Michael Clifford ff Boszi a csajom

39

A lét hét hamar eltelt, mi meg haza mehettünk. Na igen. Ez a második meglepim. Nem az én házam felé, és nem is a Tieaé felé mentem. Hanem az új közös házunk felé tartottam. Már egy jóideje készülöm ezzel.
- Mikey, hova megyünk? - nézett rám kérdőn Tiea az anyósülésről.
- Meglepi. Hidd el tetszeni fog.
- Ti pasik, meg a meglepetéseik... - sóhajtott, mire kitőrt belőlünk a nevetés.
- Igen, mert ezek a pasik szeretik elkényeztetni a menyasszonyaikat. - nyomtam puszit az arcára, mivel pont megálltunk egy piros lámpánál. Pár perc mulva már oda is értünk.
- Hova hoztál? - kerdezte Ti, az ismeretlen környéket vizslatva.
- Bemutatom neked az új lakásunkat. Saját hálószobával, 3 vendégszobával, két mosdóval, egy gyerekszobával, egy nappaliva és egy konyhával. Na meg a plusz emelet. Remélem örülsz. - öleltem át a derekát mosolyogva.
- Te nem vagy komplett. - suttogta. - Képes voltál egyedül megvenni? - fordult felém, könnyes szemekkel.
- A spórólt pénzem ment erre, így nem vagyunk pénz szempontjából bajba.
- De hát a spórólt pénzedből egy új gitárt akartál venni, nem? - emelte rám hatalmas kék szemeit.
- De ez fontosabb volt. Gitárra máskor is tudok gyűjteni. - simítottam egyik kezem az arcára, majd egy hosszú csókot adtam puha ajkaira. - Gyere, menjünk be. - mosolyogtam, majd kivettem Aident a gyerekülésből és megindultunk felfedezni a lakást.