Letettem a telefont és azonnal tárcsáztam a bázist.
- Aaron Stone ezredes! Azonosítóm: O74C9
- Miben segíthetek ezredes?
- Helyszínelőket és nyomszakértőket kérek egy valószínűsíthető emberrablás helyszínére. A cím: Fountain, Wellington St. 21
- Értettem uram, azonnal intézkedem.
- Kérem, értesítse erről Landry tábornokot.
- Igen, uram!
- Köszönöm.Azonnal a kocsiba pattantam, mihelyt leraktam a telefont és padlógázzal hajtottam ki a bázis területéről. A szokottól eltérően, fele annyi idő alatt értem Jess házához. Szabály szerűen befaroltam Jess háza elé. Egész úton FCazon gondolkodtam, hogy mit fogok mondani Christiannak. Lehet, hogy nem az ő hibája, de kibaszottul haragszom rá, hogy nem vigyázott rá eléggé. Mi az istenért nem tudott még pár percet várni, hogy Jess beérjen a házba? Kellőképpen felhúztam magamat az autó úton így mikor kiszálltam az autóból, azonnal letámadtam Christiant.
- Mi a franc történt Christian? - ordítottam
- Nagyon sajnálom ami történt. Mindent megteszek, hogy megtaláljuk Jesst tesó.
- Ne tesozzál nekem Christian! Ne Tesózz!! Hogy a francba történhetett ez?
- Nem tudom..
- Mi az istenért nem tudtál várni egy kicsit, amíg a házba bemegy?
- Honnan a fenéből kellett volna tudnom Aaron? Mond már meg nekem. Mégis honnan a büdös francból, hogy elrabolják? Te sem tudhattad, ahogy én sem.
- Leszarom Christian. És mi van, az autóval, amivel elmentek?
- Utána mentem...
- És?
- Egy kanyar után, egyszercsak eltűntek.
- Egyszercsak eltűntek... Hát ez fasza!A vitánkat a katonák szakították félbe, akiket ide küldtem, hogy tartsák szemmel Jess házát.
- Uram...
- Mondja már meg nekem katona, hogy mi a bánatot csináltak maguk, amíg elrabolták Jessica Ryant?
- Minden annyira gyorsan történt uram, hogy reagálni nem tudtunk. Tüzet nyitni pedig nem akartunk az autóra, mert Ms Ryan benne volt.
- Gratulálok uraim a teljesítményükhöz. Tűnjenek a szemem elől. Biztosítsák a területet a nyomszakértoknek. Arra még talán jók ...Azon gondolkodtam, hogy mi köze lehet Jessnek mindenhez. Az ég egy adta világon semmi, kivéve a tényt, hogy a barátnőm. Nem hagyhatom, hogy bármi baja Essen, mert abba biztosan beleőrülnék.
Miközben gondolkodtam, megérkeztek a katonaság emberei egy csomó autóval.
- Uram, Davis őrnagy vagyok!
- Stone ezredes...
Davis őrnagy! Azt akarom, hogy az embereivel azonnal zárják le az egész utcát és mind a két oldalon, 1 km-en ürítsék ki a házakat. Ezt a házat pedig kutassák át, nyomok után. Találjon ki egy fedősztorit is. Nem tudhatja meg senki, hogy mi történt itt ma. A környező szomszédokat kikérdezni!
-Értettem uram. Azonnal intézkedem.Miután kiadtam az utasításokat, felhívtam a hajómat, mert az jutott eszembe, hogy a hajó érzékelői talán észrevesznek valamit, amit mi nem látunk.
- Stone az Apollónak.
- Itt Marks...
- Marks, gondolom értesült arról, hogy mi történt.
- Igen uram. Mit tehetek? Küldjek le egy csapatot?
- Egyenlőre nincs rá szükség. Az érzékelőkkel vizsgálják át a házat és annak közvetlen környezetét, hátha valamit találnak.
- Értettem.
- Valamint keressenek álcázott hajót, vagy bármilyen rendellenességet a környéken.
- Igenis uram!
- Stone vége****
Jessica szemszögéből:
Nem tudom, hogy mi történt, csak annyira emlékszem, hogy kiszálltam Christian autójából, elindultam az ajtó felé és egyszercsak minden elsötétült.
YOU ARE READING
Aaron Stone ezredes
Science FictionAaron Stone, egy 20 éves srác, aki a gimnázium második évét végzi. Egy egyszerű ember ezen a Földön, egy egyszerű élettel. Vagy mégsem?! Hát inkább mégsem... Az iskola amolyan álca neki, hogy senki ne jöjjön rá, hogy igazából, Ő titokban az Amerika...