Aaron Stone ezredes

25. rész

Reggel úgy ébredtem fel, hogy Jess még mindig a mellkasomon fekszik, S bár nagyon szerettem volna még vele maradni, de sajnos nem lehetett. Megpróbáltam óvatosan ki kelni az ágyból, úgy, hogy véletlenül se ébresszem fel Jesst, de sajnos nem sikerült.

- Máris menned kell? - kérdezte halk, álmos hangon.
- Sajnos, igen. - oda hajoltam hozzá és adtam neki egy csókot.
De szólok, hogy hozzanak neked reggelit jó?
- Az jó lenne, köszönöm.
- Addig próbálj meg felöltözni. - mondtam neki viccesen.
- Miért, nem vagyok így jó? - mondta vigyorogva.
- Azt kell mondjam, hogy nagyon csábító így látni téged, de annak nem biztos, hogy örülnek, ha a tisztemet, aki a reggelidet hozza, így fogadnád.
- Csak nem féltékeny lennél? - kérdezte nevetve.
- Attól tartok, de!

Adtam Jessnek még egy csókot, majd elindultam a híd felé. A hídra vezető folyosón találkoztam össze Marksal.

- Jó reggelt ezredes! - köszöntött
- Magának is Marks! Tud valamit a Gravi generátorokról?
- Összesen annyit uram, hogy az éjjel gond volt velük. De ki deríthetem.
- Hagyja Marks, majd lemegyek a gépházba.
- Értem, uram.

Felértünk a hídra, majd mindenki köszöntött és leültem a helyemre.

- Jelentést kérek emberek!
- Minden rendszer normálisan üzemel uram.
- Mikor érünk a Földhöz?
- Pontban 10 órakor lépünk ki a hipertérből uram.
- Rendben. Marks, kérem hívja fel nekem az Odüsszeát és kapcsolja be a tárgyalóba. Valamint Marks! Megtenné nekem, hogy Jessicanak a kabinomba vitet reggelit?
- Természetesen uram, máris intézkedem.
- Köszönöm

Elindultam a tárgyalóba, hogy beszéljek Christiannal, mert nem tudom, hogy mi tévők legyünk. Abban bíztam, hogy majd együtt kitalálunk valamit.

- Szia Christian!
- Szia Aaron!
- Mi a helyzet? Remélem minden rendben a hajódon?
- Úr isten, ezt de furcsa hallanom. A hajómon...
- Jobb, ha hozzászoksz kapitány. Javasolni fogom, hogy kapj egy hajót.
- Köszönöm tesó, ez igazán rendes tőled.
- Bizonyítottad, hogy megérdemled.
- Folytasd kérlek... - mondta viccesen
- Na szerintem térjünk a tárgyra, ami miatt valójában kerestelek. A kérdés, hogy mi tévők legyünk, az információval, ami a birtokunkba jutott?
- Igazán nem tudom. Eléggé súlyos a helyzet és nem tudom hogy mi lenne a megfelelő lépés.
- Azt hiszem hogy hagynunk kellene.
- Pontosan mire gondolsz?
- Az elnököt hagyjuk, információt gyűjtünk és ha már mindent tudunk akkor közbelépünk.
- Szerintem is ez a legjobb ötlet, mert így is lépés előnyben vagyunk.
- És mit tegyünk Davidsonnal?
- Nem tudom, szerintem megbeszélem Landryvel.
- Rendben, utána értesíts.
- Oké, Stone vége.

Most, hogy megbeszéltem Christiannal, csak Landry maradt.

- Stone a hídnak!
- Híd! Tessék uram?
- Kapcsolja nekem a tárgyalóba kérem a tábornokot.
- Máris uram.

****

- Jó reggelt ezredes!
- Jó reggelt uram!
- Mikor számíthatunk az érkezésükre?
- 10:00-kor lépünk ki a hipertérből.
- Értem ezredes.
- Uram, mi legyen Davidson ezredessel? Elkezdjük a kihallgatását?
- Ne foglalkozzanak vele, majd a földön kihallgatjuk.
- Értettem.
- De nem csak ezért hívtam uram.
- Mondja ezredes, ne kíméljen.
- Szerintem az elnökkel egyenlőre nem kellene foglalkoznunk.
- Ezt hogy érti?
- Az elnököt hagynunk kellene, információt gyűjtenünk és ha már mindent tudunk akkor közbelépnünk.
- Azt hiszem ezredes valóban ez lenne a legjobb lépés, mert eddig semmi konkrét dolgot nem tudunk.
- Sajnos így igaz.
- Viszlát ezredes, találkozunk a földön. Landry, vége.

Miután végeztem a megbeszélések sorával, küldettem egy üzenetet Christiannak, hogy mi a döntés, és elindultam a gépház felé. A gépházhoz vezető úton jutott eszembe, hogy Jessnek azt ígértem, bocsánatot kérek az Dr. Novaktol...