Aaron Stone ezredes

23. rész

Marks mikor átsugárzott engem és két tisztemet az anya hajóra, a Lucian szövetség vezetőjével és az egyességünkhöz híven két katonával találtuk szembe magunkat.

- Kövessenek minket. - mondta Natan

Követtük őket a folyosón, amíg egy tárgyaló szerűséghez nem értünk.

- Üljenek le. - mondta
- Szeretném látni a lányt. - mondtam.
- Mindent a maga idejében ezredes.
- Nem így egyeztünk Naten. Itt vagyok. Látni akarom, hogy épségben van-e a lány.
- Sajnálom ezredes, de még nem engedhetem.
- Rendben, akkor mit akar? Mert ez az egész helyzet úgy bűzlik nekem, ahogy van. Mi a fenét akarnak? Sokszor összetalálkoztunk már magukkal, mégsem volt ilyen ügy belőle.

Naten egyik emberének furcsa arckifejezés volt az arcán, majd sejtelmesen a főnökére nézett, amitől elgondolkodtam és kezdett összeállni a kép. Legalábbis volt egy elméletem.

- Magukat felbérelték igaz? - Naten meglepődött a kérdésem hallatán és nem is szólt semmit egy kis ideig.
- Nem. - mondta.
- Ne hazudjon nekem Naten!
Mégis mennyit keres rajtam? Már csak azért kérdezem, hogy mennyivel többet fizessek!?
- Jól van... Igen, felbéreltek minket.
- És mit kell csinálniuk velem? Hova kell vinniük? Mi a céljuk?
- Egyáltalán nincs abban a helyzetben, hogy kérdezősködjön ezredes.
- Azt hiszem, hogy talán mégis. Ugyanis semmi kedvem hülyeség miatt baszkódni magával. Mellesleg, ha nem üzenem meg a hajómnak, hogy minden rendben van, nem fog tudni elmenekülni. Azonnal tüzet nyitnak.
- Én nem hiszem. -mondta. Maga is, a lány is és két tisztje itt van. Szerintem nem nyitnak tüzet.
- Mérget merne erre venni, Naten?

Láthatóan, elgondolkodott, aztán elkezdett mesélni.

- Nem ismerem a megbizoimat. Nekem csak azt mondtak, hogy raboljunk el egy embert a földről, magát pedig zsaroljuk meg vele, majd tartsuk fogva, hogy a parancsnokságuk figyelme másfelé terelődjön.
- Mégis miért?
- Nem tudom, de ez miért érdekli magát?
- Azért, mert van egy kis zűr a bolygónkon. Úgy néz ki, hogy a Goa'uld probléma felütötte a fejét.
- Mégis miről beszél? Ők mind egy szálig meghaltak.
- Sajnos úgy néz ki, hogy mégsem.
- És most mit vár tőlem?
- Szerintem meg tudnánk egyezni. Én át adok minden információt, amit tudunk jelenleg a Goa'uld problémáról, valamint ha beleegyezik, tűzszünetet köthetnénk, még a probléma meg nem szűnik és kérem a lányt!
- Ezt mégis hogy gondolja?
- Ha nem tévedek a problémánk megegyezik. Mellékesen, szerintem maguk sem rajonganának az ötletért, hogy a Goa'uldok visszatérjenek. Nem igaz?
- Ha bele megyünk, akkor békében távozhatunk?
- Igen, de javaslom tartsuk a kapcsolatot és segítsünk egymásnak.
- Rendben van, megegyeztünk.
- Most pedig, ha kérhetném, szeretném látni a lányt!

Hozzátok a lányt! - mondta Naten.

Pár perc múlva nyílt az ajtó és Jesst kísérték be. Mikor meglátott meglepődött, végig nézett rajtam, az egyenruhámon, majd a nyakamba ugrott és elkezdett sírni.

- Mi történik itt Aaron? Mi ez a hely? Mi ez a ruha rajtad? Semmit sem értek.
- Nyugalom, kicsim. - suttogtam a fülébe. Mindent el fogok mondani jó? Csak légy biztonságban cica!

Jess még mindig engem ölelt és egyáltalán nem érdekelt, hogy ki mit szól hozzá.

- Apolló, Stonenak!
- Stone!
- Aaron, egy hajó lépett ki a hipertérből. Pajzsok fent, fegyverek aktiválva, nem válaszol a hívásra.
A jelzése szerint az Odüsszea.
- Hogy kerül az ide? A Föld felé kellene tartania.
- Aaron!!! Tüzelésre készül. Célba vette a hajót, amin vagytok.

Mihelyt befejezte a mondatot, azonnal megrázkódott a hajó.

- Mi a franc történik? Miért tüzel ránk a hajójuk?- kérdezte Naten.
- Nem tudom, de van egy sejtésem.
Azonnal vissza kell mennünk.
- Ennek fényében nem biztos, hogy el szeretném engedni magukat.
- Naten! - És ekkor megint megrázkódott a hajó.- Ha nem enged vissza, elpusztítják a hajóját, de én meg tudom védeni.