A magány egy nagyon veszélyes dolog...veszélyes, mert mindenhol ott van, magával ragad és többé nem ereszt el...
Talán a magánynál már csak egy valami rosszabb. Az ábránd!
Az ábrándok elhitetik, hogy boldogok vagyunk, elhitetik, hogy élünk, pedig nem...csak lélegzünk. Reggel felkelünk, étkezünk, dolgozünk, lélegzünk és mindig kezdődik újra...
Mi a legrosszabb? Ha az ábránd és a magány találkozik.
Mikor egyszerre vagy kétségbe esett és mégis reménykedsz a jövőben. Elárulom a titkot: sosem változik semmi. Ugyanazok a semmirekellő felesleges emberek leszünk a világ gépezetében!
De tudod mit? A végén mindenki egyedül fekszik majd a koporsóban, egyedül hamvad el és az idő múltával azt is elfelejtik, hogy éltünk...
Megéri ezért másnak lenni? Megéri ezért itt lenni?
YOU ARE READING
Egy Percesek... :)
FanfictionSziasztok *-* Író: Tia 😀 Egyre több egy perces novella várható! :) Több bandával is készül és ha valakinek kérése lenne szereplő párosokat illetően, az nyugodtan írhat! :) Jó olvasást minden olvasomnak! :)
