Michael Clifford ff Boszi a csajom

33

- Jobb? - kérdeztem halkan, az arcát simogatva.
- Kicsivel. - döntötte fejét a mellkasomnak.
- Calum! - hallottuk meg egyre közelebbről Marie hangját, majd meg is jelent karcsú alakja az ajtónan, Cal mellett. - Jézus! Itt meg mi történt? - kérdezte ilyedten, mikor meglátta a sápadt Tieat.
- Már minden oké. - eresztetteg egy halvány mosolyt Tiea.
- Oké, de mi történt? Holt sápadt vagy! - aggodalmaskodott tovább.
- Mindjárt mindent elmagyarázunk, csak Tiea dőljön le valahova pihenni. - mondtam miközben felsegítettem a lányt a földről. Marie bólintott, majd bekísért minket Tiea szobájába. Felültem az ágyba, hátam a falnak támasztava, így keresztbe fekve az ágyon, Tiea meg ez ölembe téve a fejét, magára terítve egy plédet próbált meg pihenni. (Tisztázzuk! Az ágy a fal mellett van-szerk)
- Szóval? - sürgetett Marie. Jhon gondolom le van feküdve, vagy eszik, vagy valami hasonló.
- Anya, ajánlom, hogy készülj fel rendesen. - szólalt mag Cal, aki már mindent tudott, és ahogy láttam, örült neki.
- Tiea kisbabát vár. Már a második hónapban jár. - mondtam el, a már alvó lávy haját simogatva.
- Úristen! Komolyan! - virult fel Marie arca, mire csak bólintottam. - Gratulálok! - mosolygott tovább. Ekkor benyitott Jhon is.
- Ó, szia Michael! - köszönt kissé komoran, elég hangosan, nem figyelve arra hogy Ti épp alszik.
- Sss! - szólalt meg egyszerre Cal és Marie.
- Jó na! - mondta kicsit halkabban. - Na és, mi vaolt az a nagy ujjongás?