24

III.

     Az ajtó nyikorogva nyílt ki, amikor a maszkos fickó belépet. A kezében egy baseball ütő benne szögekkel. Lassan odasomfordált Tonyhoz aki még mindig eszméletlenül ült a szoba közepén. Elé állt és megbökdöste kicsit. Mikor mindkettőnkben tudatosult, hogy nem fog ennyitől felébredni következő játékszere. Az álarcos hátra ment és egy kábellel tért vissza. Ismét Tonyhoz ment és a nyaka köré tekerte a kábelt. A falhoz lépett ezek után és meghúzott egy kart. Nem történt semmi, legalábbis azonnal nem. Pár perccel később a tízedik szoba képernyője csak zajt mutatott semmi mást. Ahogy a képernyőt figyeltem,a maszkos elment az ötödikből.

Amint visszajött a kép pár perc után csak egy tükröt láttam. Amiben az én arcom tükröződött vissza. Meglepődtem, mert ez teljességgel lehetetlen. A képernyőn keresztül semmi sem tükröződhet. Történt egy villanás és már egy másik ember képe jelent meg. Aztán még egy és ez így ment folyamatosan egészen pontosan huszonhárom alkalommal. A huszonnegyedik alkalommal viszont már csak egy vértócsát láttam és egy ember, akit ütnek. Nem ütővel ütötték, ököllel tiszta erőből. Látni lehetett, ahogy eltörik az orr, ahogy az arccsontja eltörik. Mikor már a felismerhetetlenség ütötte azt a fekete férfit arrébb állt és tv-t dobott neki a falnak. Újra váltakozni kezdett a kép, de ezúttal egyszer egy ember arca jelent meg egyszer, pedig ahogy az embert kínozza. Rendkívül keveset láttam, mert nagyon a tükör eléggé rosszul adta vissza a látványt. Amit ki tudtam venni, hogy eloldozza és a nyitott ajtó fel mutat. Megjelent egy kis felírat a tv-ken:"Szépen tűrt, elmehet.".A férfi lassan fogva az arcát könnyezve indult ki az ajtón, hogy most már vége van. Elért az ajtóhoz és megtorpant, mintha nem merne kimenni. Várt egy percet és a maszkos elkezdett felé menni. Ő gyorsan kirohant. Hallottam, ahogy végig szaladt a folyóson, de hirtelen megállt lihegve és sikítva. Elindult vissza fele, de hirtelen fordulatot vet vissza oda ahonnét jött. Hallani lehetett, ahogy a maszkos is lassan, de biztosan odamegy hozzá. Ő még mindig ott liheg a közelben, mintha csak egy zsákutca lenne az egész. Láttam a maszkos elhaladni az ajtóm mellett és egy hangos sikoly kíséretében vér fröccsenést hallottam.

Láttam, ahogy vér fröccsent a falra. A Tv-k képernyőjén egy gyors váltás történt és a kivégzést láthattuk. Baseball ütővel szögek nélkül. Csontok törtek, bordák és minden más, amit el tudsz képzelni, és persze amit már nem akarsz. Összetett kézzel figyeltem, ahogy már a második emberrel végeznek. A szemem lassan a falra szegeződött. Egy ajtó volt ott. Az ajtóra ez volt írva: "Rossz irány.".Nagyon félek. A testet elkezdte húzni, halovány nyögéseket hallani. Még élt, de ki tudja meddig.

Kinyílt egy ajtó és belépett a huszonhármas szobába ahol egy fekete nő volt megkötözve szemfedővel. A maszkos odalépet és levette róla azt. Nőn két dolgot lehetett észrevenni. Keserves sírást és erős félelmet. A nő sikított és csak ennyi jött ki a száján szó, amit értettem: "A FIAM!!!".Lehajtottam a fejemet és próbáltam vissza tartani a könnyeimet. Tudom milyen érzés ez, legalábbis éltem át hasonlót. Amikor az öcsém meghalt abban a balesetben én se tudtam semmit se csinálni azok után. Próbáltam másra fogni, de nem az én hibám volt. Tizenhat voltam lázadtam. Azt mondták vigyázzak rá. Én mégis a haverokkal beszélgetem meg félre mentünk cigizni, hogy "Mi történhet?".Aztán megtörtént... Nagy nehezen vissza néztem a képernyőkre és a fekete férfi halott volt. Belehalt a vérveszteségbe, de lehet, hogy az a kés a mellkasában végzet vele. Tudom, nem érezhetem át az anya fájdalmát, de akkor is...

A nő lehajtotta a fejét és csak sírt. A gyilkos a testet egészen a negyedik szobába vonszolta, ahol egy fiatal lány ült. Bedobta majd egy papírt húzott elő, amit a lánnyal felolvastatott.