Aaron Stone ezredes

2. rész

Egyenesen a hídra sugároztak.
- Uram! A tábornok parancsára azonnal belépek a hipertérbe!
- Rendben, tegye amit utasításba kapott! - valaszoltam, majd leültem a székembe. Mendes hadnagy már indította is a hajtóműveket és belépett a hipertérbe.

- Jelentést kerek Marks őrnagy!
- A tábornok utasításba adta, hogy mihelyt ön a fedélzeten van, azonnal induljunk is el. Azt a hírt kaptuk, hogy a CsK-1 -et fogjul ejtette a Lucian szövetség. Tárcsázták a földet, de megtámadták őket a kapunál és nem jutottak át. A tábornok azt a parancsot adta, hogy vizsgáljuk meg a bolygót, és ha fogságban vannak szabadítsuk ki őket uram!
- Van valamilyen adatunk a bolygót illetően?
- Sajnos nem sok uram. Annyit tudunk, hogy a bolygó Goa'uld fennhatóság alatt állt, de semmi több.
- Értem.
- Mendes! Mennyi idő alatt érünk oda?
- 6 óra múlva uram!

Attól tartottam, hogy túl sok időt vesztegetünk el és ez akár a csapat életébe is kerülhet, így arra gondoltam, hogy talán egy kicsit többet is ki lehetne hozni a hiperhajtóműből.
- Stone, Dr. Novaknak!
- Itt Dr. Novak uram!
- Dr. Novak! Tudna egy kicsit növelni a hajtómű teljesítményén? Éppen csak annyira, hogy hamarabb odaérjünk ugyan, de a hajtómű ne égjen ki?
- Úgy gondolom igen, uram. Betudok állítani egy olyan optimális sebességet, ami még nem okoz maradandó károsodást a hajtóműben, de tajékoztatnom kell, hogy meg van az esélye hogy a hajtómű akkor is ki ég.
- Értettem Dr. Novak! Kérem hajtsa végre a változtatásokat.
- Elnézést ezredes, de én ezt nem tartom túl jó ötletnek. Ha kiég a hajtómű ott ragadunk a világűrben.
- szólt bele a rádióban egy ismerős, de annál idegesítőbb hang.
- Dr. Kavanagh, maga az?
- Igen, uram!
- Dr! Én is tisztában vagyok a veszéllyel. Csak csinálják meg amit kértem.
- Dr. Novak?
- Már aktivalom is a változtatásokat. A teljesítmény 125%. Ennél jobban nem növelhetjük a hajtómű teljesítményét, ez a maximum.
- Értem. Stone vége!

- Mendes hadnagy! A megnövelt teljesítménnyel mennyi idő alatt érjük el a bolygót?
- 4 óra alatt uram!
- Rendben! Addig eligazítást tartok a tárgyalóban.

- Itt Stone ezredes beszél! A főtisztek jelentkezzenek a tárgyalóban fél óra múlva. Köszönöm! - szóltam a hangos bemondóban.

Úgy gondoltam, hogy addig amíg nem kezdődik az eligazítás megyek és eszek valamit, mert kezdtem éhes lenni.
- Magáé a híd Marks! Megyek és eszek valamit.
- Igenis, uram! - mondta

Miután átadtam a hidat, elindultam a lift felé, majd beszálltam és megnyomtam a hármas gombot, mivel az ebédlő a harmadikon van. Ahogy megállt a lift és kinyitódott az ajtó, két közlegény vágta magát vigyázzba a lift előtt és köszöntek.
Hogy őszinte legyek kicsit elgondolkodtam a liftben, így nem igazán számítottam rájuk és megijedtem, de nem hiszem hogy észre lehetett venni.
- Jó reggelt uram! - mondták egyszerre.
- Jó reggelt! Pihenj az istenért! Úgy meg vannak feszülve, hogy csoda ha nem pattan el magukban valami.
- utasítottam őket, majd tovább indultam az ebédlő felé.

Mikor beértem megnéztem mi is van az önkiszolgáló pultban. Úgy döntöttem, hogy rántott csirkemellet eszek rizzsel és iszok egy kávét mellé és elvettem egy vizet is. Fel pakoltam mindent egy tálcára, majd elindultam egy üres asztal felé, majd leültem és hozzákezdtem enni.

