Michael Clifford ff Boszi a csajom

38

Lassan kihúztam belőle egy méregzöltld bársony dobozt, majd a halvány lila hajú hercegnőmhöz fordultam.
- Csak egyetlen egy kérdést szeretnék feltenni. - mondtam kinyitva a dobozt, mire Tiea a szájához kapta a kezeit. - Hozzám jössz feleségül? - tettem fel a angy kérdést. Hogy öszinte legyek nem így terveztem, de az a pillanat ráébresztett arra, hogy mindegy hol kérem meg a kezét, nem az fogja eldöntenina válaszát ami nem más mint:
- Igen! - zokogott fel, mire a kis ékszert az ujjára húztam, és szorosan magamhoz öleltem rázkódó testét.
- Annyira szeretlek. - súgatam
- Én is téged. - súgta szipogva.
- Nemsokára Miss. Clifford leszel. - vigyorodtam el, mire Tiea édesen felnevetett.
- Tiea Clifford. - ízlelgette a nevet. - Nem is olyan rossz. - mosolyodott el szélesen, tekintetét rám emelve, mire hosszasan megcsókoltam. Miután elváltak az ajkaint újra egymás karjaiba bújtunk.
- Álmos vagyok. - motyogott. - Szerinted a dokik megharagudnának ha itt aludnál? - kérdezte.
- A nővér azt mondta hogy az apának szabad. - vigyorogtam
- Akkor mire vársz még? Feküdj csak ide! - mondta arrébb húzódva. Erre csak felnevettem.
- Betakarom a kicsit, mivel eléggé erősen nyomatják a légkondit és melléd bújok. - mosolyogtam, majd egy plusz plédet terítettem Aidenre, éy bebújtam Tiea mellé.
- Ugye nem fázol? - kérdezten, jobban magamhoz húzva, aprócska gestét.
- Melletted nehéz lenne. - kuncogott arra utalva, hogy vérfarkasként, erős hőt bocsájtok ki a bőrömből. Ezen úrja csak nevettem, de végül elnyomott mindkettőnket az álom.