Az én klisés történetem [Jimin ff.] - Befejezett

6. fejezet

Leültem a kanapé mellett levő székre, és felhúztam magamhoz a lábaimat. Jimin a heverő egyik végét foglalta el, míg Jin a másikat, és ahogy megjött Jia az innivalókkal, rögtön az ölébe húzta a lányt.

- Hogy-hogy beugrottatok?

- Az egyesülést nem lehet elégszer megünnepelni. - nevetett fel Jimin, majd a többiek is, nekem viszont kissé mást jelentett ez a szó, mint amit valószínűleg nekik. Jia meglátva az arcomat megrázta a fejét, és még jobban elkezdett nevetni.

- Tudod, a két cég. - rögtön leesett, mire is gondol, ezért bólintottam, és elnéztem a tévé felé. Alig hallottam, mit mondanak benne, mivel csak alapzajnak lett bekapcsolva, de nem tudtam mást csinálni, mivel ezek elkezdtek céges dolgokról beszélni, amihez én úgysem tudnék mit mondani. Annyira belemerültem, hogy észre se vettem, mikor a téma elment más felé. Fél füllel meghallottam belőle egy mondat foszlányt, ezért oda néztem, és ekkor láttam csak, hogy Jimin nem Jia-ékra, hanem rám figyel. Mikor tekintete az enyémbe fúródott, szinte nem is zavartatta magát úgy ahogy én. Nem kapta el a fejét, és nem is tett úgy, minta elnézne mellettem.

- Jajj tényleg! - csapta össze tenyerét a lány, majd felállt a férfi öléből, hogy a szekrényhez sietve előhalásszon onnan három dobozt, és a fa alá rakja, majd mintha mi sem történt volna, visszahuppant a kanapéra. - A fa alatt van mindenki ajándéka. - mutatott felé. Persze, ő készült, mivel egy helyen dolgoznak, de mivel mindenki itt van, gondolom jobbnak látta most odaadni.

- De én.. nem készültem semmivel. Úgy tudtam, csak ketten leszünk... - hajtottam le fejem, mire Jimin maga elé húzta a vajas kekszet, és vigyorogva nézett rám.

- Nekem elég ez a süti. - felmutatott egy darabot, és jóízűen beleharapott. Hogy lehet egy egyszerű vajas kekszet ilyen kedvvel enni?

Kicsivel később a két férfi is kiment a kocsiba, hogy behozzák az ajándékokat, így megkezdődhetett a bontogatás, Mivel én csak Jia-tól kaptam, elvéve onnan azt a dobozt, az ölembe tettem, és kibontottam. Mindig mondom neki, hogy mennyire szeretem az olyan pulcsikat, aminek nagy a kapucnija, és elöl nyitott zsebe van, úgyhogy most kaptam is tőle egy ilyet, feketében. Azonnal felvettem, és nem csodálkoztam rajta, hogy eltalálta a méretet.

Jin-től egy parfüm készletet kapott, Jimintől pedig egy társas játékot, ami kizárólag felnőtteknek szól, ugyanis olyan feladatok vannak benne, amihez inni kell. A lány szeme azonnal felcsillant, és lerakta az asztalra, hogy kibontsa.

- Kipróbáljuk? - fordult hátra, mire a két férfi beleegyezően bólogatni kezdett.

- Én max vízzel. - nevettem fel.

- Ugyan. Van üdítő, majd azzal. - ajánlotta, és egy pillanatra el is tűnt a konyhában, hogy hozzon nekem is és maguknak is innivalót.

- Te miért nem iszol velünk? - tette fel a kérdést Jimin, amire nem tudtam válaszolni, mivel valaki már megtette helyettem, mikor én még csak a számat nyitottam.

- Sose iszik. Hagyd rá. - kitette a poharakat, és felállította a játékot is. Igazából rettentő egyszerű az egész. 18 mező van, és kétszer be kell érni a célba, lépkedni pedig a dobott szám értéke alapján tudsz, azonban minden mezőn van egy feladat vagy kérdés, ami után automatikusan innod kell, amennyit ír.

Jia lestoppolta a kezdés jogát, és dobott a kockával, majd meg se nézve, mit kapott, már töltötte is a poharát, és csak az után kezdett el olvasni.

Egész jól elvoltunk, amíg én nem következtem. Az előző körben nem játszottam, hiszen a mellettem ülő Jiminnek az volt a feladata, hogy szívassa meg a neki balra levő játékost azzal, hogy egy körből kimarad, így nem kell innia.