy döntöttem megveszem, úgyhogy félre raktam magamnak a kis polcra. A következő album, amelyik megtetszett, egy Panic! At the disco volt.
Csendben hümmögtem magamnak egy nyugtató dallamot, aztán ráakadtam a 5 Seconds of Summer "Youngblood" című albumára. Rajta volt a szám is, amelyiket Dee énekelte nekem. Nagyon megtetszett és eldöntöttem, hogy nekem kell a lemez is.
Ezzel a három lemezzel a kezemben odamentem a fiúkhoz.
-Találtál valamit?- kérdezte Dee, miközben egy puszit nyomott a homlokomra. Bólintottam egy nagy mosolyal az arcomon.
-Na mutasd, Hardy.- nyújtotta kezét Harry, hogy fizetni tudjak. A három lemez 30 dolcsimba került, de teljes mértékben megérte.
Dee még maradni szeretett volna, hogy jobban megismerje Harry-t, ezért még jó pár órát beszélgettünk a boltban. A két srác nagyon jóvá lett ez alatt a pár óra alatt, facebook ismerősök lettek, bekövették egymást instagramon és telefonszámot is csereltek. Örülök, hogy ennyire össze tudtak haverkodni.🍁🍁🍁
Noah Centineo mint Harry Bain
YOU ARE READING
We're Classic Together Like Egyptian Gold
RomanceAz élet nem mindíg szivárvány és boldogság, néha inkább sötétség és félelem. Van, akiknek teljes és boldog család jut, viszont vannak olyanok is, akiknek nem jut egyáltalán család. Akiknek van családjuk, nem becsülik meg eléggé, akiknek pedig nincs...