Új család

Zack főz

Zack témát váltva kezdett el velem beszélgetni. Pl, hogy mi lesz ma a kaja?
-Ez egy jó kérdés. Mit szeretnél? - kérdeztem kedvesen
-Legyen Souvlaki. - válaszolt hasra vágva, nekem meg ki gubbadtak a szemeim.
-Zack nem szakács vagyok. Soha nem csináltam ilyet. - Zack kedve egyántalán nem tört le ugyanúgy mosolygott tovább.
-Majd meg tanítalak.
-Na most megleptél!
A park felé közeledtünk egy 15 perc után. Nem tudom, hogy hova megyünk. A park itt nagyon nagy. Van egy biciklis-deszkás része, van egy motoros része és van egy egyszerű park része. Mi erre tartunk, de jobbra van a motoros rész.
-Nem megyünk el oda? - mutatok jobbra
-Miért akarsz ennyire motorozni? - kérdezte egy kis éllel a hangjában
-Mert mondjuk még soha nem ültem egyen sem? - kérdeztem hasonló hangon
-Hát amíg velem vagy nem is fogsz. - válaszolja nemes egyszerűséggel, mire el engedtem a kezét.
-Tessék? - kérdeztem vissza hihetetlenül
-Nem fogsz motorra ülni míg engem látsz! - kötötte ki és menni akart tovább, mintha mi se történt volna
-Ezt nem te döntöd el! - szóltam rá mérgesen, mire vissza fordult és pár lépéssel átszelte a köztünk lévő távolságot és nagyon közel állt meg hozzám.
-Nem akarom, hogy motorra ülj és ezt itt lezártuk. Arra a helyre - a vállam felett a pályára mutatott - nem megyünk soha!
Mit ne mondjak kettős érzéseim vannak. Nagyon cseszi az agyam, hogy ki akarja kötni nekem, hogy nem csinálhatok. A másik oldalról viszont érzem, hogy nem oktalanul mondja ezt, de miért nem mondja el az okát?
Magamban bosszankodva hallgattam a vállamon ülő kivételesen a kis angyalra és előre mentem.
-Inkább mennyünk! - szóltam bosszúsan
Zack szó nélkül jött mellettem.
Nagyon fel idegesít az a gondolat, hogy nem mond el valamit nekem. Mikor én mindennel kapcsolatban őszinte voltam vele.
A park egy olyan részére kerültünk ahol még sose voltam.
Minden sarkon egy zenész vagy táncos volt.
Csodálattól mosolyogva néztem körbe. Majd Zack tekintetét magamon érezve, rá néztem. Csak ártatlanul néz engem.
-Ahh nem tudok haragudni! - mondom és szorosan át ölelem
-Örülök neki, mert kezdtem unni. Amúgy amit mutatni akartam az még egy icipicit arréb van. - bólintok és össze kulcsolt ujjakkal mentünk tovább. Egyszer csak festőket láttam egy padnál. 2 nő és 1 férfi, előttük egy hatalmas vászon.
Oda mentünk megnézni őket.
-Ez gyönyörű! - nézem a már kész festményt, ami egy virágoskertet ábrázolt. - Sokszor meg akartam tanulni festeni, de sose jött össze.
-Miért? - kérdezte Zack
-Mindig vissza tértem a rajzoláshoz. - válaszolok vidáman és megnézem a többi képet is.
-Tud rajzolni kedvesem? - kérdezte az egyik nő, én mosollyal az arcomon bólintottam. - Adok papírt, rajzol valamit?
-Persze, mit? - kérdeztem vissza közben el fogadtam a papírt és a ceruzát meg egy táblát amin tudok rajzolni majd helyet foglaltam a fűben.
-Talán a barátodat? - kérdezte kuncogva a másik nő mire picit el pirultam
-R-rendben. - válaszoltam dadogva és le szegett fejjel álltam neki a rajznak. Zack le ült mellém és az arcomat kezdte el fürkészni.
-Te el pirultál! - állapítja meg nevetve - Fejezd be. - szólok rá durcisan
-De édes vagy! - kiált, mint egy ovis.
Kicsit gonoszkodva vele, vicces bajszot rajzoltam neki és ördög szarvakat. Nem beszólni ez jutott eszembe.
Persze ezt ő még nem látta. Egy jó 2 és fél órát biztos ültünk itt mire kész lett. Először a nő kezébe adtam és onnan látta Zack. Mindenki nevetni kezdett kivéve a szerelememet.
-Nagyon tehetséges vagy! - dícsérnek meg mind
-Köszönöm szépen! - felelek hálásan
Egy nagyon keveset beszélgettünk még majd el indultunk kifelé a parkból, mert lassan ebéd idő és megyünk vásárolni, de előbb haza a kocsiért.
-Valamivel még jövök neked. - szólal meg hirtlen Zack mire rá kapom a fejem. Sunyi vigyorral csikizni kezdett. - Ezt a rajzért!
A park bejáratánál voltunk, szóval a kocsik zaja valamennyire el nyomta a hangos nevetésemet.
Hamar haza értünk. Ki kerestük, hogy mi kell az ételhez és mentünk is boltba.
Főzésnél kivételesen én ültem volna, de nem akartam és segítettem inkább Zack-nek. Amiből az lett, hogy a pálcikával amire rá kell szúrni a húst, kardoztunk vele, fagyott sültkrumplival dobálóztunk, persze csak pár szemet nem sokat és a hozzávalókba párszor bele ettünk.
Szóval nagyon jól szórakoztunk!
Két személyre meg terítettem és enni kezdtük Souvlaki-t.
-Ez nagyon jó lett. - dícsértem meg Zack-et
-Kössz, egyéb jutalom nem jár érte? - kérdezte huzogatva a szemöldökét
-Miért nekem járt, de ma jó kedvemben vagyok. - mondatomra fel csillant a szeme. Fel álltam az asztaltól és csókolózni kezdtünk.
-A kaja közben akarsz akciózni? - kérdezte
-Nem akartam, kis éhen korász. - nevettem rajta és újra meg újra meg csókoltam. Egészen addig ment míg nem hallottunk kulcs zörgést a zárba és vissza ültünk enni.
Karen jött meg. Azt mondta, hogy ma hamarabb el jött a boltból.