24

12.rész

     Ültem a sarokban és csak néztem.Néztem,ahogy Connor és Joshua beszélgettek.Ahogy Sophie aludt.Rengeteg kérdés volt bennem.Egyikre sem tudtam a választ.Beszélni akartam Roseal,de nem tudom még hogyan.Nagy nehezen lehunytam a szemem és nemsokkal ezután álomba merültem.Aztán felébredtem.Otthon voltam a szobámban.Ahogy jobban körbe néztem észre vettem,hogy ez a régi szobám a költözés utáni.A szobám falán ott volt Jhony képe,rajta fekete kendővel.Tehát már halott...Elmentem körbe nézni,de az egész ház üres volt..A házban,ahogy körbe körbe mentem egyre furcsább dolgokat láttam. Először egy családi képet,ahol Jhony anya és apa vannak,de én sehol...Azután egy külön szobát,ahol Jhony játékai voltak.Ezután lépéseket hallottam a hátam mögött.Megfordultam,de csak egy maci volt mögöttem.Elindultam egy folyosón ami,ha jól emlékszem anyámék hálójába vezet,majd.Haladok a hosszú folyosón az ajtó felé,amikor azt látom,hogy elkezdi kinyílni.Megtorpanok és vissza fordulok.A túl oldalt a maci volt az ajtóban.Oda sem volt nagy kedvem menni.Az ajtó mögöttem recsegve nyílt ki.A szobában teljes sötétség és csak az ablakon átszűrődő halovány fények világítottak kicsit.A maci mögöttem közben közelebb jött.Kacagást hallok,nem tudom kiét,de elképesztően kirázott a hideg.Az ajtóban ami már tárva nyitva volt,hirtelen elkezdett megnőni a fény és megláttam.A szüleim halottak...ott lógtak a plafonon...Nem volt más út beléptem és az ajtó bezárult. Kulccsal valaki bezárta a túl oldalról,mert nem tudtam kinyitni.Remegve közelítettem a hullákhoz amikor megláttam,hogy a szemükben játék katonák vannak.A testükben Jhony játék kései,de sokkal igazibbnak tűntek.

    Ismét lépteket hallottam ezúttal a folyosóról.Gyenge alig halható lépteket.Elbújtam a szekrénybe és vártam.Az ajtó kinyílt és egy árnyszerű valami lépet be.A feje drasztikusan oldalra volt dőlve,szinte abnormálisan.Az egyik kezében Jhony medvéje volt a másikban egy kés.Ahogy elkezdett lassan bicegve belépni minden csont roppanását lehetett hallani. Anyáékhoz ment és ezt kérdezte:

-Hooool vaaaaaan...-Anyáék keze recsegve kezdet felemelkedni és lassan a szekrényre mutattak,ahova elbújtam.-

-Bazdki...Bazdki..Bazdki....-Suttogtam.-

-Elég  a bújócskából...gyere elő....-A szekrényre szegezi a kését.-Vagy meghalsz...

    előbújtam.Ez a valami sokkal kisebb volt,mint én. Rám nézett eldobta a kését és elkezdett felém bicegni.Én hátráltam egészen a szoba végéig. Megálltam és már csak vártam félve mire készült.Elém ért és a kezeit szét tárva elkezdett sikítani.Megölelt és ezt mondta:

-Hiányoztál bátyus..-Fekete könnyek folytak végig a pólómon.-Nagyon...nagyon...

-Jhony?Te vagy az?

-Igen...én vagyok...bátyus miért hagytál ott...miért hagytál meghalni?

-Nem akartam...a mai napig bánom...Minden nap rád gondolok és..-Lemeresztem a fejemet...-

-Én is minden nap gondolok rád...az én szuperhősömre...A legjobb bátyusomra...az egyetlenre...Én még mindig szeretlek...

-Én is...nagyon.-Majd lassan nekem is megeredtek a könnyeim.-

-Ugye újra együtt leszünk?Ugye látlak még?

-Igen a mennyben...Ott találkozzunk,megkereslek és ígérem,hogy a legjobb bátyád leszek..amilyet érdemelsz...

-Ez kedves bátyus...,de-Hirtelen a hangja mélyebb lett.-ÉN NEM A MENNYBEN LAKOM!!!

-Jhony?!-Hirtelen a szorítása egyre erősebb lett.-

-ÉN NEM OTT LAKOK!!!NEM FOGUNK TALÁLKOZNI BÁTYUS!!!

-Elég lesz lesz Jhony megfulladok!!

-HA NEM LEHETEK VELED A MENNYBEN AKKOR JÖSSZ VELEM A POKOLBA!!!