Michael Clifford ff Boszi a csajom

37

Hát ezt a kicsi esélyt fel is borította az, hogy három orvos rontott be a terembe, majd 3 óra múlva egy nővér jött ki, aki mikor kiszúrt egyből odajött.
- Mi történt? - kérdeztem aggódva.
- Tiea-nál komplikációk léptek fel. Azonnal meg kellett műtenünk. A kcsi koraszülöttként van feljegyeuve, de nem olyan súlyos az az egy hét. Tiea is jól van, jelenleg még az altató hatása alatt van. Úgyhogy gartulálok, egy egészséges kisfiúval bővült a családjuk. - mosolyodott el, mire a szemeimbe könnyek gyűltek. - be lehet már menni? - kérdeztem felpattanva.
- Az orvosok átviszik Tieat és a kisfiút a 7-es terembe, a fölöttünk lévő szintre. Addig jöjjön és segítsen kitölteni kersztlevelét. - mondta. 15 perc múlva már útom voltam a 7-es termbe. Benyitva Tiea-val találtam szembe magam, aki ébb Aident etette. Gyönyörűek voltak együtt.
- Szia. - ültem le az ágy szélére mosolyogva.
- Szia. - eresztett meg ő is egy fáradt mosolyt.
- Hogy vagytok? - kérdeztem, jezem a lábára simítva.
- Én fáradtan, ő meg eléggé éhesen. - kuncogott, a még mindig evő Aidant nézve. Moszat még evett egy kicsit, majd lassan elaludt.
- Átrakod őt a kiságyába? - kérdezte halkan.
- Ezer örömmel. - mosolyogtam, majd óvatosan átvette Aiden törékeny kis testét, és ugyanolyan óvatosan raktam őt be az ágyba. - Két hétig bent tartanak, és majd csak jövőhéttől jöhetnek látogatók. - mondtam vissza ülve az ágyra. - És van egy meglepetésem. - nyúltam a pulcsim egybenyúló zsebébe.