Aaron Stone ezredes

21. rész

- Ezredes!
- Elnézést uram, de ez most egy vicc?
- Úgy nézek ki mint aki viccel?
- Nem úgy értettem uram.
- Tudom, hogy hogy értette ezredes, de nem tartozok önnek magyarázattal.
- Értem, uram!
- Hírt kaptunk az egyik szövetségesünktől. Megkaptuk tőlük egy Lucian bázis koordinátáit. Az a hír járja, hogy elfogtak valakit a Földön, és oda vitték.
- Akkor azonnal indulunk uram!
- Stone ezredes és Floyd alezredes!
A parancs, hogy megtalálják és kiszabadítsák, Jessica Ryant, közben pedig tudjanak meg minél többet a Lucian szövetség szándékairól. Ja, és még valami. Ha lehet ne öljék meg egymást.
- Igen uram! - mondtuk egyszerre Christiannal

Mégis mi a francot képzel ez magáról? Én elárultam neki mindent magamról, ő meg belehazudik a pofamba. Had ne mondjam, isteni érzés. Pláne, ha a barátod az illető.

- Apolló, itt Stone! Vigyen fel engem és Floyd alezredest.
- Igen uram.

Egyenesen a hídra sugároztak minket. Én leültem a helyemre, Christian pedig mögöttem foglalt helyet.

- Marks őrnagy! Mennyi idő alatt érhetjük el a kapott koordinátákat?
- 22 óra uram.
- Táplálja be a koordinátákat.
- Igen uram!

- Figyelem emberek, itt Stone! Belépünk a hipertérbe. - szóltam a hangosbemondón

- Vigyenek innen minket! - adtam ki a parancsot az indulásra
- Igen uram!

Elindultunk a koordináták felé, de elég sok időbe fog telni, ameddig odaérünk. Úgy gondoltam, hogy beszélek kicsit Christiannal.

- Marks, magáé a híd. Szóljon, ha van valami.
- Értettem uram.
- Floyd alezredes, jöjjön velem!
- Igen uram.

Elindultam az alezredessel a szállásom felé. Mikor odaértem kinyitottam az ajtót, bementem, majd felé fordultam.

- Elmondaná alezredes, hogy mi folyik itt?
- Mire célzol?
- A felettese vagyok alezredes. Elvárom, hogy úgy is kezeljen!
- Ne idegesítsél már Aaron! Meddig akarsz rám haragudni?
- Még nem döntöttem el ALEZREDES!!!!
- Hányszor kérjek bocsánatot? Mond már meg nekem! Fogalmad sincs róla, hogy milyen veszettül szarul érzem magam miatta. Igen, az én hibám, ha neked így jobb. A légierő magasrangú tisztje vagyok. Észrevehettem volna, hogy valami nem stimmel, de nem vettem.

Akárhogy is nézzük, valahol igaza van. Nem haragudhatok rá örökké és igazából nem is haragszom, mert miattam voltak a földön. Nekem kellett volna sokkal elővigyázatosabbnak lennem.

- Igazad van, sajnálom, hogy rád akarom kenni. Saját magamra haragszom és nem rád.
- Megértem az érzéseidet. Tesó! Megígérem, hogy megtaláljuk és meg fogjuk menteni. Mi ketten!
- Köszönöm! Ha lehet elárulnád, hogy miért küldtek téged a nyakamra?
- Nem tudom, hogy mire célzol.
- Christian, ne nézz hülyének.
- Nem mondhatom el.
- A tábornok adott külön feladatot?
- Igen.
- Rendben. Akkor majd később megbeszéljük. Leléphet alezredes!
- Értettem uram! - mondta

Christian szemszögéből:

Miután beszéltünk Aaronnal átjöttem a saját szobámba és fel le járkáltam.

Legszívesebben elmondanám neki, hogy pontosan miért küldtek ide, de nem lehet. Addig nem, amíg nem tudom biztosra, hogy mennyire épültek be a kormányzatba. Abban bízom, hogy a Lucian szövetségtől megtudunk majd valamit.

Fogalma sincs Aaronnak, hogy milyen nehéz volt ennyi ideig titkolózni előtte, a családom és Elena előtt. Ha ez az egész nem lenne elég, sajnos még folyamatosan jelentéseket kell tennem a tábornoknak a lehető legnagyobb titokban.

****

Aaron szemszögéből:

- Marks, Stone ezredesnek!
- Mondja Marks.
- Uram, a tábornok keresi önt!
- Kérem kapcsolja ide!
- Máris uram.