Új család

Hol van Kim?!

*Zack szemszőg*
El aludtam a tv előtt. A telefonomért nyúltam és megnéztem az időt. Hajnali 4 van. Fel megyek megnézni Kim szobáját. Hátha itthon van már.
Fel mentem, de üres. Idegesen mentem vissza és probáltam hívni, de nem vette fel. Hirtelen kissé erőtlen kopogást hallottam az ajtón. Istenem add, hogy Kim legyen az! Kinyitottam a bejárati ajtót és foggalmam nincs, hogy ki állt ott, de van egy tippem.
A pólójánál fogva meg ragadtam és magam felé rontottam egy rajta.
-Hol van Kim?! - kérdeztem üvöltve az aggódottságtól
-Vedd le rólam a kezed! Ha jól tippelek te vagy Zack és miattad lépett le tegnap, szóval semmi jogod ki akadni rám. - mondja dühösen és le szedi magáról a kezemet. - Várjunk, nincs itt?
Ez a srác vagy tényleg ennyire hülye vagy csak be van piálva és lassú lett a felfogása vagy min2.
-Te idióta, ha itt lenne, szerinted megkérdeztem volna tőled, hogy hol van? - válaszolok flegmán, de a srác lesz@rja.
-Basszus! Nem veszi fel a telefont se és aggódom. Rohadt csini és sokat mutató ruhában van és nem mellesleg részeg is és egyedül le lépett míg egy kicsit félre mentem. - idegeskedik az ismeretlen srác. Nem akkora egy seggfej, mint gondoltam.
-Ne fessük az ördögöt a falra. Tegnap kinél volt? - kérdem és közbe be megyünk a házba. Bár a srác majdnem össze esett.
-...A mesternél. - nem jut eszébe a neve?
-Okés, hívd fel! - parancsolom finoman mire elő is veszi a telefonját és pörgetni kezdi a számokat.
-Nem találom.. - mondja a képernyőt bambulva, türelmetlenségemben meg ki kapom a kezéből a telefont.
-Mi a neve? - kérdem rá se nézve
-Mester, úgy van benne. - mondta és hamar megtaláltam. Fel hívtam és úgy döntöttem, hogy inkább én beszélek vele.
"Russell normális vagy? Minek hívogatsz hajnalban?!" üvölti a vonal túlsó végén egy mély férfi hang.
-Nem ő az. Zack Meraz vagyok, Kim-mel élek együtt. Sajnálom, hogy ilyen későn hívom, de Kim nincs meg és Russell mondta, hogy tegnap magánál aludt. Szóval nincs önnél? - próbáltam kedves lenni.
"Nem nincs nálam, mióta nincs meg?"
Picsába!
-Russell mikor lépett le Kim? - kérdeztem velem szembe lévőt, aki feszülten engem nézett.
-2-3 között. - gondolkodott el egy pillanatra
-Várjunk lehet, hogy már 2 órája nincs meg és te most jöttél ide? - kérdeztem idegesen ettől a f@sztól.
"Kérdezzétek meg a közeli barátait vagy.... Hol lehet még? - egy kis ideig csöndbe maradt- A régi házukban esetleg."
-Jó-jó köszönöm a segítséget, értesítsem a fejleményekről?
"Kérlek, addig vissza se fogok tudni aludni."

Bontottam a vonalat és fel hívtam Nico-t, nincs nála majd Thomas-t is, de nála sincs.
-A nagy kérdés az, hogy hol lakott ezelőtt? - fel-alá kezdtem járkálni, hogy ezt honnan fogom megtudni.
-Hívd vissza a csajszit biztos tudja. - első értelmes megszólalása eddig. Gyors vissza hívtam Nico-t, aki le diktálta nekem a címet. Ki mentünk a ház elé és meg álltam.
-Hogy jutunk oda? - kérdem a srácot
-Kocsival, hogy máshogy? Tudom hol van az az utca. Nem messze lakok onnan. Gondolom csak odáig jutott el Kim. Biztos, hogy ott lesz. - ebben igaza van, de hogy be üljek mellé az húzós.
-B@szki részeg vagy, hogy ülnék már be melléd? - kezdek el vitázni
-Tudsz vezetni? - kérdez vissza
-Nem! - vágom rá
-Van időnk? - tesz fel egy újabb kérdést
-Nincs! - válaszoltam idegesen és be szálltam a kocsiba.
Szerencsére élve oda értünk. Bár végig halál félelmem volt. Majdnem minden piroson végig ment, de legalább nem mentünk 200-zal. Ahogy leállt a kocsi, futottam az ajtóhoz. Be rontottam és keresni kezdtem a szememmel. A kanapé mögött ott a cipője. A kanapé előtt gát ülésben van, a feje félre dőlt és így alszik. Le gugoltam elé és közre fogtam az arcát és magam felé irányítottam. - Kim kellj fel! - szólongatom, de nem igazán reagál. El engedtem a fejét, ami azonnal oldalra dőlt és elkezdtem rázni. - Kim ne szórakozz kellj fel!
-Mi a.. Mi-mit csinálsz? - kérdi erőtlenül és alig bírja nyitva tartani a szemét.
-Hé jól vagy? - kérdem és a fejét újra magam felé tartom.
-Ha-haggyá' má' békén! - le akart cseszni meg el lökni a kezem, de nincs benne semmi erő vagy tartás.
-Zack ezt nézd meg! - szól ide a túl oldalról Russell és oda kapom a tekintetem. A kezében egy doboz gyógyszer van, amit felém fordított.
-Nyugtató. - ismerem fel a nevét. Anya is ezt szedte még régebben.
-Hívjunk egy mentőt. - mondja Russell - Piált is előtte nem jó kombó, főleg, hogy nem csak egy fajta gyógyszert szedett be.
-Tűnjetek el, főleg te, utállak! - probál el lökni magától, de hirtelen kidől és vissza alszik.
-Nem, mi visszük be. - Russel bólint és megy az ajtóhoz. Be nyúlók a térdhajlata alá és a háta alá majd fel emelem. Thomas tartotta nekem az ajtót majd hátra be száltam Kim-mel a kezemben. - Probálj gyorsan menni, de lehetőleg ne haljunk meg.
-Úgy lesz. - mondja komolyan. Lehet, hogy már nem is részeg.
Le néztem Kim gyönyörű arcára, ami most kicsit sápadt. Te idióta, ha bármi bajod lesz meg öllek.
Telt egy jó 20 percbe mire oda értünk. Russell ki nyitotta a kocsi ajtót, gyors ki száltam és be siettünk.
-Kérem segítsen, ivott és szedett rá fájdalom csillapítót, nyugtatót és nem 1 darabot. - daráltam el gyorsan, de recepciós nő értette és hívott egy dokit. Amíg Kim-et el vitték ki vizsgálni addig Russel és én el mondtuk, hogy mi történt, a gyógyszerek nevét és persze Kim adatait. Fel fogják hívni Kim apját, aki kifog nyírni engem. És anya is ha meg tudja, hogy James-t egyedül hagytam. Megbeszéltem Russell-lel, hogy ő maradjon itt és én haza megyek. Fel hívta Case-t is, aki elé megyek és haza dob engem majd be megy ő is Kim-hez egy kicsit.
A ház előtt meg köszöntem Case-nek a dolgokat és be mentem. Fáradtan be dőltem az öcsém mellé. Nem akartam egyedül lenni.