24

36. Rész

      Mivel másfele nem tudtunk menni a sötét szobákon keresztül igyekeztünk tovább menni,hogy végre kijussunk ebből a rémálomból.Ez egészen a lépcsőkig egészen jól sikerült.A viszont a lépcső előtt Rose egy pillanatra ugyan,de megtorpant.A szeme tágra nyíltak és nem szólalt meg.

-Valami...valami baj van Rose?

-Dave én...nem biztos,hogy fel akarok menni azon a lépcsőn...

-Mégis miért nem?-Fordítottam hátat ,majd Rosera néztem.-Nézd nem tudom mi vagy ki volt az aki így a frászt hozta rá,de nem lesz semmi baj.Jó?

-Tudom,tudom nagyon jól.Egyszerűen csak félek,ha megint a szemébe kellene...-Itt nyelt egy nagyot.-Én azt nem tudnám elviselni.

-Rose...mond el még egyszer,hogy hogyan nézett ki az a valami.Mi az ami ennyire a frászt hozta rád?

-Én...egy...nem tudom.A bőre olyan szürke volt és lottyadt.A szeme...a szeme olyan volt,mint egy fekete gomb.Teljesen fekete és üres.Olyan üres,hogy szinte láttad magad benne,de közben mégsem.-Nyelt megint most nagyobbat,mint eddig.- Én...a kezei,nem is az egész teste apró volt,mint valami gyereknek.Valami fekete trutymó folyt belőle itt-ott.A hátából bár azt nem láttam tisztán fekete valamik álltak ki és mozogtak.A végükön kezek lehetek nem csápok voltak.A hangja...a hangja pedig olyan...mint amikor egy kisgyerek sír.Fáj és a szívedig hatolna de...ez nem olyan ettől betölt téged valami...valami félelem ami megmagyarázhatatlan.Összeszorult a torkod és...ledermedsz.

-Ez a valami...azt mondtad mondott valamit nem?

-Mondott...bizony.Csak szavakat,de elég volt,hogy ne akarjam többé hallani. "Játék" "Bosszú" "Most"...Ezeket értettem csak.A többi harsány volt és érthetetlen.A...-Mély levegőt vett és egy nagy nyelés után még ezt tette hozzá. Az az izé nem akart bántani...más terve volt.Nem tudom,hogy micsoda.Nem is akarom tudni.

   Ezek után látva,hogy elsápadt nem tudtam nem hinni a szavainak.A meséje közben is reszketett és ami még félelmetesebb volt,hogy én is sikeresen elkezdtem rettegni ettől a valamitől.Nem tudom milyen...állatott használtak,hogy rá ijesszenek,de nem akarok vele találkozni.Megfogtam Rose kezét és a lépcső fele kezdtem lépni vele.-

-Minden rendben lesz.Amint kijutunk meghívlak egy kávéra rendben?

-Előbb végre menjünk innen ki,hogy soha,de soha többé ne keljen ide vissza jönnöm.-Már a lépcsőn haladtunk volna lefele,mikor az egyik fokon nagyjából középtájt megláttunk valamit.Egy kis zsák volt.Teljesen tiszta volt minden körülötte és még maga a zsák sem volt véres.Mondjuk ezen információk sem nyugtattak meg afelől,hogy nem valami újabb borzalmat rejtegetnek benne.Felvettem és tapintásra valami kemény falú dobozszerűség lehetett benne.

-Nos eddig mindig fontos volt az ilyeneket kinyitni szóval...kinyitom...-A szák száját összekötő régi kötelet leszedve néztem meg a tartalmát.Eleinte egy kis üvegdoboznak tűnt.Ahogy jobban kikerült a fényre Rose és én elsápadtunk.Nagy ijedtemben le is ejtettem és a doboz széttört.A lépcsőn szétszóródtak a szilánkok nagy robajt csapva miközben ami benne volt lassan tovagurult az alsóbb szintre. Sally fejét adták nekünk díszdobozban.Csikorgatva a fogaimat a szilánkok közt egy jól ismert barát a cetli bújt meg.Kezembe véve néztem meg mi állhat benne,de csak egy egyszerű gyerek matrica volt beleragasztva.Régi és gyűrött volt alig látszott mit is akar pontosan megmutatni.Hátulról egy hideg kezet éreztem ami belém karolt. Rose volt az.

-Elkapták volna a többieket?Mi is egy szobadíszként fogjuk végezni?!

