Új család

Az álomnak vége #2

Óra elején még nagyon dühös voltam és nem igazán figyeltem, de kénytelen voltam le nyugodni és figyelni. A szünetben le ültem egy folyosón lévő padra és pont megláttam azt a f@szt. Újra el kapott az ideg. Nico jött ide hozzám. Na ne, ne most!
-Hé..ő..sajnálom, hogy nem vagyok jó barát és nem vettem észre, hogy baj van közted és Luke között. - mondja sajnálóan és le üll mellém
-Nem haragszom. Csak felejtsük el. - mondom hidegen
-Csak egy kérdés még és nem hozom fel többet amíg nem akarsz róla beszélni. Thomas és közted.. - nem hagytam, hogy befejezze, csak fel álltam és be mentem a terembe ahol lesz órám. Nem akartam ezt most végig hallgatni. Szóval el jöttem, végülis 5 perc és csöngetnek lehet, hogy Nico is észrevette és ezért nem jött utánam.
Egy újjabb óra után az udvarra mentem ki és le ültem az egyik fa tövébe.
Összegezzük a dolgokat. Thomas valószínűleg még szeret engem, de én őt nem. Zack egy pöcs és nem tudja eldönteni, hogy akar-e tőlem valamit vagy csak kanos. És én.. idióta meg..
-Szia Kim beszélhetünk? - szólal meg oldalról és egy kicsit távolabbról Thomas
-Muszáj? - kérdezek vissza már én is úgy gondolva, hogy kicsit túl bunkón, sóhajtottam egy mélyet és intettem neki, hogy jöjjön ide. - Mondjad Thomas.
-Már nem igazán tudom, hogy mit érzek írántad és megszeretném tudni, hogy nem-e változott a véleményed. - tér a tárgyra, mint egy gyerek és tördeli az ujját. Kicsit fel kuncogtam
-Thomas csak azért engedtem, hogy végig mond, mert nem akartam bunkó lenni..ismét. Felejts el engem, hidd el jobb lesz. Ja és ne így kezdj egy beszélgetést egy lánnyal aki tetszik neked. - oktatom ki szerencsétlent és rá emelem a tekintetem, mosolyog.
-Értem akkor most már tényleg tovább kell lépnem. Amúgy nem tudod, hogy mivan Zack-kel? - vált hirtlen témát, mire kicsit össze szorul a gyomrom.
-Ami azt illeti, de. Mért mi történt? - fordulok felé érdeklődve, de a háttérben meg szólal az a szemét csengő.
-Kövi szünetben ugyanitt. - mondja és elmegy majd én is megyek órára.
Alig vártam, hogy meg szólaljon a csengő. Mikor meg történt a megváltás szinte futottam ki a fához. Thomas majdnem egyszerre ért ide velem.
-Szóval, mivan vele? - kérdem mintha nem izgatna, pedig nagyon is érdekel.
-Reggel beszéltünk egy kicsit, de utána nem volt hajlandó hozzám szólni. Oda akartam menni hozzá és elment. - meséli Thomas kiakadva és ezzel nem lettem előrébb.
-Thomas miről beszéltetek? - kérdem a lényeget kicsit hangosabban a kelleténél.
-Rólad. - vágja rá és el halkulok hirtelen. Ha Thomas ugyanezt el mondta neki akkor Zack biztos be rágott rá.
-Már én se értem, hogy mit akar az az idióta. Egyszer úgy csinál, mintha... - kezdtem bele nagy lendülettel és úgy halkultam is el
-Mintha? Zack-nek nem tetszett, hogy azt mondtam neki, hogy lehet tetszel még nekem. - muszáj el mondanom neki
-Zack-kel párszor intimebb kapcsolatba kerültünk, de ma reggel kicsit elvetette a sújkot és észrevette az öccse. - le sütött szemmel elmesélem neki kicsit részletesebben is.
-Basszus, és mivan veled? Te, hogy érzel íránta? - érdeklődik mire ki robban belőlem a sírás és Thomas közelebb csúszik hozzám.
-Én...én szeretem őt. - nyögöm ki és Thomas át ölel, én meg zokogok a vállán.
*Zack szemszőg*
Épp pár haverommal "beszéltem". Igazából csak hallgattam, hogy ők miről társalognak. Ide jött egy srác, hogy nézzek ki az udvarra. A mögöttem lévő ablak, pont a nagy fára nyílik. A fánál Kim és Thomas üldögélt egymást ölelve, amitől nagyon ideges lettem. Mért csesz ez fel? Vagy amikor Thomas mondta, hogy tetszik neki még Kim. Nem tudtam a közelébe lenni, mert lehet, hogy bántottam volna.
*Kimberly szemszőg*
Miután megnyugottam már be csöngettek, de nekem most lyukasom van.
-Neked nincs órád? - kérdem Thomas-t, aki most már újra velem szembe ül.
-El tusolom, most úgy is van nagyobb problémánk. Kell egy terv. - mondja és gondolkodni kezd
-Milyen terv és miattam ne lógj. - mintha a fának beszélnék.
-Mi lenne ha, el játszanánk, hogy együtt vagyunk és.. - kezdi lelkesen
-Nem! - töröm le a szarvát - Ki kéne szeretned belőlem, de ezzel az ellenkezőjét csinálnád. Nem mellesleg, nem szeretnék játszani az érzéseiddel. - Nem játszasz velük, ne aggódj. - probál rá venni, de nem vagyok hajlandó bele menni.
-Inkább lógjunk csak sokat együtt. - vetem fel az ötletet
-Oké, ez még jobb. Akkor délután tali nálad? - kérdi egy aranyos mosollyal
-Nem, inkább mennyünk el valahova. - mondom és Thomas újra gondolkodóba esik
-Mit szólnál ha el mennénk hamburgerezni, ismerek egy jó helyet. - ajánla én meg rá bólintok.
Thomas hamarabb végzett, szóval ő addig haza ment és majd ott találkozunk. Miután vége lett az utsó órámnak is, ki mentem a kocsimhoz, az anyós ülésre be raktam a cuccom és be ültem a volánhoz. Amerre kellett mennem a kajáldához, útba esett a régi házunk. Ahogy megláttam el árasztottak az emlékek. Amikor kicsiként mind az udvaron játszottunk. Nyáron anyával a hinta ágyon ültünk és fonta a hajam. Vagy ami most tavasz elején történt, hogy apával és Nico családjával vagy az uncsitesómékkal sütögettünk a kertben. Szép emlékek.