Rachel Black

XVIII. rész

Rachel és Elwing egy virágos réten állt. A lemenő nap vöröses fénye világította meg őket. Elwing a rét közepére sétált, Rachel követte őt a tekintetével.

- Van hét alapelvünk- kezdte a tünde, de mondatát vagy monológját befejezni már nem tudta.

Rachel fölkapta a fejét.

- Igen? Kiknek?

Elwing nem nézett rá, a lába előtti teret pásztázta halványkék szemével.

- Akik azt az erőt birtokolják, mint te meg én.

- Többen is vannak... vagyunk? – Rachel szeme fölcsillant.

- Sokan vagyunk! – mondta Elwing nevetve, aztán vidámsága egyhamar átcsapott búskomorságba. – Vagyis voltunk. Már csak páran élünk Középföldén, s nagyon messze egymástól. A legtöbb Természet Mágus társam már rég elhajózott.

- El? Hova?- kapott az újabb témán Rachel. Majd rájött, hogy együtt kéne éreznie az ősével. – Úgy értem... nagyon sajnálom. Őszintén. De mégis...

Elwing felemelte a kezét, így Rachelbe konkrétan belefojtotta a sok kitörni készülő szót.

- Sok tünde elhajózik. Nyugatra, az örök boldogságba és szabadságba.

Rachel levegőt vett még egy kérdéshez, de Elwing közbeszólt, mielőtt kimondhatott volna akár egyetlen szót is.

- A Természet Mágus az olyan ember -vagy tünde, törp, hobbit, legyen akármilyen lény is- , aki a Természet adta erőt használja föl a varázsláshoz, teremtéshez vagy éppen pusztításhoz. Hét alappillére van a Természet Mágiának. Ezeket meg kell tanulnod, szóról szóra. És nem csak be kell magolnod, érezned kell a szavak erejét, a mondatokból áradó elemi erőt.

Rachel figyelmesen hallgatta a monológot. Egy dolog azért szöget ütött a fejében.

- Tehát, ha meg tanulom érzéssel elmondani a hét szabályt...akkor máris Természet Mágus vagyok? Ennyi erővel bárkiből válhat ilyen varázsló!

- Ez nem ilyen egyszerű- rázta meg a fejét. – A Természet Mágiát örökölni kell. Én az üknagyanyámtól örököltem. Ő pedig az ő nagyanyjától, Rosalindától. Ő tagja volt annak a húsz lénynek, akik megalkották a mágia ezen ágát.

- Óóó.

- De most hallgasd meg a Hetet.

- Mármint a pilléreket?- szólt közbe Rachel, csakhogy egészen biztosan az agyába véshesse majd az elkövetkező szavakat.

- Igen. A Hét pillér, a Hét. Na, figyelj és tanulj, kicsi lány:

Égj együtt a Tűzzel.

Folyj együtt a Vízzel.

Szállj együtt a Széllel.

Rengj együtt a Földdel.

Élj együtt a Természettel.

Pusztíts együtt a Viharral.

Ölj együtt a Sötétséggel.

- Szóval... tűz, víz, szél, föld, természet, vihar, sötétség?- tudakolta Rachel.

- Igen. De a Hét nevét tisztelettel kell kiejteni, nem ilyen egyszerű módon- korholta szórakozottan Elwing.

- Bocsánat- szabadkozott Rachel. – Akkor: Tűz, Víz, Szél, Föld, Természet, Vihar, Sötétség? – Az összes kezdőbetűt alaposan hangsúlyozta, hogy tisztelettel ejtse ki a Hét nevét. Elwing elégedettnek tűnt- eszerint kellő tiszteletet adott a Hét elemnek.