-Nem és nem.Ez nem jelent semmit.Ez csak...-Erőszakosan indultam felfele kezem között Rose kezeivel.Ő megálljt akart volna parancsolni,de nem hagytam neki.-

-Állj meg már! Ne fuss bele a saját sírodba Dave!

-Ha nem siettünk akkor is magunk ássuk meg nem?Ki kell jutnunk innen.A többiek még élhetnek őket is....-Megálltam a lépcső tetejénél az ajtóban.-A többiek nem halhatnak meg...túl sokan kerültünk már a halottas kocsijukba.

-Az nem megoldás,hogy futsz...azzal csak nekik adsz esélyt,hogy elkapjanak!

-Akkor kapjanak.Nem érdekel.Valahogy nem tudom,hogy ki fogok jutni innen és teszek róla,hogy megfizessenek.-Indultam tovább egyenesen a kijárat felé vezető lépcsőn tovább.-

-Dave állj meg már.Nem gyanús,hogy az a koponyás rohadék nem követ minket?Vagy,hogy erre lehet kijutni és Sally fejét kaptuk díszdobozban?Gondolkodj már egy kicsit!Ez egy...

-Csapda?!Nahát fantasztikus mondj valami újat,ha nem is csapda akkor,ahogy mondani szokás Sakk Matt nem?

-Akkor ennyi lenne?Mész belesétálsz a kis kelepcéjükbe és meghalsz,mint a többiek?

-Természetesen nem elérem,hogy kijussunk mindannyian.

-Úgy beszélsz,mintha olyan könnyű lenne ez...

   A fokokon felfele haladva már itt-ott vér cseppek jelei mutatkoztak amik egészen frissek voltak.Nem tudom mennyire lehetnek közel,de biztos vagyok benne,hogy nemsokára vége lesz ennek.Remélem.A hosszú lépcsősor egy  ajtóig haladt.Nem volt rajta se papír se cetli se semmi.Meglepett.Talán egy kicsit.

-Én nem akarok benyitni...

-Muszáj lesz.Vissza nem mehetünk már.Azzal csak rontunk az esélyeinken.

-Ha benyitunk azzal is nem?Olyan mindegy már...

-Hát... figyi Rose.

-Mond...

-Ha ezt élv...-Itt nyeltem egyet.-Majd akkor,ha tényleg megúsztuk addig nem ígérek semmit.-Benyitottam a szobába.Leharcolt szoba és minden más. Rose egyből sikított bár nem értettem miért.Aztán a szemem a szoba közepén lévő kicsi felállított koporsóra szegeződött.

-Csukd be ezt a kibaszott ajtót!

-Mi az?Az csak egy ko...

-Egy kibaszott koporsó igen!Nem azt pofáztam,hogy amit láttam olyan,mint egy kurva gyerek?

-Azt mondod,hogy az a valami ott lehet benne?-Közben rángatja az ajtót,hogy becsukhassa.-

-Nem azt mondom ez szinte biztos!

-Nos akkor gyerünk. Szépen megkerüljük aztán kész vagyunk.-Léptem be a szobába.A szemem sarkából valami furcsa árnyt láttam.Megfordultam,de nem volt ott semmi.-Nagyszerű...kezdek megörülni.

-Dave...kérlek n csináld ezt.Gyere ide vissza bazdki. Nem tudom mi ez.Te...nem láttad amit én...-Mondtam elengedve pár könnyt.-

-Rose ki akarok jutni.Biztos,hogy a kijárat ezen túl van.-Folytattam az utamat és a koporsó elé értem.Egy nagyot nyelve kezdtem kikerülni,mire az ajtaja hirtelen kinyílt és egy kisgyerek csontja zuhantak a földre elém.Majdnem lefagyott a vér az ereimben.-Bazdki...ez most megijesztet. Rose gyere tiszta a a terep.Legalábbis úgy tűnik.-Megfordultam,hogy megnézzem,hogy hol van Rose. Szépen lassan somfordált előre kicsit remegve.-

-Ez nem jó...ez nagyon nem jó...ha nem ott volt akkor...hol van?

-Szerintem ne...-Nem tudtam befejezni a mondatom,mert az ajtó becsapódott és a falakon keresztül lassan ugyan,de fekete folyadék kezdett lassan befolyni a szobába.A falakon keresztül jött.Közben a még élő társaink is felbukkantak a folyadékban ragadva.Véresek voltak és sebesek. Rose a sokkolt térdre esett és csak maga elé bámult. "Meg fogunk halni..." Mondta egyre gyorsabban és monoton módon.A semmiből egy furcsa magas gyermeteg hang szólalt meg:

-Végre...Újra együtt...