Az Omega - Holdtölte(átírás alatt)

Nem lesz baj

Fáradtan nyitogattam a szemeimet. Kómásan kikeltem az ágyból és értetlenül bámultam a nyitott ajtót, amit emlékezetem szerint becsaptam amikor bejöttem. Egy válrántással befejeztem a gondolkodást és azzal zártam le, hogy a lendületből vissza csapódott.

Gyorsan kivettem egy otthoni mackó nadrágot és egy elnyúlt felsőt a szekrényből.

Alaposan szétnézve battyogtam a fürdőszoba irányába.
Hogy miért kellett szétnézni? Mert nem akarok találkozni egyikőjükkel sem. Egyszerűen nem fér a fejembe, hogy mi okból tiltanak el egy olyan személytől, aki az életet jelenti nekem.

Mikor a fürdőszobába értem, szembe találtam magam a tükörképemmel és majdnem felsikoltottam.
Kisírt, vörös szemek, kócos haj, fáradságtól nyúzott arc.
Utoljára akkor voltam ilyen, mikor a falka elrabolt.

Nagyot sóhajtva léptem be a zuhanyfülkébe. Megengedtem a már majdnem hideg vizet és húsz percig csak álltam és bámultam magam elé.

Kiléptem, és megtörölköztem. Felvettem a kiválasztott anyagokat és hagytam, hogy a hajam nedvesen hulljon a vállamra.

Vissza cammogtam a szobámba és a laptopon elindítottam a Teen Wolf első évadát.

Már dél is elmúlhatott, mikor megkordúlt a hasam.
Most menjek le enni és találkozok velük, vagy maradjak itt és sztrájkoljak, hogy addig nem eszek, míg nem engedik meg a kapcsolatot Ethan-nel? Azt hiszem itt maradok.

- De én egyszerűen nem bírom. - pattantam fel az ágyból.
Lesiettem a konyhába és amit a hűtőben találtam, mind kipakoltam.

- Na lássuk mit hozok össze. - dörzsöltem össze a tenyereim.- Mi van itt? Banán, tej, vaj, tojás és.... Nutella. Oké meg van a nyertes.- Tettem félre a finomságot. - Úgy emlékszem, hogy vettünk zacskós popkornt..... és van valahol két tábla karamellás csoki....... Meg is vannak........ Csinálok gyorsan egy banános turmixot és végeztem is. - gondolkodtam hangosan. - Éééés kész! - öntöttem ki a sárgás levet egy söröskorsóba, ami szerintem csak dísznek vettek.- De hogy viszem fel? - dünnyögtem- Áá, meg is van. Asszem valahol itt láttam azt a tálcát. Nem, nem,.. Igen. Bumm, na ki a király?! - pakoltam rá a kajákat és felsiettem a szobámba.

- Nem értem, hogy hogyan van ilyen ócska kocsia valakinek, amikor az apja a város serife. Csak van annyi pénze, hogy vegyen a fiának, egy új autót. Meg amúgy már elmúlt 16. Miért nem dolgozik? - sóhajtottam.
Csendben folytattam a filmnézést, mikor kopogtak.

- Bárki az, elmehet.- mártottam egy darab popkort a nutellába. Elég guszta ízléssel rendelkezek, de mi tagadás, finom.

- Csak én vagyok. - dörmögte Emmet.

- Tényleg? Nem is sejtettem. - gúnyolódtam.

- Kérlek ne csináld ezt. - sóhajtott.

- Mit? - állítottam meg a részt- Hogy nyugodtan nézek egy sorozatot és közben annyira tömöm magamba az édességet, hogy nemsokára cukorbeteg leszek? - emeltem meg egy kicsit a hangom.

- Nagyon érdekes személyiség vagy. - éreztem a hangjában hogy mosolyog.

- Talán eddig nem vetted észre? - gúnyolódtam tovább.

- Normális kaját is kell majd egyél. - okoskodott.

- Ugyan ki erölteti rám. - nevettem fel.

- Csak szólj ha valami baj van. - mondta és hallottam távolodó lépteit.

Akkor koncentráljunk újra Scott McCall-ra. És újra belemerültem a laptop nézésébe.

Helló Guys!

Újra jelentkezek. Igen.... Mostmár lesznek folyamatosan részek. Remélem tetszett ez a kis laza rész!