Az én klisés történetem [Jimin ff.] - Befejezett

11. fejezet

A napok csendesen teltek azóta. Minden nap korábban indultam el reggel, hogy beérjek, mivel meg kellett állnom félúton, hogy pihenjek. Úgy érzem magam, mint egy nyugdíjas, akinek kikoptak a csontjai, és emiatt nem tud járni. Bevallom, már alig tudom elhinni magamnak, hogy ,,majd holnapra jobb lesz". Semmiképp se szeretnék orvoshoz menni vele, de egyre rosszabb az állapota, és nem tudok vele mit kezdeni.

Az akkori haragom Jia iránt teljesen elmúlt, azonban mivel ő nem keres engem, így én se írok neki.

- Van egy kis baj.. - ült le mellém JiWoo, mikor visszaértünk ebéd után, a gyerekek pedig elfoglalták magukat az építő kockákkal. - Az egyik lány a délutáni műszakból fel akar mondani.

- Mi?

- Azt mondta, nem elég neki a fizetés, és nem ezt akarja csinálni az életben. - pedig nem kell annyit dolgoznia.. Hiszen majdnem minden nap mi vagyunk bent, nekik egy héten max kétszer kell bejönniük, sőt általában inkább egyszer.

- Megoldjuk. Ha kell, bejövök én minden nap.

- Ezt te se gondolhatod komolyan! - lökte meg barátian a karomat. - Értem én, hogy fontosak a gyerekek, de ha kapunk egy ellenőrzést, ezért be is zárhatják az intézetet.

- Nem fogják tudni bebizonyítani, hogy én egész héten itt voltam. - rántottam vállat. - Úgy sincs kihez hazamennem, és itt legalább társaságom is van. - bár ez a mondat nagyon út hangzott, mintha sajnáltatnám magam, és magányos lennék, pedig én így igazán elvagyok.

- Jó, egyelőre ne gondolkodjunk ezen. Még itt van, csak hallottam, hogy erről beszélget a barátnőjével.. - hajtja le fejét, én pedig bólintottam egyet. Ez a hely sose volt igazán egyenesben, most pedig egyre inkább esünk le a mélybe. Nem akarom, hogy átkerüljenek a területibe, mert ott nem fognak foglalkozni velük úgy, mint itt. Még ha én át is kéretem magam oda, egyedül kevés lennék, JiWoo pedig bármennyire is szereti őket, nem hiszem, hogy átjönne, inkább keresne valami tisztességesebben megfizető munkát.

Este épphogy leültem a kanapéra, máris jelzett a telefonom, hogy értesítésem jött. Kicsit bizakodva pillantottam rá, ugyanis azt gondoltam Jia írt, és végre kibékülhetünk, de a fehér csíkban Jimin neve jelent meg.

-,,Mennyire szeretsz? 😅" - kérdezte. Biztos vagyok benne, hogy kellene neki valami, vagy rá akar beszélni valamire, ezért a válaszon kissé elgondolkodtam, és, hogy ezt ő is érezze, csak öt perc múlva írtam vissza.

-,,Attól függ, mit szeretnél"

-,,Céges vacsi lesz (megint🙄) és kellene egy partner. Jia-t Jin viszi, mielőtt még leharapnád a fejem😁. - pedig mikor a mondat első felét olvastam rögtön az jutott eszembe, hogy miért nem őt viszi. Nem lenne értelme megkérdeznem.  

-,,Miért nem viszed valamelyik kollégádat? Nem lesz gond, hogy kívülállóval jelensz meg?" - őszintén szólva az előző sem lett valami fényes, és a végén rendesen meg is ijedtem, és egy életre elegem lett az idegen üzletemberekből.

-,,Szerinted érdekel?" - inkább nem válaszolta, amivel csak annyit értem el, hogy fél óra múlva felhívott, hogy megbeszélje velem a részleteket. Mivel ezen Jia is ott lesz, már megbeszélték, hogy aznap a lány átjön, és majd taxival megyünk az étteremhez, ahol találkozunk a többiekkel, illetve velük is. Kicsit érzékenyen érintett, hogy nem Jia mondta el a tervet, de ezt is majd megbeszéljük, mikor átjön.

Előre leszögeztem a férfinak, hogy ha törik, ha szakad, haza akarok jönni, de mivel ő kocsival lesz megígérte, hogy nem fog inni. Valahogy nem tudok neki hinni azok után, hogy ezt már eljátszottam Jia-val is.