24

92 4 0
                                    

5 héttel később:

Mikor már azt hittem, hogy semmi se tudja elrontani ezt a kirándulást valami mégis közbe jött. Na mi? Na vajon mi? Hát persze hogy egy vírus. Folyton hányok, kétszer szökött fel a lázam, mindig éhes vagyok és szomorú! Rómában voltunk mikor először tört rám ez a szar érzés, de az ottani doki azt mondta valami vírus. Ez volt 2 hete. Múlthéten egy Görög dokinál voltunk, aki azt mondta, hogy az utazás miatt van. Azt mondta maradjunk itt két hétig, ha nem javul az állapotom akkor menjünk haza és vizsgáljon meg egy ottani orvos. Szóval most itt vagyunk Mikey magángépének a WC fülkéjébe és én épp a reggelimet pakolom ki a WC csészébe. Ugye milyen jó program?
- Asszem mostmár vissza mehetünk. - motyogtam erőtlenül. Mikey segített felállni, majd vissza mentünk a kabinba. Ott ittam egy-két korty vizet, majd végig dőltem a kanapén.
- Jobb? - kérdezte Mikey, kezét arcomra simítva.
- Mondhatni. - motyogtam kimerülten.
- Még 2 óra. - nyomott puszit a homlokomra. Azalatt a két óra alatt szerencsére nem történt semmi. A reptéren Calum várt rán, kissé komásan. Na ja. Hajnali 3 volt. Mosolyova bandukoltam oda hozzá, hót sápadtan.
- Szia húgi. - ölelt magához, amit szívesen viszonoztam.
- Hiányoztál. - suttogtam könnyeimmel küzködve.
- Gyere picúr, menjünk haza. - engedett el, majd átkarolva az autóhou vezetett. Mikey és én hátul ültünk, még Cal egyértelműen vezetett...

Michael Clifford ff  Boszi a csajomOù les histoires vivent. Découvrez maintenant