18

111 2 0
                                    

Mikor felkeltem Tiea már nem volt mellettem, de a konyhából finom illatok szálingóztak. Már nem voltam annyira ramatyul, de még mindig nem az igazi. Kómásan battyogtam be a konyhába, ahol Tiea ott is volt. Mosolyogva mentem oda hozzá, majd átölelve a derekát temettem arcom a nyakhjlatába, ahova nyomtam is egy puszit.
- Jó reggelt álomszuszék. - nyúlt hátra egyik kezével, amit a fejemre tett. Pont akkor zárta el a gázt is a leves alatt. - Hogy érzed magad? - fordult meg az ölelésemben.
- Jobban, de még mindig szarul. - öleltem át újra. Hát na, ez van. Betegen sokkal bújósabb vagyok, pedig alapjába véve is szeretek másokhoz bújni.
- De kis bújósak vagyunk. - kuncogott Tiea átölelve a nyakam. - Csináltam húslevest. Ha kihűlt akkor enned kell belőle legalább egy kicsit. Oké? - vált el tőlem, majd kezeit az arcomra simitotta. Lassan közeledtünk egymás ajkaihoz, még nem meg nem csókoltuk egymást. Nem tartott sokáig, mivel én szakítottam meg a csókot.
- Nem kéne átadjam neked is a betegségem.
- Jelen pillanatban ez érdekel a legkevésbé. - ezzel újra ajkaimra tapadt. Belemosolyogtam a csókunkba, és szorosan öleltem át apró testét. Ekkor egy fura bizsergést éreztem. Mintha valamilyen erő suhant volna át rajtam. A fej- és totokfájásom kánforrá vált. Az orrom már nem csorgott. Mintha valami meggyógyított volna.

Michael Clifford ff  Boszi a csajomWhere stories live. Discover now