Éves közben a sulin gondolkodtam és azon, hogy mennyit kell titkolóznom a szüleim előtt. És aztán ott a suli is. Nem nézték jó szemmel a hiányzást, de az a szerencse hogy ritkaság számba megy, hogy el kell jöjjek a suliból, a másik pedig az, hogy jó tanuló lévén annyira nem cseszegettek miatta. A parancsnokság orvosa pedig annyi igazolást ír nekem amennyire szükségem van.
A szüleim pedig remélem, hogy soha nem jönnek rá a kis titkomra, ami annyira igazából nem is kicsi. Hogy őszinte legyek igazából félek a reakciójuktol. Félek, hogy ha megtudják mit szólnak hozzá. Lehet valahol büszkék lennének rám, de ugyanakkor féltenének is és nem akarom a szüleim szemében látni a rettegést, akár hányszor el jövök otthonról egy küldetésre.

Mikor végeztem az evéssel megittam a kávémat és elindultam a tárgyaló felé, ami az első szinten volt. Már mindenki ott várt már. Leültem a helyemre és elkezdtem az eligazítást.

- Dr. Novak! Hogy áll a hiperhajtómű?
- A hőmérséklete kicsit megnőtt a nagyobb teljesítménytől, de még tűrés határon belül mozog. Úgy gondolom nem lesz semmi gond uram.
- A fegyverzet és a pajzs hogy áll?
- A pajzs 100%-on, a fegyverzet pedig üzemképes.
- Az Asgard újítások beszerelésével teljesen végeztek?
- Igen, uram, de még nem lettek tesztelve. Az Asgard vezérlő terem az első emeleten lett kialakítva ahogy kérte. A sugárfegyverzet is üzemképes, és az álcázás is megy.
- Rendben van. Köszönöm.

-Körülbelül 3 óra múlva fogunk odaérni a bolygóhoz és nem tudhatjuk hogy mire szamithatunk. Az újítások beszerelése óta az Apollo-nak ez az első nagy útja, úgy hogy amíg odaérünk szeretném, ha le ellenőriznék a teljes rendszer működését, mert nem szeretnék meglepetéseket.

Köszönöm, végeztünk. Mindenki menjen vissza a helyére kérem.

Velem együtt mindenki kifelé ment a tárgyalóból. Én elindultam a kabinom felé, hogy egy kicsit lepihenjek és egyedül legyek a gondolataimmal.
Lefeküdtem az ágyra és olvastam egy kicsit a kedvenc könyvemet. Az olvasással elég gyorsan elment az idő, alig egy fél óra volt, az érkezésig.

- Dr. Novak, Stone ezredesnek!
- Itt Stone! Tessék?
- Végeztünk a rendszerek ellenőrzésével és minden rendben van.
- Köszönöm doktornő! Stone vége!

Marx már fél órával ezelőtt jelzett nekem hogy a többi rendszer is jól működik, úgyhogy bármilyen eshetőségre készen állunk.

- Mendes hadnagy, Stone ezredesnek!
- Itt Stone. Mondja Mendes!
- 5 perc múlva megérkezünk uram!
- Értem. Kérem lépjen ki a hipertérből az érzékelők hatósugarán kívül és aktiválja az álcázást.
- Igen, uram!



Elindultam a hídra és mikor odaértem, leültem a helyemre. Mendes már kilépett a hipertérből és aktiválta az álcázást, ahogy kértem.

- Mendes hadnagy! Induljunk el a bolygó felé. Maximális meghajtás.
- Igenis!
- Marks! Mit mutatnak az érzékelők?
- 3 Goa'uld anyahajó van, bolygó körüli pályán.
- Érzékeljük a CsK-1 jeleit?
- Az érzékelők szerint a vezér hajón vannak uram.
- Ki tudjuk őket sugározni?
- Sajnos nem uram. Egy pajzs veszi körbe a szobát.
- Értem.

Elkezdtem gondolkodni, hogy hogy a fenébe hozzuk ki őket úgy, hogy lehetőleg ne kelljen egyenlőre komolyabb tűzharcba bocsájtkoznunk, mikor beugrott.

- Stone, Williams őrnagynak!
- Itt Williams, uram!
- Kérem készüljenek a csapatával. 5 percük van, hogy a hídon legyenek!
- Értettem uram!

Az egyetlen esély, hogyha egy csapatot átsugárzunk a hajóra és ők próbálják meg kiszabadítani a CsK-1 -et.

Hamarosan folytatás!